How to go international from CEE? Credo Ventures and OTB

When and how to go international from CEE? Fundraising beyond CEE: when do you have a real chance at a global / US investor? Challenges and learnings: when and who to hire, costs, logistics, running a team accross continents, timing, etc. Experiences of international investors Guillaume Fournier from Credo Ventures and ex-VP of Intel Capital Marcin Hejka from OTB Ventures. Presentation recorded on 6th September 2018 in Budapest at the event VCs in CEE – Who’s next? organized by Absolvo.

 

Startup stories about fundraising from international investors – Avatao and Cloudstorm

First-hand experience from founders of Avatao.com and Cloudstorm about how they recently closed fundraising rounds from international investors.

Presentation recorded on 6th September 2018 in Budapest at the event VCs in CEE – Who’s next?, organized by Absolvo

Mire jó a PR és a média a startupok / scaleupok esetén?

Március 14-én megrendezésre került egy újabb Equity Thursday meetup, amelynek fő témája a PR/média szerepe volt a startupok / scaleupok esetében, ahol a következő fő kérdésekre kerestük a válaszokat:

  • Jó-e, ha címlapra kerülsz?
  • Mire jó egyáltalán?
  • Miért fog Rólad írni az újságíró?
  • Na és a befektetők hisznek-e a média erejében, vagy a következő „új magyar startup hódíthatja meg a világpiacot” típusú cikkekben?

Szokás szerint több irányból – szakértői, befektetői, vállalkozói – terveztük bemutatni és körbejárni a témát, így történt ez most is.

PR és content

A meghívottak közül R. Nagy András, a Próbakő Communications PR szakértője (…és a WorldCom PR Group board tagja) mélyebben belement a médiakommunikáció és az úgynevezett ”content’’ kommunikáció témába, tisztázott pár alapvető tévhitet, valamint kifejtette, hogy mire jó és miért fontos ez a két fajta kommunikációs eszköz a startupoknál.

Sokan úgy képzelik el a PR médiakommunikációt, hogy egy csapat újságíró/fotós körbeállja az interjúalanyt és csak fotóznak, kérdéseket tesznek fel, de ez ennél sokkal kifinomultabb. A filmekben látott klasszikus sajtótájékoztatók igen ritka formátumok ma már (a politika, a bulvár más persze…).

A startupoknál már a kezdetben fontos, hogy jó PR anyagokat/contenteket készítsenek, mivel egy jó image-et kell felépíteni a vállalkozás köré, ami segít bemutatni a startup történetét és misszióját.

Fontos, hogy a vállalkozás jó kapcsolatokat építsen ki az újságírókkal, és hogy a tartalom egy elismert oldalon/magazinban jelenjen meg, mivel ez mind erősíteni tudja az employer brandinget, de a content ugyanúgy eszköze az üzleti kommunikációnak a Partnerek és Ügyfelek felé is.

Közvetítjük egy megjelenésben a vallott értékeinket, az általunk kínált előnyöket („30%-kal növeli a látogatottságot már 2 nap alatt”), az értékajánlatunkat. Figyelni kell arra is, hogy az Ügyfelek, Partnerek is lássák, hogy milyen képet alakít ki a startup magáról, milyen értékeket szolgál a társadalmi, gazdasági környezetben. Erős hangsúlyt kell fektetni a közösségi média használatára is, mivel az újságíró is gyakran innen tájékozódik. A három legnépszerűbb social média oldal – nem meglepő módon – a Facebook, az Instagram és a Twitter.

Média – a növekedés szolgálatában

A kommunikáció és a médiahasználat fontosságát a Starschema CEO-ja, Csillag Péter erősítette meg vállalkozás oldalról, aki kiemelt figyelemmel foglalkozik cégének média megjelenéseivel. Kifejezetten fontosnak tartja, hogy egy startup folyamatosan megossza az elért mérföldköveit, ami által attraktívvá válik a cég és megkönnyítheti a munkaerő keresést, valamint a befektetők könnyebben felfigyelnek a cégre.

Elmondta, hogy amikor több online médiumban is megjelentek cikkek, amelyek bemutatták a „szélesebb közönség előtt nem feltétlenül ismert céget”, olyan címekkel, mint „A fél Szilícium-völgynek egy magyar cég bányász adatokat”, akkor másnap 50 önéletrajz esett be hozzájuk, mondhatni „szinte mindenki” náluk akart dolgozni.

Starschema - A fél Szilícium-völgynek egy magyar cég bányász adatokat

Starschema - Olyan jól blogoltak hogy a Facebook és a Netflix is ügyfelük lett

Starschema - az USA nagyvállalatai egy Váci úti adatmágusnál állnak sorban

Konkrétumok, túlzások nélkül

R. Nagy András hangsúlyozta, hogy egy megjelent cikkben legyenek konkrét adatok, számok, trendek, valamint figyelni kell, hogy ne legyen teletömve angol, esetleg túlzottan szakmai kifejezésekkel. Nem szabad túlzásba vinni az úgynevezett ”nagyot mondást”, mivel a startupot hiteltelenné teheti olyan információ, ami nem minden esetben valós. Kifejezetten nem szeretik, ha valamilyen sikeres startupnak az alternatívájaként mutatnak be egy újonnan alapított céget, mint például: ”Budapestről indul a ruhatisztítók ubere”. További hasonló példák az eltúlzott címadásra:

  • „Öt magyar startup, ami meghódíthatja a világot”
  • „Nagy magyar siker: újabb startup ért a legnagyobbak közé”
  • „Apple után Microsoft: újabb gigacéggel folytatja a magyar startup”

Befektetői szemmel

Végül Simó György, a DayOne Capital kockázati tőkealap egyik partnere összegezte, hogy a média megjelenések és PR kampányok mit tükröznek befektetői szemmel.

Egy startup keresésénél kiemelten figyelik, hogy az adott cég milyen médiumokban jelent meg, és milyen gyakran kommunikálja eléréseit/céljait. Kiemelte azonban: attól még, hogy valakiről azt írják, hogy „újabb magyar startup hódíthatja meg a globális piacot” – nem fog a befektető elájulni.

Ugyanolyan részletesen fogják megvizsgálni a befektetési projektet, az üzleti tervet, a csapatot. Vannak specifikus újságok, magazinok, ahol kifejezetten a fizetett tartalmak vannak jelen marketing célból, valamint vannak a hitelesebb médiumok, ahol már organikusan jelennek meg cikkek egy adott cégről, mert valós sikereket ért el.

Összefoglalva a jó tanácsokat elmondható, hogy a láthatóság fontos, ha van sztorink, érjük el, hogy a média is írjon rólunk! Kulcskérdés napjainkban a megfelelő és hiteles tartalom, amit több csatornán keresztül is el kell juttatnunk a célcsoportnak, akik lehetnek a jövőbeli csapattagok, a potenciális Ügyfelek vagy akár a befektetők is. Óvakodjunk azonban a már-már mosolygásra okot adó túlzásoktól!

A suszter cipője – avagy hogyan automatizálnak a sales és marketing automatizációs vendorok?

Nemrég Londonban jártam a B2B Marketing és Marketing Technology Expon (meg még 3 másik rendezvény is volt ugyanazon a helyszínen, de engem ez a kettő érdekelt leginkább). 1000 kiállító, 500 szemináriumi előadás és 200 interaktív mini-kurzus – hirdették a szervezők. Mivel ez így önmagában feldolgozhatatlan, így házon belül legalább nettó 4-5 napot töltött azzal a csapat, hogy szűrtünk, válogattunk, kikkel kellene beszélni, mely előadásokat érdemes meghallgatni.

A nemzetközi üzletfejlesztési üzletágunkban azt tapasztaljuk, hogy a különböző digitális sales és marketing megoldások egyre több startup és scaleup számára rejtenek egyelőre kiaknázatlan lehetőséget a CEE régióban.

B2B sales és marketing automatizálás – a kínálat

Arra voltunk tehát kíváncsiak Londonban, hogy megnézzük: mit kínálnak 2019-ben a marketinget és salest támogató automatizációs szoftverek és a ráépülő „martech” iparág a már említett szűkítéssel, tehát elsősorban startupoknak és scaleupoknak (a nagyvállalati megoldásokat emiatt nagyrészt eleve kihúztuk a listánkról…). Ahogy a zseniális martech guru Scott Brinker előadásából kiderült, jelenleg összesen van vagy 7000 martech megoldás a világon.  Persze ezek közül nem mindenki volt jelen, de ahogy vártam, volt ott minden:

Gondoltam, hogy ha már ezek a cégek állítják magukról, hogy ők a mesterei annak, hogyan lehet automatikusan magukhoz terelni a leendő vevőket, akkor hagyom magam! Ezért a rendezvény előtt elkezdtem írogatni az elsőre számunkra, de még inkább az Ügyfeleink számára izgalmasnak tűnő megoldások szállítóinak, és kértem személyes egyeztetést tőlük. Amennyire magától értetődő lépés volt, annál meglepőbb és nem várt eredményeket hozott.

Hogyan automatizálnak a vendorok? Tapasztalatok és tanulságok

Alább összeszedtem nagyjából három hónap tapasztalatait:

  • A legtöbb esetben személyesen beszéltem salesesekkel, akik kikérdeztek, mire vagyok kíváncsi, mit használunk jelenleg, hol tart a cégem a „martech stack”, vagyis a különböző marketing technológiai megoldások összeállításában. Minden esetben kiderült, hogy kicsit kilógok a sorból, mert nem (csak) magunknak keresgélek, de mindenhol volt valamiféle affiliate vagy partneri program, amibe próbáltak beterelni.
  • Az egyik megkeresett cég a rendezvény előtt 3 alkalommal is írt, hogy akkor hol és mikor találkozunk, az értékesítő előző este még SMS-t is küldött. Szerencsétlenségére pont amikor a megbeszélt időpontban odamentem, ő elszaladt egy percre, így lecsapott rám egy kollégája, aki nagyon profin átbeszélte velem, mik az igényeim és mi lesz a következő lépés. Bradley azonban, akivel először leveleztem, nem adta fel, még aznap küldött 3 SMS-t, de a java csak utána kezdődött: másnap mindketten, sőt, egy harmadik ismeretlen kolléga is próbált velem demo callt egyeztetni, az irodát is hívták, látszott, hogy a sales csapatnak van motivációja (és minden bizonnyal komoly bónusza!). Végül nehéz szívvel, de Bradleyt választottam a további kommunikációra és leszerveztük a demot.
  • Egy másik, eredetileg francia cég szintén szinte azonnal reagált, amikor a rendezvény előtt e-mailt küldtem nekik, felhívott az account manager, aki egyébként nem beszélt angolul, és már azt sem értettem, melyik cégtől hív. Végül abban maradtunk, hogy menjek nyugodtan oda a standjukhoz és ott majd lesznek angol kollégák, ő pedig szól nekik előre (sosem tette meg).
  • Volt olyan cég, aki kivárt 3 hetet a rendezvény után, hogy feldolgozzam az ott hallottakat és a megszerzett kapcsolatokat. Amikor utána megkeresett, emlékezett rá, mik a terveim, miért érdeklődtem. Ez viszont nem automatikus follow-up volt, tehát itt a klasszikus B2B sales megközelítést alkalmazták (a robot egyébként küldött nekem 3 hét után follow-up e-mailt).
  • Egy indiai cég honlapján szintén teljes körű automatizációs megoldást kínál, sőt, ismerek is olyan céget, akik most vezették be a rendszerüket, így velük is tettem egy próbát. 40 percet töltöttem azzal, hogy kinek írhatok amiatt, hogy valakivel akarok találkozni a rendezvényen, majd egy minden bizonnyal robottal folytatott e-mail váltás után regisztráltam a hivatalos partneri rendszerbe, de visszaigazolás azóta sem érkezett. A helyszínen meglátogattam a standjukat (ami a 10 legnagyobb stand egyike volt), de a kollégák csak annyit tudtak ajánlani, hogy „download our free demo”. Egyelőre nem látom, hogyan fogunk együtt dolgozni…
  • Egy ír cég az előzetes kommunikációban jelezte, hogy menjek nyugodtan a standjukra, ott lesz az értékesítési vezető és a CEO is. Többször elmentem a stand mellett, de mindig ugyanazt a kicsit unatkozó, némileg ápolatlan bácsit találtam. Végül elbeszélgettem vele, de mivel mindig a szoftver funkcionalitására terelte a szót, amiből én semmit nem értettem, kihúztam őket a saját martech stack listámról, amin azok a megoldások szerepelnek, amiket szívesen ajánlanék Ügyfeleinknek.

Mióta hazajöttem, sorra jönnek az automatizált follow-up e-mailek, néha egy-egy telefonhívás. De én elsősorban nem saját magunknak keresem a különböző megoldásokat, hanem az Ügyfeleknek, így tesztelhettem ezzel kapcsolatban is a cégeket.

Az eddigi tapasztalatok alapján néhány tanulság máris megfogalmazható:

  • A cégek nagy része elképesztően proaktív, nagy részük 48 órán belül follow-upolt valamilyen módon és ha nem értek el, nem kaptak választ, más csatornán is próbálkoztak. Sokszor elmondjuk mi is az Ügyfeleknek: a legfontosabb, hogy csinálni kell, próbálkozni; főleg a kezdeti fázisban ez fontosabb, mint hogy egyébként az üzeneteink és a folyamatok 100%-osra ki vannak-e csiszolva! Ha egyik csatornán nem megy, meg kell próbálni más módon!
  • Ugyanakkor az is igaz, hogy sok helyen nem ment át az üzenet és próbálnak nekem eladni: töltsem le, próbáljam ki, stb., de kevés helyen emlékeztek arra, hogy én mit keresek és kinek. Vagyis egyrészt a testre szabáson, a perszonalizáción még lehet dolgozni. Másrészt vélhetően az end-user profiljára vonatkozóan van sztenderd folyamat, customer journey, a partnerekére kevésbé – ez nem gond, kivéve, ha a stratégiában a partner sales is szerepel, ami B2B-ben elég sokszor így van.
  • Ebből is látszik, hogy a martech elsősorban nem informatikai, hanem üzleti kérdés: akkor lesz hatékony, ha a megfogalmazott értékesítési és marketing-célokhoz vezető utat, folyamatot is apró lépésekre le tudod bontani. Csak akkor tudsz jól automatizált rendszert építeni, ha ezeket a B2B vagy B2C Ügyfelek szempontjából is jól végiggondoltad: a szoftverek ennek a hatékonyságának a növelésében tudnak segíteni, de nem tudják helyetted kialakítani, átgondolni.
  • Ha vendort akarsz választani, figyeld meg, ő maga mennyire profin csinálja; ha nincs utánkövetés, vagy hiába mondtad el, mi érdekel, mi lehet a közös pont, mást akarnak eladni, akkor nehezen hiszem el, hogy ők lesznek az Ügyfeleim számára a tökéletes megoldás

Hogyan válasszunk automatizációs technológiát?

Tehát először, mint annyi más területen, el kell végezni a házi feladatot a belső csapattal vagy külső szakértő segítségével:

  • Először is átgondolt marketing stratégia nélkül nem megy; tudnunk kell, kik a lehetséges vevők (buyer persona), milyen üzenetekkel tudjuk/akarjuk őket megszólítani és milyen csatornákon érjük el őket
  • Ebből meg kell terveznünk az Ügyfél-utat, a customer journeyt, vagyis modelleznünk kell a vásárlási folyamatot.
  • Majd ha ez megvan, akkor lehet ehhez technológiát választani.

Az alábbi példa szépen mutatja ennek a háromnak az összefüggését:

The Marketing Stack

És bár tudjuk, hogy a suszter cipője általában lyukas, a fenti megközelítés mégis segíthet a technológiák szűrésében:

Megspórolod magadnak a sok szoftver és alkalmazás technológiai összehasonlítását, ha csak azzal foglalkozol, aki a saját folyamatain, a gyakorlatban is jól csinálja.

 

Equity reggeli összefoglaló – Hogyan lehet kitűnni a régiós (túl)kínálatban?

RENDEZVÉNY – A CEE régióban cégek tízezrei szembesülnek a cégutódlás problematikájával. Egy nemzetközi tanulmány szerint a családi vállalkozások 40%-a tervez tulajdonosváltást 5 éven belül, 61%-uk a következő nemzedéknek tervezi majd átadni a kormányt, míg 28% kifejezetten cégeladásban gondolkodik. A tapasztalatok szerint a valóság azonban az, hogy mindössze 6-7%-uknak sikerül a megfelelő utódlást családon belül megoldani.

VCs in CEE 2019 – The scaleup session

RENDEZVÉNY – Are you building a startup / scaleup and you are aspiring to become a regional or even global key player? Are you fundraising and want to meet international VCs? Or, are you simply interested in the investment and startup world of the CEE region? If so, this event on 26th March 2019 is for youVCs and entrepreneurs will share their experience, case studies, success stories, and discuss the challenges of global market entry and how to scale and grow beyond CEE successfully. We introduce again “new wave” of international VCs interested in the region.

Globális iparági M&A elemzések – 2018. IV. negyedév

A csomagolóipar, cleantech (környezetkímélő / energia hatékony technológiai megoldások) és építőanyag ipar szektorok 2018. IV. negyedévi globális M&A piaci trendjeit, változásait, főbb megállapításait és várakozásait tette közzé elemzéseiben cégcsoportunk. A szektor specifikus negyedévi elemzésekből választ kaphat például arra, milyen trendek és lezárt deal-ek befolyásolták az adott piacot, hogyan alakultak az M&A tranzakciók volumenben és értékben, milyen iparági szorzókat alkalmaztak a vevők a célvállalatok értékelésénél, és ez milyen eltéréseket mutat az egyes régiók, vállalatméretek és befektetői típusok esetében.

A kiválasztott szektor elemzéséhez kérjük, kattintson a képekre:

Packaging M&A Q4-18

Cleantech M&A - Q4-18

 

Construction M&A - Q4-18

Kérdése, észrevétele van az elemzésekkel kapcsolatban? Keresse kollégánkat!

Equity reggeli – cégeladás, exit: hogyan lehet kitűnni a régiós (túl)kínálatban?

RENDEZVÉNY – Ezúttal a cégeladás, az exit kihívásai kerülnek fókuszba, hiszen a régiónkban cégek tízezrei szembesülnek a cégutódlás problematikájával, és gyakran a cégeladást fontolgatják. Sokan a nemzetközi piacról várják majd a stratégiai vevőt, akit bizony Európa számos piacáról keresnek meg „eladósorba került” cégek…
Régiós és globális versenyben „edzett” tranzakciós szakértőket hívtunk meg, akikkel arra keressük a választ hogyan lehet sikeresen kitűnni a nemzetközi (túl)kínálatban, hogyan válhatunk érdekes célponttá egy nemzetközi vevő számára, és mire figyeljünk a felkészülés során.

Ki adja el a terméked, avagy hogyan változik a sales helye a növekedő cégekben?

A sales és a marketing csapat sok tekintetben különbözik a vállalat többi részlegétől, üzleti szempontból azonban van egy nagyon markáns különbség: ők azok, akik a pénzt/bevételt/profitot hozzák.

Emiatt meghatározó kérdés, hogy mekkora erőforrást tudunk ide allokálni, hány ember dolgozik a cégünk növekedésén. Mindez organikus növekedés esetén is fontos, még inkább akkor, amikor külső tőkét szeretnénk bevonni, hiszen a befektetőnek be kell mutatnunk, hogy realizálni tudjuk majd azokat a növekedési terveket, amiket az excelbe beterveztünk.

A téma tehát cégalapítóknak, cégvezetőknek és befektetőknek egyaránt izgalmas.

De hogyan fogjunk hozzá?

  • Mi a fontosabb: az iparági tudás, a mérnöki/szakmai háttér, vagy a sales és marketing tapasztalat?
  • Hány értékesítőt vegyen fel egy kezdő vállalkozás, startup?
  • Később, érettebb fázisban mi az egészséges arány, a szakmai /technikai / mérnöki / fejlesztő csapathoz képest mekkora értékesítési / marketing csapatot kell építeni?
  • Mi a különbség a startupok és scale-upok között ilyen szempontból?

Ezt járjuk körül az alábbi posztban.

Dedikált ember a nemzetközi üzletfejlesztésre

Egy nemzetközi növekedési stratégiai workshopra készülve a jelentkezőket előzetesen megkérdeztük az általuk használt értékesítési csatornákról, valamint külön rákérdeztünk arra is, hogy hány dedikált emberük van a nemzetközi növekedésre, üzletfejlesztésre, tehát hányan dolgoznak azon, hogy új Ügyfeleik, megrendeléseik legyenek. A kitöltők 50 és 400 fős középvállalatok közül kerültek ki, különböző iparágakból.

Bár minden a kutatásban résztvevő cégnek deklarált célja volt a nemzetközi növekedés,

  • a válaszadók 1/3-ának egyáltalán nem volt dedikált embere/erőforrása az üzletfejlesztésre, új piacok felkutatására, meghódítására.
  • További 1/3 egy emberrel tervezte ezt megoldani,
  • és csak a maradék egyharmadnak volt egynél több embere erre a feladatra.

Ez egybevág azzal az évtizedes tapasztalatunkkal, hogy a cégeknél arányaiban kevés a dedikált ember a piacfejlesztésre.

Korai/startup fázis: az alapító szerepe

A startupok életét bemutató, kissé eltúlzott és elviccelt, de az ezt a világot ismerők számára sokszor valóságshow-szerű Silicon Valley című sorozatban van egy jelenet, mikor a főszereplő founder feldúltan beront a konkurens céghez, számon kérve rajtuk, hogy lemásolták az algoritmusukat.

„A kódotok mindig rosszabb lesz a miénknél” – közli, mire jön a válasz: „Nem gond, mert van egy kész programunk… a saleseseinknek ennyi elég”. Erre a meglepett főhős csak annyit kérdez: „Kiknek?” …

A jelenet jól szemlélteti, hogy az alapvetően szakmai, technikai hátterű alapítók egyik első vezetői kihívása szembesülni azzal, hogy azért mert jó egy termék, az még nem adja el magát és ahhoz bizony kell valaki, aki eladja azt.

A technikai hátterű alapítók egyik első vezetői kihívása szembesülni azzal, hogy egy jó termék még nem elég, bizony kell valaki, aki sikerrel eladja

A technikai hátterű alapítók egyik első vezetői kihívása szembesülni azzal, hogy egy jó termék még nem elég, bizony kell valaki, aki sikerrel eladja

Az értékesítő ráadásul egy más habitusú, más beállítottságú ember, mint a szakmai hátterű céglapítók. De ne szaladjunk előre, mert már mindjárt az alapítás körül van egy fontos tapasztalat:

egy startupnál minden esetben az alapítók közül kerül ki az első értékesítő.

Ő az, aki szerint a vélt vagy valós megoldás (vagyis a termék/szolgáltatás) a legjobb, leghatékonyabb, leginnovatívabb, ami a piacon elérhető. Ezért tudja hitelesen képviselni:

  • az első vevők felé
  • az első befektetők felé
  • az első kollégák felé

Az alapítónak eleinte tehát ott kell lennie minden sales meetingen. Neki kell azt is nyomon követnie, hogy jó irányba halad-e a cég, a növekedési stratégia megvalósítható-e. Ehhez pedig mérnie kell tudni az értékesítés hatékonyságát, meg kell tanulnia, mi az, hogy lead qualification, mi az a zárás, mi az, hogy konverzió.

Az első értékesítők: lelkes junior vagy tapasztalt szenior?

A következő lépés innen annak felismerése, hogy még akkor is, ha az alapító nincs egyedül, előbb-utóbb a funkciókat szét kell választani, és amennyiben nem sikerül megoldani, hogy rajtuk kívül más is képes legyen hitelesen képviselni és eladni a terméket, az a növekedés gátja lehet. Mielőbb létre kell tehát hozni egy formális sales funkciót, aki vagy akik képesek a termékben lévő lehetőségeket maximálisan kihasználni. Figyelem! Néhány projektet, terméket az alapítók is el fognak tudni adni, de messze nem annyit, amennyi potenciál várhatóan a piacban van:

B2B sales - mielőbb el kell választani az alapítói és sales funkciókat a piaci potenciál kiaknázása érdekében

Ha van 5 percetek, érdemes majd elolvasni, mi egy technikai hátterű CEO tapasztalata a témában, hogy jut el egy év alatt arra a felismerésre, hogy kell egy dedikált sales funkció/csapat!

Ráadásul a validációs fázis és a növekedési fázis között nem éles a határvonal.

  • A kezdeti fázisban úgy kell tudni eladni, hogy közben gyűjtjük a visszajelzéseket; a lényege, hogy megértjük, mire van szüksége a piacnak, mit kell esetleg módosítani a terméken, vagy éppen milyen versenytársak, helyettesítő termékek vannak jelen és harcolnak a leendő Ügyfélért; ez fontosabb első körben, mint hogy hányszor sikerül ténylegesen eladni a terméket.
  • Ugyanakkor, ha a validáció sikeres, pozitív, akkor ideális megoldás lehet olyan kollégát keresni először, aki zárásra specializálódott: aki egyedül is képes vinni a sales-t, nem kell neki még felépített csapat és mielőbb behozza a dealt, szerződést köt (vagyis zárja a sokszor hosszú értékesítési folyamatot), és aki különbözik a sales reptől is, aki általában már beállt struktúrában, előre megírt kottából játszik jól.

Növekedési fázis – 1:5 a sales javára

A régióban aktív nemzetközi tőkealapokat bemutató rendezvényünkön Marcin Hejka, az OTB Ventures partnere elmondta: Amint egy startup túl van a termék validációján, meg kell kezdeni a csapat fejlesztését, növelését.

Digitális cégek, startupok esetében az első 1-2 évben még sok fejlesztő kell, akik az újabb és újabb verziókon dolgoznak, hibákat javítanak, stb., de idővel az arány a sales/marketing javára kell átbillenjen. Ekkorra már validált koncepció mentén haladnak a cégek. A sales és marketing csapat is differenciálódik, és a főbb üzeneteket vagy a tartalommarketing nyelvére fordítják, vagy a hagyományos értékesítési módszerekkel juttatják el a célcsoporthoz, vagy éppen online kampányokat terveznek és hajtanak végre, akár automatizált megoldásokkal.

A fenti konferencia előadói szerint egy érett fázisban lévő startupnál az egészséges arány 1:5  – a sales javára!

Példaként a UI Path-t hozták fel, amely 2005 óta 4 körben összesen 448 millió USD tőkét vont be. Ők már kizárólag sales rep irodákat nyitnak, amelyek helyi sales teamekből és az őket támogató back office személyzetből állnak. Természetesen a technikai csapat is nő, de mivel a validáció megtörtént, a termék nagyjából kész, már a növekedésre kell fókuszálni, már „csak el kell adni”.

Azokban az iparágakban, ahol termelés folyik, a terméket le kell gyártani, vagy az olyan B2B cégeknél, ahol kevés Ügyfél van és egy-egy nagyobb projekt, az arányok máshogy néznek ki. Egy néhány milliárdos árbevételű középvállalatnál jellemzően a napi szintű működéshez, gyártáshoz 100-500 közötti létszámra van szükség. Ők jellemzően néhány tucat Ügyféllel, vagy disztribútorral dolgoznak, ezek kiszolgálásához – persze iparáganként eltérően – jellemzően akár egy 4-5 fős csapat is elég lehet, de van, ahol 15-20 fő is dolgozik a kereskedelmi részlegen. Ebbe azonban beletartozik a megrendeléseket kiszolgáló, inkább operatív csapat is.

A növekedéshez „benzinre” van szükség

A növekedés motorjának számító sales és marketing erőforrások rendelkezésre állása természetesen egyenesen arányos a cég növekedésre szánt pénzügyi erőforrásaival.

Ha egy startup külső forrást keres, akkor már a korai fázisban is meg kell gondolnia, mennyi pénzt szán az üzletfejlesztésre. Ha az első kör „vékonyra” sikeredik, akkor előfordulhat, hogy nem jut el a következő körig. Ráadásul, ha nem elég az első körös forrás, akkor a magvető fázis után az alapítónak – aki ugye egyben a saleses is – nem lesz elegendő ideje az üzlet építésére, mert máris nézhet a következő befektető után, tárgyalhatja a term sheetet meg a szindikátusi szerződés mindenféle részleteit, foglalkozhat az előző körös befektetők és az „újak” közötti összhanggal.

Ha tehát növekedni akarunk, a sales és a marketing költség fogja ennek a mértékét meghatározni, a benzint tehát „el kell égetni” – ahogy a befektetők fogalmazzák: „this business is all about burning money”.

A növekedéssel és az idő múlásával párhuzamosan az értékesítési és üzletfejlesztési kapacitásnak kell többségbe kerülnie.

Györkő Zoli, a Balabit ügyvezetője még az első körös tőkebevonás előtt, tehát az organikus növekedés időszakában is azt mondta, hogy ha versenyképesek akarnak lenni a globális versenytársakkal szemben, akkor a sales-fejlesztő arányt fel kell vinni 50-50%-ra, mert a piacvezető szereplőknél már ennél is magasabb, akár 70% a sales javára!!!

Vizsgáljátok meg tehát, hogy a növekedés melyik fázisában vagytok, mi lenne az ideális arány és tessék növelni a sales erőforrásokat is!

Sok sikert!

A „mini Omega Pharma-ként” számon tartott Ceres Pharma felvásárolta a CEUMED-et

Sikeres tranzakciót zárt Ügyfelünk, a babaápolási, gyermek- és felnőtt egészségügyi, bőrgyógyászati és orvos kozmetikai termékek nemzetközi forgalmazásával foglakozó CEUMED a belgiumi központú stratégiai befektető Ceres Pharma NV-vel.

A családi tulajdonban lévő CEUMED a közép-kelet-európai (CEE) régió kiemelkedő szereplője a gyógyszeripar OTC (vény nélkül kapható termékek) szegmensében, a magyarországi központon túl saját irodákkal és értékesítési hálózattal rendelkezik Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Bulgáriában és Szerbiában. A CEUMED a nagy nemzetközi gyógyszergyártó cégek termékeinek CEE régióbeli márkaépítésén és forgalmazásán kívül saját termékek fejlesztésével és kereskedelmével is foglalkozik.

A Ceres Pharma-t a nemzetközi gyógyszeripar és a média „mini Omega Pharma-ként” tartja számon, egyik társalapítója ugyanis nem más, mint az a Marc Coucke, aki 1987-ben az Omega Pharma-t is alapította, az évek során a nemzetközi gyógyszeripar egyik vezető, 35 országban működő, 1,2 millárd EUR-t meghaladó bevételű (2013) szereplőjévé fejlesztette, és amely céget 2014-ben 3,6 milliárd EUR értéken adták el az amerikai Perrigo-nak. A Ceres Pharma másik társalapítója, Mario Debel 16 éven keresztül szintén tagja volt az Omega Executive Team-jének.

A CEUMED akvizícióját megelőzően a Ceres Pharma idén júliusban már erősítette portfólióját és megduplázta árbevételét a szintén belgiumi székhelyű Mithra női egészségügyi termékvonalának megvásárlásával.

A CEUMED akvizíciójának fő stratégiai célja a Ceres Pharma földrajzi, elsősorban az évi két számjegyű, intenzív növekedési potenciált mutató CEE régióban történő expanziója, illetve a két cég termékportfóliójában rejlő szinergiák kihasználása volt. A CEUMED a Ceres Pharma első külföldi befektetése.

Balázsi Ildikó, a CEUMED ügyvezetője így nyilatkozott a tranzakcióról: „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan cégcsoport tagjává válunk, mint a Ceres Pharma, aki elkötelezett a növekedés iránt, és aki velünk azonos etikai értékrendet képvisel. Együtt lényegesen erősebb pozíciót képviselhetünk mind az innovatív termékek fejlesztésében, mind a régióban történő további terjeszkedésben.”

A tranzakciós folyamat során a CEUMED-et kizárólagos M&A tanácsadóként cégünk, az Absolvo Consulting támogatta.

Gratulálunk a CEUMED-nek, és örülünk, hogy munkánkkal segíthettük a tranzakció sikeres megvalósulását!