Egy átgondolt és validált üzleti terv nélkül álláspontunk szerint üzleti elképzelés megvalósításának nem érdemes nekivágni. Az üzleti terv egy tulajdonos legjobb barátja, míg a befektetővel a közös nevező a jövőbeni együttműködéshez.

Abban az esetben, amikor már a cég vagy projekt rendelkezik jól kialakított, a termék/szolgáltatás jellemzőihez, valamint a piaci igényekhez illeszkedő üzleti modellel, akkor szükséges kidolgozni a célok megvalósításához illeszkedő stratégiai tervet.

Ez a stratégia jelenti az üzleti terv alapját, abban ennek kifejtése, operatív feladatokra bontása szerepel annak érdekében, hogy sikeresen tudjuk megvalósítani a tervezett növekedést. Átgondolt stratégia hiányában az üzleti terv nem segíti a vállalat növekedését, a kitűzött célok elérését, mivel az irányok nincsenek megfelelően meghatározva, nincsenek lépésekre lebontva, valamint stratégia nélkül nem lehet meghatározni a célok eléréséhez szükséges erőforrásokat sem.

Az üzleti, és a hozzá kapcsolódó pénzügyi tervre, tartalmára nincs általánosan alkalmazható struktúra, minden projekt esetén más és más tartalmú és struktúrájú dokumentumok kidolgozása javasolt attól függően, hogy mi a cég és termékének / szolgáltatásának a jellemzői, milyen a piaci környezete, B2B vagy B2C a célcsoport, milyen iparágról van szó (medtech? gépgyártás?), egyáltalán, milyen érettségi fázisban vagyunk.

Ezen tartalmi elemek kidolgozásával olyan üzleti terv állhat a vállalkozás rendelkezésére, ami segítséget nyújt a stratégia későbbi operatív megvalósításában, valamint segíti a befektetők meggyőzését, hogy a terveink megalapozottak, átgondoltak, hogy miért érdemes bizalmat szavazni a cégnek és tőkét fektetni abba.

Különböző fázisban, a különböző hátterű befektetők mást és mást vizsgálhatnak az üzleti terv elemzése során, erre előzetesen mindenképpen javasolt felkészülni a stratégia és a várható kérdések részletes átbeszélésével, hogy a projektben résztvevők felkészülten, egyetértésben tudjanak reagálni a befektetők javaslataira, kérdéseire. Valójában nem csak a befektető, egy jó tulajdonos is látni akarja, hogy mit kezd a csapat (aminek ő is része lehet) a pénzzel, a termékkel, a vállalkozással! Érettebb cégek esetén, ahol már historikus adatok állnak rendelkezésre, ott a valuation alapja is az üzleti terv lesz. Ugye nem mindegy, mennyit is ér a cége?

De mégis, milyen lépések mentén készüljön el az üzleti terv?

Általánosan a következő főbb kérdésekre adott válaszok alapján javasolt összeállítani egy cég üzlet tervét:

• Mi a piaci igény? Hogyan oldják meg most, és miben tudunk mi jobbat adni náluk? A termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó igény bemutatása kulcsfontosságú
• Milyenek a piaci lehetőségek? Kik a versenytársaink? Piac és versenyhelyzet bemutatása
• Mivel foglalkozunk, és mit akarunk eladni? Mi milyen választ adunk a piaci igényre, azaz a termék, szolgáltatás rövid bemutatása, fókuszálva az értékekre, nem csak a funkciókra
• Ki fogja megvalósítani a stratégiát? Azaz a szakmai csapat bemutatása
• Hogyan fogjuk a tervezett növekedést megvalósítani? Hogyan fogjuk sikerre vinni a termékünket? Stratégia részletes bemutatása és lépésekre bontása
• Csak a hazai piacban van potenciál, vagy versenyképesek vagyunk külföldön is? Mi lehet az első célország és miért? Külföldi terjeszkedés indoklása és bemutatása
• Hogyan fogjuk a termékünkkel megszólítani a célcsoportot? Milyen modellben és hogyan fogjuk nekik azt eladni? Szükséges az értékesítési és marketingterv kifejtése
• Hogyan áll össze az árbevételünk? Tudunk-e nyereséget termelni, megtérül-e a tervezett befektetés? Pénzügyi terv a költségek és bevételek kalkulálására
• Mekkora részesedést adunk a befektetőnek? Milyen értékelés mellett tudunk befektetőt bevonni? Vállalatértékelés elvégzése a pénzügyi terv alapján
• Hogyan tud a befektető kiszállni a vállalkozásból? Exit-stratégia bemutatása

Milyen módszerekkel készülhet a pénzügyi terv, melyik megközelítést érdemes alkalmazni?

Az üzleti terv szerves részét képezi a pénzügyi terv is, amely a stratégia pénzügyi leképezését jelenti. A pénzügyi tervezés folyamatát kétfajta módon lehet elvégezni, top-down megközelítés alkalmazásával, vagy pedig bottom-up módszerrel.

A pénzügyi terv top-down eljárással történő kidolgozása során például a piac mérete és a cégünk által elérendő piaci részesedés alapján határozzuk meg a tervezett bevételeinket, ehhez igazítjuk a költségeket.  A legtöbb esetben ez a tervezési eljárás nem igazán megbízható, mivel a tervezés során a stratégia nem kerül lebontásra konkrét akciókra, tevékenységekre, azaz nincs megfogalmazva a kitűzött cél eléréséhez vezető út, nem ad eszközt, akció- és erőforrástervet a menedzsmentnek, a csapatnak annak megvalósítására. A fentiek miatt a befektetők sem preferálják ezt a fajta tervezési módot.

A top-down megközelítés helyett javasolt inkább úgynevezett bottom-up módszert alkalmazni a pénzügyi tervezés során, aminek keretében „alulról”, az alapoktól, a stratégiából kiindulva, a kulcstényezőkre („driverekre”) alapozva, a stratégiában meghatározott értékesítési csatornákra lebontva kerülnek meghatározásra az egyes tényezők mentén (például konverziós arányok, iparági mutatók) a bevételi célok. Ezen adatok alapján kerül elemenként felépítésre a bevételi terv. A bevételi oldalhoz szorosan kapcsolódik az erőforrás és költségterv is, ami alapján pontosan meg tudjuk tervezni a cég költségeit, pénzáramlását, nyereségességét, azonosítani tudjuk a szűk keresztmetszeteket, kockázatokat is.

Hogy miért jó ez a bottom-up megközelítés? Ennek segítségével eszközt, sorvezetőt adunk a cég kezébe ahhoz, hogy meg tudja valósítani a stratégiát, azokat a terveket, amiket a menedzsment vállalt a tulajdonosok, befektetők felé. A befektetők szempontjából is előnyös ez, mivel így meg tudja vizsgálni a stratégia és az erőforrások alátámasztottságát, valamint nyomon tudja követni az egyes árbevétel- és költségvezérlők alakulását, és be is tud avatkozni.

Milyen egy jó bottom-up üzleti terv? Kérje gyors konzultációnkat, vagy sok száz projekt tapasztalatából épített mintánkat!

Hány évet tervezzünk meg az üzleti tervben?

A tervezési időtávot minden esetben szükséges a cég életfázisához, valamint az iparághoz igazítani, azonban az elmondható, hogy a tapasztalatunk alapján a befektetők preferálják a 3-5 éves terv készítését (a hazai befektetőknél sokan az 5 éveset kérik). A tervezés első időszakára vonatkozóan azt javasoljuk az Ügyfeleinknek, hogy havi vagy negyedéves bontásban készítse el a terveket, különös tekintettel a cash flow tervekre.

Milyen a jó üzleti terv? Melyek a befektető elvárásai egy üzleti terv kapcsán?

• Elsőként az üzleti modell készül el, amin alapul a stratégia, a részletes üzleti terv csak ezt követően áll elő! Hiszen hogyan is határozhatnánk meg az operatív akciótervet, amikor nem tudjuk, hogy merre megyünk, és mit akarunk elérni?
• A modell felépítésénél és a stratégia kidolgozásánál fókuszt kell tartani, hogy a cég erőforrásait a legnagyobb potenciállal rendelkező területekre lehessen fókuszálni. A fókusz kulcskérdése a növekedésnek.
• Kiemelt helyen szerepel a versenytársak elemzése, amit a stratégia kidolgozása során is figyelembe veszünk. Nemcsak a közvetlen konkurenseket, hanem a helyettesítő termékeket is vizsgálni szükséges.
• Bottom-up tervezés, és nem elsődlegesen top-down megközelítés alkalmazása. Ám a kitűzött célokat érdemes top-down validálni!
• Benchmarkok alkalmazása, piaci trendek figyelembe vétele a növekedési tervek alátámasztására. Értenünk kell a kulcs metrikákat. Konverziók, sales ciklus, engagement, churn,… mi van most, mivel számolunk, melyek a benchmarkok.
• Részletes pénzügyi terv szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk határozni a bevételek és kiadások egyenlegeként a tervek megvalósításához szükséges tőkeösszeg nagyságát.
• Célszerű többféle szcenáriót elemezni: mi van, ha lassabban jön a bevétel, mi van, ha rosszabb a konverzió, mit várunk best case és worst case?
• Tervezzünk tartalékkal (runway)! A piaci környezet a pandémia miatt (is) óvatosságra és körültekintésre int, a költségek gyakran alultervezettek, a bevételek ambiciózusak, és igen, lesznek még váratlan és kiszámíthatatlan helyzetek! Azaz, ha nem rendelkezünk megfelelő tartalékkal, akkor útközben „elfogy a benzin”, és ott állunk kiszolgáltatva.

Egy alaposan átgondolt és felépített, validált üzleti terv tehát kiemelten kiemelten fontos egy vállalkozás számára, tőkebevonás esetén pedig elengedhetetlen kiindulópontja a befektetővel való tárgyalásoknak.

Zárszóként hadd idézzük egyik nemzetközi befektető partnerünk, a Speedinvest vezető partnerének, Michael Schusternek a gondolatait is az üzleti terv fontosságáról:

„We need to see where you are going with this, how big it is and most importantly, to identify also for us, the important value drivers of the business model. We need these models. Because they are a basis for a discussion, because they set the scene, because we can challenge each other based on those assumptions. The best discussions we had with founders were based on a reasonably complex Excel file with their business model on a page, where we would play around together, model in cases and data points, getting a feeling for the business we are looking at. Your spreadsheet is nothing that generates revenue or clients, or hires good employees. But it is your view of the world you will be living, breathing and thriving in the next couple of years.”