Bejegyzés

2,4 milliárd Ft kockázati tőkével növekedhet tovább a Continest

Az egyedi fejlesztésű, összecsukható mobilkonténereket gyártó és forgalmazó Ügyfelünk, a Continest Technologies Zrt. 2,4 milliárd Ft befektetési összegű, szindikált tőkebevonási kört zárt a jelenlegi kockázati tőkebefektető DBH, valamint a Focus Ventures és a Hiventures részvételével. A tőkebevonás többek között a jelenleg is meghatározó nemzetközi tevékenységük kiterjesztését, új piacokon való megjelenést és egy új gyáregység létrehozását célozza.

A Continest 2017-ben a Sziget rendezvényein debütált, 2019-ben pedig már a svédországi alpesi sí világbajnokság teljes szervizközpontjának építését a Continest konténereivel oldották meg. Az iroda- és rendezvényfelhasználáson túl a védelmi ipar és az egészségügy (mobil COVID tesztlaborok) számára is készítenek testreszabott megoldásokat. Innovációjuknak köszönhetően 80%-kal csökkennek a mobil infrastruktúra kialakításával járó logisztikai költségek és a környezeti teher.

A villámgyors első sikerek után 2019-ben a hagyományos és új szegmenseket célzó termékfejlesztések gyorsításának, a további európai piacszerzés és növekedés biztosításának finanszírozására 4 millió EUR kockázati tőkét vontak be.

A 2019-ben alapított Continest Technologies Zrt. már működésének második évében, 2020-ban több mint 820 millió Ft árbevételt ért el, amely mutató 2021-ben már 1,6 milliárd Ft-ra emelkedett.

„Az elmúlt évek világpiaci folyamatainak, valamint a fenntartható fejlődés iránti elvárás erősödésének hatására globális szintű igény mutatkozik az ideiglenes infrastruktúrához kapcsolódó megoldásokra. Ezért is látjuk úgy, hogy az összecsukható, moduláris konténertechnológia számára a következő évek meghatározóak lesznek. Az új és a meglévő tőkebefektetőinkkel közösen, egy rendkívül stabil finanszírozási háttérrel nyílik lehetőségünk a szintlépésre, valamint arra, hogy újabb piacokon jelenjünk meg, még inkább hozzájárulva ezzel a hazai exporthoz. A kettes számú gyáregységünk megépítése, amelyet idén szeptemberben fogunk átadni, megnyitja előttünk a lehetőséget ahhoz, hogy még nagyobb volumenben tudjunk gyártani, valamint, hogy tovább fejlesszük a gyártástechnológiánkat” – mondta el a tőkebevonás kapcsán Tegzes Dániel, a Continest Technologies Zrt. stratégiai igazgatója.

2021-ben a társaság átadta első konténergyárát Székesfehérváron, amely jelenleg évente 1000 darab összecsukható konténer gyártására alkalmas és összesen 53 alkalmazottnak ad munkahelyet. A Continest-gyárban a jövőben az ipar 4.0 megoldások alkalmazása, a társaság korszerű lemezüzemében és hegesztő csarnokában pedig robottechnológia támogatja majd a hatékony gyártást. Jelentős létszámbővülést is tervez a társaság: közel 50 új munkahelyet hoznak létre még 2022-ben. A második üzemben a konténerek saját felületkezelésére is lehetőség lesz, a gyártott éves konténerszám pedig eléri a 3000 darabot.

A társaság jelenleg olyan fejlesztéseken dolgozik, mint a komplett konyhatechnológiával felszerelt konyhakonténer, az áruszállításra is alkalmas cargo konténerek, valamint folyamatban lévő projekt továbbá az ún. vertikális farm konténer, amelyet a Green Drops Farmmal és a Baptista Szeretetszolgálattal közösen fejlesztenek, lényege pedig, hogy a hidropónia alapú növénytermesztés keretében, termőföld nélkül alakítanak ki növénytermesztésre alkalmas felületeket. Mindezek mellett a Continest folyamatosan fejleszti egészségügyi és katonai felhasználású konténereit is. Utóbbi kapcsán 2022 májusában elsőként kötött együttműködési megállapodást a VEX – Magyar Védelmi Export Ügynökség a társasággal, amelynek értelmében a haditechnikai ügynökség a nemzetközi marketingben és disztribúcióban fogja segíteni a Continest-et.

Hosszú és kihívásokkal teli volt a tőkebevonás folyamata, de ilyen kiváló csapattal nem lehetett kérdés a siker. A kockázati tőke jellegéből fakadóan nem a hardver és gyártó tevékenységet keresi elsődlegesen, de a Continest egy kiváló példa arra, hogyan lehet egy ilyen típusú vállalkozást néhány év tudatos munkával 1 milliárd+ árbevételű üzletté fejleszteni, és egy gyártócéget vonzóvá tenni a kockázati tőkebefektetők számára” – mondta a Continest csapatát támogató tranzakciós tanácsadó team vezetője, Horgos Lénárd, az Absolvo partnere.

A Continest-nél egyedülálló módon áll össze a nyilvánvaló és dinamikusan növekvő globális piaci potenciál, a valóban innovatív és széles körű felhasználást lehetővé tevő technológia, és a kivételes, elkötelezett, ambiciózus és újító szemléletű menedzsment, amely már bizonyította, hogy képes előre vinni a vállalkozását. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a 2019. évi sikeres első körös tőkevonás után a Continest ismét bizalmat szavazott az Absolvo csapatának, és közösen dolgozhattunk a mostani tranzakció előkészítésén és megvalósításán. Óriási öröm szerepet vállalni a társaság fejlődésének újabb mérföldkövénél, de az útnak még nincs vége, sőt, meggyőződésem, hogy egy új magyar sikersztori van születőben!” – tette hozzá Horgos Lénárd.

 

Felhasznált forrás: hivatalos sajtóközlemény

Cégértékelés - Equity Reggeli 2022. június 8-án

Equity Reggeli a cégértékelésről

RENDEZVÉNY – A június 8-i üzleti reggeli fő témája a cégértékelés, a cégérték meghatározásának gyakorlati módszerei, valamint a cégérték és a vételár összefüggései, mely kiemelt érdeklődésre tarthat számot mindazon cégvezetők, tulajdonosok körében, akik a közeljövőben pénzügyi vagy stratégiai befektetőt terveznek keresni, esetleg cégeladást vagy cégfelvásárlást terveznek, vagy csak egyszerűen arra kíváncsiak, milyen szempontok alapján „árazná be” a piac vállalkozásukat. Meghívott Vendégeink között olyan pénzügyi befektetőket és sikeres M&A tranzakciót végrehajtó vállalkozásokat üdvözölhetünk majd, mint a Sandberg Capital, a Day One, a Lead Ventures ill. a TechTeamer.

Scaling internationally from CEE – first-hand experience from 500 Startups

MEETUP – If you want to build a successful startup / scaleup, raise capital to support your ambitious growth, you need to think globally, enter international markets and face a bunch of tough challenges leaving CEE. We will proudly host Enis Hulli from the most active global early stage VC firm 500 Startups and take his personal advice based on his deep experience in supporting CEE/SEE startups entering the global playground. When is the right time? What are the main risks and challenges on scaling beyond CEE, incl. founder mindset, sales, marketing, hiring, organization, culture, etc.?

The realistic timeframe of scaling vs. VC investment horizon

MEETUP – After fundraising, the growth expectations from VCs put a huge pressure on founders. They have to deliver proft, prepare for exit, close the fund; but what is the realistic timeframe of scaling, how does it fit into VC lifecycle, how do they handle the conflicts of time horizons? Can an investment approach be an ideal solution for every startup, where there is no exit pressure, and the investor is seeking long-term partnership with portfolio companies?

A skálázás reális időigénye vs. kockázati tőke időhorizont

MEETUP – Az idő a cégépítésben vitathatatlanul kulcsfontosságú tényező, amely különösen kockázati tőkebevonás esetén kap egy elég frusztráló csavart azzal, hogy felmerül a startup életciklus vs. kockázati tőke, megtérülési elvárások, és a VC időhorizont / exitkényszer problematikája. A VC befektetés horizontja ugyebár kb. 4-5 év (sokszor hosszabb is lesz). Mekkora a realitása annak, hogy ennyi idő alatt a tőkét kapott startupok is képesek elég nagyra nőni?

Féljünk-e a befektetési szerződések rémisztő feltételeitől?

MEETUP – VC és PE befektetések, kivásárlások, ill. M&A tranzakciók esetén is izgalmat kelthet, amikor a befektetési / adásvételi szerződések tervezetét a founderek / tulajdonosok a kezükben tartják. Számukra esetleg ismeretlen kifejezések, ijesztőnek látszó / hangzó feltételek, biztosítékok és kilátásba helyezett szankciók nehezítik a tisztán látást, keltenek bizonytalanságot és félelmet. Mely feltételektől, szankcióktól mikor és mennyire érdemes / kell tartani, kell-e tartani egyáltalán? Erről beszélgetünk tranzakciós jogi szakértőinkkel, Bóné Lászlóval és Fehérváry Ákossal (Baker McKenzie).

Kockázati tőke piac és a járvány: mit mutatnak a 2020-as adatok?

A járvány és annak gazdasági hatásai, bizonytalansági tényezői miatt – talán nem meglepő módon – az első féléves hazai befektetési adatokban erőteljes visszaesés mutatkozott. A harmadik negyedévben ugyan már növekedés látszik, ám eközben a hasonló európai adatok alapján rekord év várható a kockázati tőke befektetések száma és volumene tekintetében. Nincs elég pénz itthon vagy más tényezők vannak a háttérben?

A járvány kitörése, a világgazdaság megrogyása természetesen a magán- és kockázati tőke piacra is kihat. A kiszámíthatatlan környezet megkérdőjelezi az üzleti terveket, a megvalósítási kockázatot és így a megtérülést is. Iparági elemzők óvatosságot vártak a befektetőktől az első hullám és a lezárások, korlátozások idejére.

Talán mondanom sem kell, hogy nagyon nem mindegy a GDP-nek és a vállalkozásoknak, hogy az a pár százmilliárd forint kivár vagy „fűti” a gazdaságot.

A kockázti tőke piac aktivitása itthon – visszaesés, lassulás első félévben, növekvő trend Q3-ban

A HVCA (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület – amely a befektetői piac nagyobbik hányadát tömöríti) – 2020. évi első félévre vonatkozó hazai magán- és kockázati tőke piaci aktivitási adatait figyelembe véve, az elemzőknek igaza lett: az elmúlt évek azonos időszakához viszonyítva visszaesés látható: 63 vállalkozás jutott közel 10 milliárd forint befektetéshez. Ez hozzávetőlegesen 30%-os csökkenés a tranzakciók számában, ill. az átlagos tranzakció méretet tekintve is, a 2019 első féléves teljesítményhez képest pedig felére esett a befektetett összeg.

Talán még dermesztőbbek ezek az adatok, ha hozzátesszük, hogy a meglévő kockázti tőke alapkezelők és források mellett az állam is igyekezett ellensúlyozni a COVID hatását és újabb forrást biztosított a vállalkozásoknak – lásd Hiventures Startup Mentő program, ami áprilisban indult 30 milliárd forintos kerettel, egyfajta könnyített eljárásrenddel.

Mi lehet a visszaesés háttérben?

  • némely alapkezelők azonnal leálltak az új befektetésekkel, a meglévő portfólió cégekre fókuszáltak, tudni szerették volna, mi történik velük, esetleg kell-e új finanszírozás számukra,
  • egyes cégeknek összezuhant a piaca, így a kockázati tőkéseknek nem voltak már izgalmasak,
  • számos vállalkozásnak pedig újra kellett rajzolnia az üzleti tervét, ez is kihatással volt a folyamatokra és a megvalósuló tranzakciókra.

A piaci rémületet jól mutatja, hogy több alapkezelő (európai szinten mozgalom is indult erre) aktív kommunikációba kezdett és igyekezett biztosítani a cégeket, hogy COVID ide vagy oda, ők nyitottak a befektetésekre, van pénz, ne ijedjenek meg a vállalkozások.

Míg egyesek lefagytak, kivártak, eközben néhány alapkezelő azt tapasztalta, hogy sosem látott felhozatal „esett be” hozzájuk más befektetők befékezése miatt.

A harmadik negyedévbenszintén a HVCA adatai szerint 44 vállalkozás kapott kockázati tőkét összesen 10 milliárd forint értékben, amely ugyan szinte megegyezik az előző év azonos időszakának befektetési aktivitásával, az összesített adatokat tekintve azonban továbbra is erőteljes az elmaradás 2019-hez képest: közel 30%-kal kevesebb cég jutott 40%-kal kevesebb befektetéshez.

Európa: szintén lassulás… vagy mégsem?

Az európai számok alapján mind globálisan, mind európai szinten meglepően jók az adatok a befektetési összegeket és tranzakciók számát tekintve.

Bizonyos mutatókban rekord évre (!) van esély – pedig az európai piacok egésze is GDP visszaeséssel, lezárásokkal szembesül.

Az európai kockázati tőke befektetések adatai alapján meglepően jók az adatok a befektetési összegeket és tranzakciók számát tekintve

Forrás: Pitchbook – European Venture Report Q3 2020

Pénz nincs? Vagy nem érdemes befektetni?

Tőkéből pedig nincs hiány: továbbra is ott vannak a piacon az utolsó körös Jeremie alapok, jelentős forrással a Széchenyi Alapok, Hiventures, piaci alapkezelők, sőt, új alapot is indítottak nemrég (PortfoLion).

Az igazán kivételes cégek pedig – bár miniszteri jóváhagyást követően – nemzetközi befektetőktől is bevonhatnak tőkét (évi 1-2 ilyen tranzakcióra van példa).

Ha tőkebőség van a piacon, akkor az lenne az oka a befektetési volumen csökkenésének, hogy nem érdemes befektetni válságok közepén? Megértve persze az óvatosabbakat, de amint csökken a bizonytalanság, bíztatnám az összes befektetőt, hogy tárja ki az ajtót a tehetséges csapatok előtt.

Már talán közhely, de az ínséges idők mindig is kreatív megoldásokra késztették a vállalkozókat is. Ne feledjük, hogy a 2008-2009-es recesszió idején indult a WhatsApp, az Uber, a Slack vagy az Instagram. Könnyen lehet, hogy a következő nagy magyar sikersztori már érlelődik.

Az ún. ökoszisztéma persze dolgozik azon, hogy legyen hova befektetniük a kockázati tőkéseknek, szinte minden héten van egy hackathon, egy pitch esemény, indul egy új akcelerátor program. De akkor mire várnak még a befektetők, miért nem jobbak a hazai adatok?

Ha figyelmesen olvassuk a híreket, akkor azt látjuk, hogy nem restek ők sem, vannak befektetések. Csak nem feltétlenül itthon. Ha nem találnak elég vagy jó befektetési lehetőséget a magyar piacon, menniük kell a határokon túlra. Így az is látszik, hogy egyre nő a magyar alapkezelők régiós vagy európai befektetéseinek száma is.

Execution risk

Szóval járvány ide vagy oda, kedves vállalkozók kössük fel a nadrágot, mert tény, hogy van pénz, csak ambíció, tervezés, felkészülés kell, nemzetközi szinten is versenyképes üzleti potenciál, a befektetést követően pedig agilis megvalósítás!

Az „execution risk” ugyanis az egyik legnagyobb a mai – tőkéből gyors növekedést remélő – magyar cégeknél. A jó ötlet, az innovatív termék önmagában nem elég a sikerhez, ha lassan, fókusz nélkül, gyenge csapattal akarnak nekivágni a nemzetközi növekedésnek, az bizony jelentős befektetési kockázatot jelent.

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

Beyond early stage: Series B/C rounds, debt financing to support international scaling

MEETUP – What you need to know about raising EUR 20-50M from international investors? Later stage investments, Series B/C rounds, debt financing – characteristics, rules, preparation, requirements and KPIs making these rounds highly different from any earlier stage investments – how to prepare successfully? What are the challenges to become “ready and go for it”? We will discover this topic with our international investor guests from Kreos Capital and OTB Ventures. 

Conversific tőkebevonás – 2 millió EUR a nemzetközi növekedés gyorsítására

2 millió EUR tőkebevonási kört zárt Ügyfelünk, az Innonic Group spinoff-ja, a Conversific a Hiventures-szel és a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt-vel. A kockázati tőkét a nemzetközi terjeszkedésük gyorsítására, piaci részesedésük növelésére és további innovációra fordítják majd.

A tranzakció során a Conversific csapatát kizárólagos tanácsadóként az Absolvo támogatta.

A Conversific webáruházak bevétel- és profitnövelését támogatja olyan egyedi adatelemző rendszerrel, amely versenytársaikkal összehasonlítva mutatja meg áruházuk gyenge pontjait, közérthetően megfogalmazott javaslatokat ad a fejlesztésre, a termékkínálat menedzsmentjére, a vevők szegmentálására, így egy átlagos webáruház tulajdonos számára is hozzáférhetővé válnak a legmodernebb elemzési eszközök és a magas szintű, adatalapú döntéstámogatás.

A Conversific 2017-ben lépett ki a nemzetközi piacra, ekkor került be a világ legnagyobb e-commerce platformja, a Shopify Appstore-jába is. Az áttörést a Freemium – ingyenesen hozzáférhető és csak az extra funkciókért fizettető – üzleti modellre váltás hozta meg, amikortól a Shopify, a WooCommerce és a hazai piacvezető ShopRenter webáruház-platformok használói már az ingyenes verzióval is olyan értékes üzleti információkhoz juthatnak, amelyekkel az iparági versenytársaik adataival tudják összemérni saját teljesítményüket. Azóta az applikációt 180 ország több mint 20 ezer webáruháza telepítette, így a széles körű felhasználóbázis olyan e-kereskedelmi benchmark adatokkal is segíti a webshopokat, amivel más szereplők, köztük az analitikai piacon világelső Google Analytics sem.

2018-ban a Conversific kapott már egy seed befektetést az alapító Innonic Group-tól és a Hiventures-től, melynek eredményeképpen a vállalkozás globális havi előfizetéses árbevételét (MRR – Monthly Recurring Revenue) tízszeresére növelte úgy, hogy mára a bevételek 90%-a külföldről, kiemelten az angolszász országokból – USA, Anglia, Kanada, Ausztrália – érkezik.

Az elmúlt években folyamatosan növekedett az online értékesítés forgalma itthon és globálisan egyaránt. Tavaly 625 milliárd forintos éves forgalmat bonyolítottak a hazai webáruházak, ami a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 6,3%-át jelenti. A GKI Digital adatai szerint az aktív online vásárló lakosság száma mára elérte a 3,35 millió főt hazánkban, az éves online forgalom – a koronavírus járványnak is köszönhetően – pedig 30%-kal lehet magasabb, mint a tavalyi évben. A trend szerint a kereskedelem egyre nagyobb része tevődik át az online térbe. Nem véletlen tehát, hogy egyre több olyan vállalkozás is létrejön, amely a webshopokat igyekszik helyzetbe hozni – analitikai megoldásokkal vagy értékesítés-támogató szoftverekkel.

Amíg a legtöbb analitikai eszköz elsősorban számokat és technikai információkat nyújt, a Conversific megoldása abban segít, hogy ezt az adathalmazt olyan könnyen értelmezhető üzleti információvá és megvalósítható lépésekké alakítsa, amelyekkel az ügyfelek jelentősen növelhetik az árbevételüket.

“Komoly növekedési lehetőség áll előttünk, mivel csak az elsődlegesen megcélzott Shopify platformnak több mint 1 millió ügyfele van világszerte, és a számuk évente 30%-kal növekszik” – mondta a tőkebevonás kapcsán Bódog Norbert, a Conversific Zrt. vezérigazgatója. “Bár havonta kapunk felvásárlási megkereséseket, a további fejlesztés mellett döntöttünk. A mostani befektetést arra használjuk, hogy újabb innovációkkal bővítve a terméket, ezen a platformon a részesedésünket 3-5%-ra növeljük, ahol már ma is az egyik legkeresettebb analitikai app mi vagyunk.”

Gratulálunk a Conversific csapatának, és köszönjük, hogy részesei lehetünk sikereiknek! Sok sikert kívánunk a jövőbeni ambiciózus tervek megvalósításához!

A sikeres tranzakcióról pld. a Világgazdaság is beszámolt: Jelentős tőkebefektetést kapott a Conversific

Üzleti terv és stratégia. Kép: John Gutmann — Yes, Columbus Did Discover America!

Üzleti terv és stratégia – a növekedés és a sikeres tőkebevonás kulcsa

Egy átgondolt és validált üzleti terv nélkül álláspontunk szerint üzleti elképzelés megvalósításának nem érdemes nekivágni. Az üzleti terv egy tulajdonos legjobb barátja, míg a befektetővel a közös nevező a jövőbeni együttműködéshez.

Abban az esetben, amikor már a cég vagy projekt rendelkezik jól kialakított, a termék/szolgáltatás jellemzőihez, valamint a piaci igényekhez illeszkedő üzleti modellel, akkor szükséges kidolgozni a célok megvalósításához illeszkedő stratégiai tervet.

Ez a stratégia jelenti az üzleti terv alapját, abban ennek kifejtése, operatív feladatokra bontása szerepel annak érdekében, hogy sikeresen tudjuk megvalósítani a tervezett növekedést. Átgondolt stratégia hiányában az üzleti terv nem segíti a vállalat növekedését, a kitűzött célok elérését, mivel az irányok nincsenek megfelelően meghatározva, nincsenek lépésekre lebontva, valamint stratégia nélkül nem lehet meghatározni a célok eléréséhez szükséges erőforrásokat sem.

Az üzleti, és a hozzá kapcsolódó pénzügyi tervre, tartalmára nincs általánosan alkalmazható struktúra, minden projekt esetén más és más tartalmú és struktúrájú dokumentumok kidolgozása javasolt attól függően, hogy mi a cég és termékének / szolgáltatásának a jellemzői, milyen a piaci környezete, B2B vagy B2C a célcsoport, milyen iparágról van szó (medtech? gépgyártás?), egyáltalán, milyen érettségi fázisban vagyunk.

Ezen tartalmi elemek kidolgozásával olyan üzleti terv állhat a vállalkozás rendelkezésére, ami segítséget nyújt a stratégia későbbi operatív megvalósításában, valamint segíti a befektetők meggyőzését, hogy a terveink megalapozottak, átgondoltak, hogy miért érdemes bizalmat szavazni a cégnek és tőkét fektetni abba.

Különböző fázisban, a különböző hátterű befektetők mást és mást vizsgálhatnak az üzleti terv elemzése során, erre előzetesen mindenképpen javasolt felkészülni a stratégia és a várható kérdések részletes átbeszélésével, hogy a projektben résztvevők felkészülten, egyetértésben tudjanak reagálni a befektetők javaslataira, kérdéseire. Valójában nem csak a befektető, egy jó tulajdonos is látni akarja, hogy mit kezd a csapat (aminek ő is része lehet) a pénzzel, a termékkel, a vállalkozással! Érettebb cégek esetén, ahol már historikus adatok állnak rendelkezésre, ott a valuation alapja is az üzleti terv lesz. Ugye nem mindegy, mennyit is ér a cége?

De mégis, milyen lépések mentén készüljön el az üzleti terv?

Általánosan a következő főbb kérdésekre adott válaszok alapján javasolt összeállítani egy cég üzlet tervét:

  • Mi a piaci igény? Hogyan oldják meg most, és miben tudunk mi jobbat adni náluk? A termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó igény bemutatása kulcsfontosságú
  • Milyenek a piaci lehetőségek? Kik a versenytársaink? Piac és versenyhelyzet bemutatása
  • Mivel foglalkozunk, és mit akarunk eladni? Mi milyen választ adunk a piaci igényre, azaz a termék, szolgáltatás rövid bemutatása, fókuszálva az értékekre, nem csak a funkciókra
  • Ki fogja megvalósítani a stratégiát? Azaz a szakmai csapat bemutatása
  • Hogyan fogjuk a tervezett növekedést megvalósítani? Hogyan fogjuk sikerre vinni a termékünket? Stratégia részletes bemutatása és lépésekre bontása
  • Csak a hazai piacban van potenciál, vagy versenyképesek vagyunk külföldön is? Mi lehet az első célország és miért? Külföldi terjeszkedés indoklása és bemutatása
  • Hogyan fogjuk a termékünkkel megszólítani a célcsoportot? Milyen modellben és hogyan fogjuk nekik azt eladni? Szükséges az értékesítési és marketingterv kifejtése
  • Hogyan áll össze az árbevételünk? Tudunk-e nyereséget termelni, megtérül-e a tervezett befektetés? Pénzügyi terv a költségek és bevételek kalkulálására
  • Mekkora részesedést adunk a befektetőnek? Milyen értékelés mellett tudunk befektetőt bevonni? Vállalatértékelés elvégzése a pénzügyi terv alapján
  • Hogyan tud a befektető kiszállni a vállalkozásból? Exit-stratégia bemutatása

Milyen módszerekkel készülhet a pénzügyi terv, melyik megközelítést érdemes alkalmazni?

Az üzleti terv szerves részét képezi a pénzügyi terv is, amely a stratégia pénzügyi leképezését jelenti. A pénzügyi tervezés folyamatát kétfajta módon lehet elvégezni, top-down megközelítés alkalmazásával, vagy pedig bottom-up módszerrel.

A pénzügyi terv top-down eljárással történő kidolgozása során például a piac mérete és a cégünk által elérendő piaci részesedés alapján határozzuk meg a tervezett bevételeinket, ehhez igazítjuk a költségeket.  A legtöbb esetben ez a tervezési eljárás nem igazán megbízható, mivel a tervezés során a stratégia nem kerül lebontásra konkrét akciókra, tevékenységekre, azaz nincs megfogalmazva a kitűzött cél eléréséhez vezető út, nem ad eszközt, akció- és erőforrástervet a menedzsmentnek, a csapatnak annak megvalósítására. A fentiek miatt a befektetők sem preferálják ezt a fajta tervezési módot.

top-down megközelítés helyett javasolt inkább úgynevezett bottom-up módszert alkalmazni a pénzügyi tervezés során, aminek keretében „alulról”, az alapoktól, a stratégiából kiindulva, a kulcstényezőkre (“driverekre”) alapozva, a stratégiában meghatározott értékesítési csatornákra lebontva kerülnek meghatározásra az egyes tényezők mentén (például konverziós arányok, iparági mutatók) a bevételi célok. Ezen adatok alapján kerül elemenként felépítésre a bevételi terv. A bevételi oldalhoz szorosan kapcsolódik az erőforrás és költségterv is, ami alapján pontosan meg tudjuk tervezni a cég költségeit, pénzáramlását, nyereségességét, azonosítani tudjuk a szűk keresztmetszeteket, kockázatokat is.

Példa: Nem úgy történik tehát a tervezés, hogy idén egy ügyfelet szerzek, jövőre már kettőt, aztán hármat (de miért annyit? miért nem tizenötöt?), vagy idén 2%-át szerzem meg a piacnak, aztán 3%-ot, stb. Ez a top down tervezés.

A bottom-up tervezésre példa:
Júniusban felveszem az első értékesítőmet, aki minden hónapban 30 célcsoportba tartozó céget keres meg, amiből X-nek adunk ajánlatot, abból átlagosan 3 hónap múlva Y szerződés lesz. Vagy példa lehet még: X csatornán Y marketing költség mellett (CPC, stb.) Z érdeklődő esik be, amiből W pilotot fog kérni, stb., ehhez ennyit kell költenem, ennyi munkatársra van szükségem.

Hogy miért jó ez a bottom-up megközelítés? Ennek segítségével eszközt, sorvezetőt adunk a cég kezébe ahhoz, hogy meg tudja valósítani a stratégiát, azokat a terveket, amiket a menedzsment vállalt a tulajdonosok, befektetők felé. A befektetők szempontjából is előnyös ez, mivel így meg tudja vizsgálni a stratégia és az erőforrások alátámasztottságát, valamint nyomon tudja követni az egyes árbevétel- és költségvezérlők alakulását, és be is tud avatkozni.

Milyen egy jó bottom-up üzleti terv? Kérje gyors konzultációnkat, vagy sok száz projekt tapasztalatából épített mintánkat!

Hány évet tervezzünk meg az üzleti tervben?

tervezési időtávot minden esetben szükséges a cég életfázisához, valamint az iparághoz igazítani, azonban az elmondható, hogy a tapasztalatunk alapján a befektetők preferálják a 3-5 éves terv készítését (a hazai befektetőknél sokan az 5 éveset kérik). A tervezés első időszakára vonatkozóan azt javasoljuk az Ügyfeleinknek, hogy havi vagy negyedéves bontásban készítse el a terveket, különös tekintettel a cash flow tervekre.

Milyen a jó üzleti terv? Melyek a befektető elvárásai egy üzleti terv kapcsán?

  • Elsőként az üzleti modell készül el, amin alapul a stratégia, a részletes üzleti terv csak ezt követően áll elő! Hiszen hogyan is határozhatnánk meg az operatív akciótervet, amikor nem tudjuk, hogy merre megyünk, és mit akarunk elérni?
  • modell felépítésénél és a stratégia kidolgozásánál fókuszt kell tartani, hogy a cég erőforrásait a legnagyobb potenciállal rendelkező területekre lehessen fókuszálni. A fókusz kulcskérdése a növekedésnek.
  • Kiemelt helyen szerepel a versenytársak elemzése, amit a stratégia kidolgozása során is figyelembe veszünk. Nemcsak a közvetlen konkurenseket, hanem a helyettesítő termékeket is vizsgálni szükséges.
  • Bottom-up tervezés, és nem elsődlegesen top-down megközelítés alkalmazása. Ám a kitűzött célokat érdemes top-down validálni!
  • Benchmarkok alkalmazása, piaci trendek figyelembe vétele a növekedési tervek alátámasztására. Értenünk kell a kulcs metrikákat. Konverziók, sales ciklus, engagement, churn,… mi van most, mivel számolunk, melyek a benchmarkok.
  • Részletes pénzügyi terv szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk határozni a bevételek és kiadások egyenlegeként a tervek megvalósításához szükséges tőkeösszeg nagyságát.
  • Célszerű többféle szcenáriót elemezni: mi van, ha lassabban jön a bevétel, mi van, ha rosszabb a konverzió, mit várunk best case és worst case?
  • Tervezzünk tartalékkal (runway)! A piaci környezet a pandémia miatt (is) óvatosságra és körültekintésre int, a költségek gyakran alultervezettek, a bevételek ambiciózusak, és igen, lesznek még váratlan és kiszámíthatatlan helyzetek! Azaz, ha nem rendelkezünk megfelelő tartalékkal, akkor útközben “elfogy a benzin”, és ott állunk kiszolgáltatva.

Egy alaposan átgondolt és felépített, validált üzleti terv tehát kiemelten kiemelten fontos egy vállalkozás számára, tőkebevonás esetén pedig elengedhetetlen kiindulópontja a befektetővel való tárgyalásoknak.

Zárszóként hadd idézzük egyik nemzetközi befektető partnerünk, a Speedinvest vezető partnerének, Michael Schusternek a gondolatait is az üzleti terv fontosságáról:

„We need to see where you are going with this, how big it is and most importantly, to identify also for us, the important value drivers of the business model. We need these models. Because they are a basis for a discussion, because they set the scene, because we can challenge each other based on those assumptions. The best discussions we had with founders were based on a reasonably complex Excel file with their business model on a page, where we would play around together, model in cases and data points, getting a feeling for the business we are looking at. Your spreadsheet is nothing that generates revenue or clients, or hires good employees. But it is your view of the world you will be living, breathing and thriving in the next couple of years.”

 

 

Portfolió Elemek