Bejegyzés

Kockázati tőke, private equity, cégeladás, M&A 2023-ban

Napjaink kihívásokkal teli piaci környezete számos növekedést tervező, esetleg tőkebevonást vagy M&A tranzakciót fontolgató cégtulajdonost állít dilemma elé: hogyan finanszírozzam cégem további növekedését, hol és hogyan találok befektetőt, érdemes-e egyáltalán most tranzakcióban gondolkodni? Március 9-i üzleti eseményünkön meghívott Vendégeinkkel, cégtulajdonosokkal és nemzetközi befektetőkkel konkrét példákon, megvalósult tranzakciókon és személyes tapasztalatokon keresztül mutatjuk be azokat a sarokpontokat, amelyek most különösen fontosak a nemzetközi befektető-keresés és egy sikeresen és jó feltételekkel zárható tranzakció szempontjából.

Jelentős változások a régió kockázati tőke piacán – mit várhatunk 2023-ban?

Az elmúlt 15 évben a régió (Európa, és benne a CEE régió is) kockázati tőke piaca hatalmas növekedésen és fejlődésen ment keresztül. Az ökoszisztéma szereplői (VC-k, startupok / scaleupok egyaránt) szervezettebbek, tapasztaltabbak, tájékozottabbak lettek, óriási kockázati tőke állomány halmozódott fel és került kihelyezésre a régióban az ígéretes cégek növekedésének beindításához, gyorsításához, nemzetközi piaci potenciáljának kiaknázásához.

Számos sikeres és tanulságos exiten vagyunk túl, és „felneveltünk” néhány unikornist is. A finanszírozási lehetőségek növekedtek, változtak, diverzifikálódtak, és ma már a vállalkozás minden életciklusában, az iparágának, céljainak leginkább megfelelő finanszírozási formához juthat hozzá akár kifejezetten erre specializálódott befektetőktől.

A fejlődés ütemét jól mutatja, hogy az európai kockázati tőke befektetések az elmúlt 5 évben értékben évi átlag 41%-kal növekedtek; a CEE régió növekedése – megelőzve a DACH régiót is – még az európai átlagnál is dinamikusabb; a CEE régióban évi átlag 55%-kal (!) nőtt a VC befektetések értéke 2016-2021 között, és a 2021-es rekord évben elérte a 2,9 milliárd EUR-t (forrás: Dealroom.co)

A vezető nemzetközi kockázati- és magántőke befektetők – mint pld. a Sequoia, az Index Ventures, a BainCapital vagy a Rakuten – is egyre élénkebb érdeklődéssel fordultak a régió felé, aktívan keresik az ígéretes befektetési célpontokat. Megjelenésükkel és aktivitásukkal még több tőke áramlott a régióba, így lehetőség nyílt a korábbiakhoz képest nagyobb méretű befektetési körök realizálására, igazán izgalmas és jelentőségteljes nemzetközi exitek-re, és nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy a régióban egyre sikeresebb befektetések jöhessenek létre.

34 unikornis, és számos ígéretes startup / scaleup a „csőben”

A CEE régióban alapított és kockázati tőkével növekedett cégek összesített értékeltsége 2010-hez képest 19-szeresére, 186+ milliárd EUR-ra növekedett, elsődlegesen a régióból származó unikornisoknak (1-10 milliárd USD valuation) és dekakornisoknak (10 milliárd+ valuation) köszönhetően.

A régió sikertörténetei nagy jelentőséggel bírnak az ökoszisztéma jövőbeni fejlődését tekintve is, hiszen a sikersztorit építő tehetségek, alapítók, menedzserek, szakemberek a későbbiekben gyakran indítanak új vállalkozást, vagy angyalbefektetőként viszik tovább és osztják meg tapasztalataikat, építik / támogatják a jövő sikeres startupjait és gyorsítják az ökoszisztéma fejlődését.

Az unikornisok száma 2021-ben elérte a 34-et, melynek növekedési trendje jól mutatja a kockázati tőke piac fejlődését és a nemzetközi befektetők aktivitását; 2015-ig 6, 2015 után 28 cég érte el a bűvös 1milliárd USD+ valuation-t.

Forrás: Dealroom, Google and Atomico CEE report

A „pipeline” is izgalmas jövőt vetít előre; a régió ökoszisztéma térképén számos ígéretes scaleupot, jövőbeni unikornist tartanak számon:

Forrás: Dealroom, Google and Atomico CEE report

Kockázati tőke piac Európában – mi változhat a csúcsot hozó 2021-hez képest? Mire számítsunk 2023-ban?

A pandémia hatására 2020-ban lassult a befektetések növekedési üteme, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság miatt számos befektető inkább kivárt, ill. az új befektetések helyett nagyobb fókuszt kapott a folyamatban lévő befektetések stabilizálása.

2021 már rekordévet hozott a kockázati tőkebefektetések számát és összértékét tekintve is (egyébként nem csak VC, hanem a private equity és M&A piacokon is), hiszen óriási befektetésre váró összegek halmozódtak fel a piaci szereplőknél, és a kihelyezési kényszer is egyre fokozódott. A Pitchbook adatai szerint a VC befektetések száma és értéke is soha nem látott csúcsot ért el 2021-ben Európában, míg 2022-ben a globális gazdasági válság berobbanó hatásainak következtében ugyan visszaesés tapasztalható, de a befektetési aktivitás erős maradt, az első félévben realizált befektetések száma és összértéke így is meghaladta a pandémia előtti évek teljes éves adatait:

Forrás: Pitchbook, European Venture report

 

A kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a piaci ingadozások, és a tőzsdei aktivitás „leállása” miatt sok befektető húzta be ismét a féket, mondván, hogy megvárják, amíg a piac kicsit stabilizálódik, hogyan alakulnak, meddig csökkenek az értékelések, milyen átrendeződések következnek be az iparágak / befektetési célpontok terén, mibe lesz érdemes fektetni, stb.

Az európai technológiai árfolyamok már 2022. első félévében visszaestek a 2021 előtti szintre, és a technológiai szegmensekben korábban tapasztalt szárnyaló VC valuation szintek terén is erőteljes, kb. 20-30%-os csökkenés tapasztalható minden befektetési fázisban.  A tőzsdei exit aktivitás ugyanis gyakorlatilag leállt, több mint 300 napja (2022. október 6-i állapot szerint) egyetlen 50M USD-nél nagyobb tech IPO-t sem regisztráltak, melyre a 2000. év óta nem volt példa. Ennek hatása rövid távon mindenképp átgyűrűzik a kockázati tőke piacra is, érettségi fázistól függően eltérő mértékben és gyorsasággal.

Csökken tehát a befektetők által elfogadott valuation, így a tőkebevonást tervező alapítóknak az új piaci realitásokhoz és az elérhető kínálathoz kell igazítaniuk elvárásaikat a valuation terén is, ha további növekedésüket kockázati tőkéből kívánják finanszírozni.

A csökkenő valuation mellett lényegesen hosszabbá válik a befektetési folyamat időigénye is, így a „békeidőben” megszokott 9-12 hónap runway helyett 18-24 hónap tartalék biztosítása lehet indokolt, hogy a következő körös tőke megérkezéséig a vállalkozások ne fussanak ki a pénzből, így törekedni szükséges a hosszú távon fenntartható, biztonságos növekedés és a racionalizált költségek (beleértve a humán erőforrást is) biztosítására. A piaci bizonytalansággal párhuzamosan logikus, hogy a befektetés előtti átvilágítás súlya és mélysége is nő, hiszen a befektető meg akar bizonyosodni arról, hogy valóban a „papíron bemutatott” és megismert cégbe fektet be, nincsenek váratlan meglepetések.

Biztonságos, fenntartható növekedés – változások a metrikákban

2020 és 2022 között jelentős változások következtek be a befektetési döntés során vizsgált metrikák tekintetében is.

A korábbi, „gyorsan-bármi-áron növekedés” megközelítés helyét egyre inkább átveszi a biztonságos, fenntartható növekedést, és hatékony tőkefelhasználást biztosító lehetőségek preferálása, mely olyan mutatók vizsgálatát is eredményezi, mint például a CAC vs. MRR/ARR (customer acquisition costs vs. monthly / annual recurring revenue), a burn vs. ARR, ROIC (return on invested capital) és MOIC (multiple on invested capital), margin, ill. hogy várhatóan mikor éri el a vállalkozás a break-even pontot, ill. mikor válik EBITDA pozitívvá.

Összefoglalva:

Ha a következő 1-2 évben következő körös tőkebevonásban gondolkodunk nemzetközi befektetőktől, akkor:

  • Törekedjünk a megalapozott, átgondolt, esetleg biztonságosabb, fenntartható növekedést biztosító tervezésre (vállalva azt a kockázatot, hogy ez számos VC számára talán nem lesz elég vonzó)
  • Gondoljuk át, reálisak-e a cégünk értékelésével kapcsolatos elvárásaink, szükség esetén igazítsuk a piaci realitásokhoz, új benchmarkokhoz
  • Vizsgáljuk át működési / növekedési / tőkefelhasználási hatékonyságunkat, tegyük meg a szükséges lépéseket ezek javítása érdekében
  • 18-24 hónap tartalék képzése szükséges, és készüljünk valamivel hosszabb tőkebevonási folyamatra

A bejegyzés Andrea Lauren, a régiós tech cégekbe közel 10 éve befektető cseh Rockaway Capital partnerének 2022. október 6-án, a nemzetközi The ScaleupFest rendezvényen bemutatott előadása alapján készült.

Equity Reggeli - Tulajdonosok beszámolói cégeladás, tőkebevonás, exit témában

Equity Reggeli – tulajdonosok beszámolói tőkebevonás, cégeladás, exit témában

RENDEZVÉNY – Szeptember 13-án olyan alapítók, cégtulajdonosok személyes beszámolóit mutatjuk be, akik vagy a közelmúltban zártak kockázati tőke ill. M&A tranzakciót, vagy már évekkel ezelőtt értékesítették cégüket / hajtottak végre exitet. Meghívott Vendégeink saját élményeiket, tapasztalataikat, az átélt kihívásokat és a levont tanulságokat fogják megosztani konkrét példáikkal fűszerezve a tranzakciókkal vagy az exitet követő életútjaikkal kapcsolatban, így mutatva egy lényegesen árnyaltabb képet tranzakciót tervező vagy arra készülő vállalkozó-társaiknak az üzleti reggelin.

2,4 milliárd Ft kockázati tőkével növekedhet tovább a Continest

Az egyedi fejlesztésű, összecsukható mobilkonténereket gyártó és forgalmazó Ügyfelünk, a Continest Technologies Zrt. 2,4 milliárd Ft befektetési összegű, szindikált tőkebevonási kört zárt a jelenlegi kockázati tőkebefektető DBH, valamint a Focus Ventures és a Hiventures részvételével. A tőkebevonás többek között a jelenleg is meghatározó nemzetközi tevékenységük kiterjesztését, új piacokon való megjelenést és egy új gyáregység létrehozását célozza.

A Continest 2017-ben a Sziget rendezvényein debütált, 2019-ben pedig már a svédországi alpesi sí világbajnokság teljes szervizközpontjának építését a Continest konténereivel oldották meg. Az iroda- és rendezvényfelhasználáson túl a védelmi ipar és az egészségügy (mobil COVID tesztlaborok) számára is készítenek testreszabott megoldásokat. Innovációjuknak köszönhetően 80%-kal csökkennek a mobil infrastruktúra kialakításával járó logisztikai költségek és a környezeti teher.

A villámgyors első sikerek után 2019-ben a hagyományos és új szegmenseket célzó termékfejlesztések gyorsításának, a további európai piacszerzés és növekedés biztosításának finanszírozására 4 millió EUR kockázati tőkét vontak be.

A 2019-ben alapított Continest Technologies Zrt. már működésének második évében, 2020-ban több mint 820 millió Ft árbevételt ért el, amely mutató 2021-ben már 1,6 milliárd Ft-ra emelkedett.

„Az elmúlt évek világpiaci folyamatainak, valamint a fenntartható fejlődés iránti elvárás erősödésének hatására globális szintű igény mutatkozik az ideiglenes infrastruktúrához kapcsolódó megoldásokra. Ezért is látjuk úgy, hogy az összecsukható, moduláris konténertechnológia számára a következő évek meghatározóak lesznek. Az új és a meglévő tőkebefektetőinkkel közösen, egy rendkívül stabil finanszírozási háttérrel nyílik lehetőségünk a szintlépésre, valamint arra, hogy újabb piacokon jelenjünk meg, még inkább hozzájárulva ezzel a hazai exporthoz. A kettes számú gyáregységünk megépítése, amelyet idén szeptemberben fogunk átadni, megnyitja előttünk a lehetőséget ahhoz, hogy még nagyobb volumenben tudjunk gyártani, valamint, hogy tovább fejlesszük a gyártástechnológiánkat” – mondta el a tőkebevonás kapcsán Tegzes Dániel, a Continest Technologies Zrt. stratégiai igazgatója.

2021-ben a társaság átadta első konténergyárát Székesfehérváron, amely jelenleg évente 1000 darab összecsukható konténer gyártására alkalmas és összesen 53 alkalmazottnak ad munkahelyet. A Continest-gyárban a jövőben az ipar 4.0 megoldások alkalmazása, a társaság korszerű lemezüzemében és hegesztő csarnokában pedig robottechnológia támogatja majd a hatékony gyártást. Jelentős létszámbővülést is tervez a társaság: közel 50 új munkahelyet hoznak létre még 2022-ben. A második üzemben a konténerek saját felületkezelésére is lehetőség lesz, a gyártott éves konténerszám pedig eléri a 3000 darabot.

A társaság jelenleg olyan fejlesztéseken dolgozik, mint a komplett konyhatechnológiával felszerelt konyhakonténer, az áruszállításra is alkalmas cargo konténerek, valamint folyamatban lévő projekt továbbá az ún. vertikális farm konténer, amelyet a Green Drops Farmmal és a Baptista Szeretetszolgálattal közösen fejlesztenek, lényege pedig, hogy a hidropónia alapú növénytermesztés keretében, termőföld nélkül alakítanak ki növénytermesztésre alkalmas felületeket. Mindezek mellett a Continest folyamatosan fejleszti egészségügyi és katonai felhasználású konténereit is. Utóbbi kapcsán 2022 májusában elsőként kötött együttműködési megállapodást a VEX – Magyar Védelmi Export Ügynökség a társasággal, amelynek értelmében a haditechnikai ügynökség a nemzetközi marketingben és disztribúcióban fogja segíteni a Continest-et.

Hosszú és kihívásokkal teli volt a tőkebevonás folyamata, de ilyen kiváló csapattal nem lehetett kérdés a siker. A kockázati tőke jellegéből fakadóan nem a hardver és gyártó tevékenységet keresi elsődlegesen, de a Continest egy kiváló példa arra, hogyan lehet egy ilyen típusú vállalkozást néhány év tudatos munkával 1 milliárd+ árbevételű üzletté fejleszteni, és egy gyártócéget vonzóvá tenni a kockázati tőkebefektetők számára” – mondta a Continest csapatát támogató tranzakciós tanácsadó team vezetője, Horgos Lénárd, az Absolvo partnere.

A Continest-nél egyedülálló módon áll össze a nyilvánvaló és dinamikusan növekvő globális piaci potenciál, a valóban innovatív és széles körű felhasználást lehetővé tevő technológia, és a kivételes, elkötelezett, ambiciózus és újító szemléletű menedzsment, amely már bizonyította, hogy képes előre vinni a vállalkozását. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a 2019. évi sikeres első körös tőkevonás után a Continest ismét bizalmat szavazott az Absolvo csapatának, és közösen dolgozhattunk a mostani tranzakció előkészítésén és megvalósításán. Óriási öröm szerepet vállalni a társaság fejlődésének újabb mérföldkövénél, de az útnak még nincs vége, sőt, meggyőződésem, hogy egy új magyar sikersztori van születőben!” – tette hozzá Horgos Lénárd.

 

Felhasznált forrás: hivatalos sajtóközlemény

Cégértékelés - Equity Reggeli 2022. június 8-án

Equity Reggeli a cégértékelésről

RENDEZVÉNY – A június 8-i üzleti reggeli fő témája a cégértékelés, a cégérték meghatározásának gyakorlati módszerei, valamint a cégérték és a vételár összefüggései, mely kiemelt érdeklődésre tarthat számot mindazon cégvezetők, tulajdonosok körében, akik a közeljövőben pénzügyi vagy stratégiai befektetőt terveznek keresni, esetleg cégeladást vagy cégfelvásárlást terveznek. Meghívott Vendégeink között olyan pénzügyi befektetőket és sikeres M&A tranzakciót végrehajtó vállalkozásokat üdvözölhetünk majd, mint a Sandberg Capital, a Day One, a Lead Ventures ill. a TechTeamer.

Scaling internationally from CEE – first-hand experience from 500 Startups

MEETUP – If you want to build a successful startup / scaleup, raise capital to support your ambitious growth, you need to think globally, enter international markets and face a bunch of tough challenges leaving CEE. We will proudly host Enis Hulli from the most active global early stage VC firm 500 Startups and take his personal advice based on his deep experience in supporting CEE/SEE startups entering the global playground. When is the right time? What are the main risks and challenges on scaling beyond CEE, incl. founder mindset, sales, marketing, hiring, organization, culture, etc.?

The realistic timeframe of scaling vs. VC investment horizon

MEETUP – After fundraising, the growth expectations from VCs put a huge pressure on founders. They have to deliver proft, prepare for exit, close the fund; but what is the realistic timeframe of scaling, how does it fit into VC lifecycle, how do they handle the conflicts of time horizons? Can an investment approach be an ideal solution for every startup, where there is no exit pressure, and the investor is seeking long-term partnership with portfolio companies?

A skálázás reális időigénye vs. kockázati tőke időhorizont

MEETUP – Az idő a cégépítésben vitathatatlanul kulcsfontosságú tényező, amely különösen kockázati tőkebevonás esetén kap egy elég frusztráló csavart azzal, hogy felmerül a startup életciklus vs. kockázati tőke, megtérülési elvárások, és a VC időhorizont / exitkényszer problematikája. A VC befektetés horizontja ugyebár kb. 4-5 év (sokszor hosszabb is lesz). Mekkora a realitása annak, hogy ennyi idő alatt a tőkét kapott startupok is képesek elég nagyra nőni?

Féljünk-e a befektetési szerződések rémisztő feltételeitől?

MEETUP – VC és PE befektetések, kivásárlások, ill. M&A tranzakciók esetén is izgalmat kelthet, amikor a befektetési / adásvételi szerződések tervezetét a founderek / tulajdonosok a kezükben tartják. Számukra esetleg ismeretlen kifejezések, ijesztőnek látszó / hangzó feltételek, biztosítékok és kilátásba helyezett szankciók nehezítik a tisztán látást, keltenek bizonytalanságot és félelmet. Mely feltételektől, szankcióktól mikor és mennyire érdemes / kell tartani, kell-e tartani egyáltalán? Erről beszélgetünk tranzakciós jogi szakértőinkkel, Bóné Lászlóval és Fehérváry Ákossal (Baker McKenzie).

Kockázati tőke piac és a járvány: mit mutatnak a 2020-as adatok?

A járvány és annak gazdasági hatásai, bizonytalansági tényezői miatt – talán nem meglepő módon – az első féléves hazai befektetési adatokban erőteljes visszaesés mutatkozott. A harmadik negyedévben ugyan már növekedés látszik, ám eközben a hasonló európai adatok alapján rekord év várható a kockázati tőke befektetések száma és volumene tekintetében. Nincs elég pénz itthon vagy más tényezők vannak a háttérben?

A járvány kitörése, a világgazdaság megrogyása természetesen a magán- és kockázati tőke piacra is kihat. A kiszámíthatatlan környezet megkérdőjelezi az üzleti terveket, a megvalósítási kockázatot és így a megtérülést is. Iparági elemzők óvatosságot vártak a befektetőktől az első hullám és a lezárások, korlátozások idejére.

Talán mondanom sem kell, hogy nagyon nem mindegy a GDP-nek és a vállalkozásoknak, hogy az a pár százmilliárd forint kivár vagy „fűti” a gazdaságot.

A kockázti tőke piac aktivitása itthon – visszaesés, lassulás első félévben, növekvő trend Q3-ban

A HVCA (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület – amely a befektetői piac nagyobbik hányadát tömöríti) – 2020. évi első félévre vonatkozó hazai magán- és kockázati tőke piaci aktivitási adatait figyelembe véve, az elemzőknek igaza lett: az elmúlt évek azonos időszakához viszonyítva visszaesés látható: 63 vállalkozás jutott közel 10 milliárd forint befektetéshez. Ez hozzávetőlegesen 30%-os csökkenés a tranzakciók számában, ill. az átlagos tranzakció méretet tekintve is, a 2019 első féléves teljesítményhez képest pedig felére esett a befektetett összeg.

Talán még dermesztőbbek ezek az adatok, ha hozzátesszük, hogy a meglévő kockázti tőke alapkezelők és források mellett az állam is igyekezett ellensúlyozni a COVID hatását és újabb forrást biztosított a vállalkozásoknak – lásd Hiventures Startup Mentő program, ami áprilisban indult 30 milliárd forintos kerettel, egyfajta könnyített eljárásrenddel.

Mi lehet a visszaesés háttérben?

  • némely alapkezelők azonnal leálltak az új befektetésekkel, a meglévő portfólió cégekre fókuszáltak, tudni szerették volna, mi történik velük, esetleg kell-e új finanszírozás számukra,
  • egyes cégeknek összezuhant a piaca, így a kockázati tőkéseknek nem voltak már izgalmasak,
  • számos vállalkozásnak pedig újra kellett rajzolnia az üzleti tervét, ez is kihatással volt a folyamatokra és a megvalósuló tranzakciókra.

A piaci rémületet jól mutatja, hogy több alapkezelő (európai szinten mozgalom is indult erre) aktív kommunikációba kezdett és igyekezett biztosítani a cégeket, hogy COVID ide vagy oda, ők nyitottak a befektetésekre, van pénz, ne ijedjenek meg a vállalkozások.

Míg egyesek lefagytak, kivártak, eközben néhány alapkezelő azt tapasztalta, hogy sosem látott felhozatal „esett be” hozzájuk más befektetők befékezése miatt.

A harmadik negyedévbenszintén a HVCA adatai szerint 44 vállalkozás kapott kockázati tőkét összesen 10 milliárd forint értékben, amely ugyan szinte megegyezik az előző év azonos időszakának befektetési aktivitásával, az összesített adatokat tekintve azonban továbbra is erőteljes az elmaradás 2019-hez képest: közel 30%-kal kevesebb cég jutott 40%-kal kevesebb befektetéshez.

Európa: szintén lassulás… vagy mégsem?

Az európai számok alapján mind globálisan, mind európai szinten meglepően jók az adatok a befektetési összegeket és tranzakciók számát tekintve.

Bizonyos mutatókban rekord évre (!) van esély – pedig az európai piacok egésze is GDP visszaeséssel, lezárásokkal szembesül.

Az európai kockázati tőke befektetések adatai alapján meglepően jók az adatok a befektetési összegeket és tranzakciók számát tekintve

Forrás: Pitchbook – European Venture Report Q3 2020

Pénz nincs? Vagy nem érdemes befektetni?

Tőkéből pedig nincs hiány: továbbra is ott vannak a piacon az utolsó körös Jeremie alapok, jelentős forrással a Széchenyi Alapok, Hiventures, piaci alapkezelők, sőt, új alapot is indítottak nemrég (PortfoLion).

Az igazán kivételes cégek pedig – bár miniszteri jóváhagyást követően – nemzetközi befektetőktől is bevonhatnak tőkét (évi 1-2 ilyen tranzakcióra van példa).

Ha tőkebőség van a piacon, akkor az lenne az oka a befektetési volumen csökkenésének, hogy nem érdemes befektetni válságok közepén? Megértve persze az óvatosabbakat, de amint csökken a bizonytalanság, bíztatnám az összes befektetőt, hogy tárja ki az ajtót a tehetséges csapatok előtt.

Már talán közhely, de az ínséges idők mindig is kreatív megoldásokra késztették a vállalkozókat is. Ne feledjük, hogy a 2008-2009-es recesszió idején indult a WhatsApp, az Uber, a Slack vagy az Instagram. Könnyen lehet, hogy a következő nagy magyar sikersztori már érlelődik.

Az ún. ökoszisztéma persze dolgozik azon, hogy legyen hova befektetniük a kockázati tőkéseknek, szinte minden héten van egy hackathon, egy pitch esemény, indul egy új akcelerátor program. De akkor mire várnak még a befektetők, miért nem jobbak a hazai adatok?

Ha figyelmesen olvassuk a híreket, akkor azt látjuk, hogy nem restek ők sem, vannak befektetések. Csak nem feltétlenül itthon. Ha nem találnak elég vagy jó befektetési lehetőséget a magyar piacon, menniük kell a határokon túlra. Így az is látszik, hogy egyre nő a magyar alapkezelők régiós vagy európai befektetéseinek száma is.

Execution risk

Szóval járvány ide vagy oda, kedves vállalkozók kössük fel a nadrágot, mert tény, hogy van pénz, csak ambíció, tervezés, felkészülés kell, nemzetközi szinten is versenyképes üzleti potenciál, a befektetést követően pedig agilis megvalósítás!

Az „execution risk” ugyanis az egyik legnagyobb a mai – tőkéből gyors növekedést remélő – magyar cégeknél. A jó ötlet, az innovatív termék önmagában nem elég a sikerhez, ha lassan, fókusz nélkül, gyenge csapattal akarnak nekivágni a nemzetközi növekedésnek, az bizony jelentős befektetési kockázatot jelent.

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

Portfolió Elemek