Tag Archive for: startup

Revving up the startup race: venture capital funds slam the brakes on deals, funding only the most promising!

In the fast-paced world of startups, the engines seem to be losing steam as Venture Capital Funds tighten their grip on the accelerator. Based on the latest data (end of October 2023) from Pitchbook, the funding landscape is experiencing a notable shift – which was initiated in the second half of 2022 – with a reduction in the number of completed deals.

VC funds slam the brake on deals

VC firms are becoming increasingly discerning, carefully selecting only the most promising and deserving startups to support. This change reflects a growing emphasis on quality over quantity, as funds concentrate their resources on backing the truly exceptional companies that have the potential to make a lasting impact in the market.

Nr. of CEE tech deals until 31 October

The current fiscal year has witnessed a notable downturn in the completion of venture capital deals, marking a considerable departure from the upward trajectory observed since 2016. This extraordinary reduction in the volume of completed transactions, when evaluated in the context of the past decade, highlights a momentous shift in the market dynamics. Nevertheless, it is crucial to contextualize this development, as comparable trends have emerged across both Western European and American markets.

Nr. of WE tech deals until 31 October

Nr. of US tech deals until 31 October

While the magnitude of the decline may appear alarming, a broader perspective reveals a more nuanced picture of the prevailing landscape. However, one thing remains certain: the startup race is revving up in 2023 and only the most promising contenders will secure the fuel they need to accelerate towards success.

Growth trends – number of tech deals over the past years

Over the past years, the Central and Eastern European (CEE) region has exhibited a consistent and robust growth trend. As evidenced by the accompanying table, this growth trajectory has been remarkable and sustained, extending until the first half of 2022, with positive year-on-year growth figures recorded from the second half of 2017 until H2 of 2022. It is worth highlighting that the CEE region’s growth rate has demonstrated resilience amidst the challenges presented by the COVID-19 pandemic in 2020, setting it apart from the tech venture capital markets in Western Europe and the USA, which experienced a slight decline during this period. Moreover, it is noteworthy that even prior to the pandemic, the tech venture capital markets in Western Europe and the USA exhibited a slower rate of increase when compared to the thriving CEE venture capital market.

Nr. of CEE tech deals

Nr. of WE tech deals

Nr. of US tech deals

The COVID-19 pandemic, however, proved to be a notable turning point in the trajectory of recent trends, particularly within the CEE venture capital market. Following a period of significant growth, the pace of expansion began to be moderate, contrasting with the Western European and US markets which experienced a remarkable resurgence, with the US market achieving an impressive 31% growth rate within a year. Subsequently, all three markets experienced a considerable slowdown, culminating in a decline six months later. Notably, in 2023, the CEE market experienced the most pronounced downturn following its previous period of robust growth, with only a fraction of the deals being completed compared to the previous year.

The impact of downturn across all stages of VC cycle

The downturn has inevitably impacted all stages of the venture capital cycle. However, it is important to note that the severity of the impact varied across different stages. As depicted in the graph below, it becomes evident that venture capital firms are not really experiencing a shortage of funds. Rather, they have adopted a more discerning approach, exercised caution and carefully evaluating investment opportunities in startups. Consequently, the later stage, which typically requires a significant infusion of capital, experienced a relatively lesser decline compared to earlier stages.

Nr. of completed tech deals in CEE

Venture capital firms are adopting a more selective approach, prioritizing investments that exhibit strong growth potential, sustainable business models, and a clear path to profitability.

Implications on capital investments and average deal sizes

Following an analysis of the volume of successfully closed transactions, it is now imperative to address the implications of the venture capital market downturn on capital investment. The presented graphs indicate a gradual return to pre-COVID levels of capital investment in both Western Europe and the CEE region. Nevertheless, it is important to acknowledge that the extraordinary growth observed in 2021 and 2022 is unlikely to be replicated. As such, the market is now undergoing a process of normalization, marking a transition from the extraordinary highs observed in the previous years.

CEE: Capital investment adjusted by inflation

WE: Capital investment adjusted by inflation

When considering investments across different stages, there are slight differences between Western Europe and the CEE region. In Western Europe, a unanimous peak was observed in 2021, followed by a gradual and subsequently rapid decline, except for the seed and later stages. Conversely, the CEE region exhibits a less predictable and stable pattern.

The provided tables reinforce the notion that VC firms are not experiencing a shortage of capital, albeit accompanied by a decline in the number of investments. This assertion is supported by the sustained value levels observed in early-stage investments in the CEE region, while angel and accelerator investments didn’t experience notable decreases either. It is worth noting that although later stage investments also declined, such figures can be disproportionately influenced by one or two outliers characterized by exceptionally high investment amounts. In contrast, preceding stages exhibit a more substantial sample size of deals, with fewer extreme values.

Average deal size adjusted by inflation

So, what key insights and strategic approaches should startups be aware of considering the current circumstances?

  1. Firstly, they should be prepared for an extended timeline in securing funding. Building and nurturing relationships, as well as leveraging networks, have become increasingly valuable assets in the fundraising process. Startups must prioritize cultivating strong connections with potential investors, industry experts, and strategic partners to enhance their credibility and access to funding opportunities.
  2. Furthermore, it is crucial for them to be proactive in managing their financial situation. If a startup finds itself in dire need of funding, they should be prepared for the possibility of a downround, wherein the valuation of the company may be lower than previous investment rounds. To mitigate this risk, startups should focus on preserving cash, extending their financial runway, and pursuing organic growth opportunities.
  3. In this competitive landscape, startups should also reassess their market strategy. It is essential to not only survive but also outperform competitors. By effectively positioning themselves in the market, startups can attract and retain customers, thereby gaining a competitive advantage and potentially expanding their market share.

In the race for startup success, the checkered flag is within reach. As the venture capital landscape shifts gears and funding becomes more selective, only the boldest and most innovative startups will steer their way to victory. So buckle up, rev your engines, and accelerate towards greatness!


Jelentős változások a régió kockázati tőke piacán – mit várhatunk 2023-ban?

Az elmúlt 15 évben a régió (Európa, és benne a CEE régió is) kockázati tőke piaca hatalmas növekedésen és fejlődésen ment keresztül. Az ökoszisztéma szereplői (VC-k, startupok / scaleupok egyaránt) szervezettebbek, tapasztaltabbak, tájékozottabbak lettek, óriási kockázati tőke állomány halmozódott fel és került kihelyezésre a régióban az ígéretes cégek növekedésének beindításához, gyorsításához, nemzetközi piaci potenciáljának kiaknázásához.

Számos sikeres és tanulságos exiten vagyunk túl, és „felneveltünk” néhány unikornist is. A finanszírozási lehetőségek növekedtek, változtak, diverzifikálódtak, és ma már a vállalkozás minden életciklusában, az iparágának, céljainak leginkább megfelelő finanszírozási formához juthat hozzá akár kifejezetten erre specializálódott befektetőktől.

A fejlődés ütemét jól mutatja, hogy az európai kockázati tőke befektetések az elmúlt 5 évben értékben évi átlag 41%-kal növekedtek; a CEE régió növekedése – megelőzve a DACH régiót is – még az európai átlagnál is dinamikusabb; a CEE régióban évi átlag 55%-kal (!) nőtt a VC befektetések értéke 2016-2021 között, és a 2021-es rekord évben elérte a 2,9 milliárd EUR-t (forrás: Dealroom.co)

A vezető nemzetközi kockázati- és magántőke befektetők – mint pld. a Sequoia, az Index Ventures, a BainCapital vagy a Rakuten – is egyre élénkebb érdeklődéssel fordultak a régió felé, aktívan keresik az ígéretes befektetési célpontokat. Megjelenésükkel és aktivitásukkal még több tőke áramlott a régióba, így lehetőség nyílt a korábbiakhoz képest nagyobb méretű befektetési körök realizálására, igazán izgalmas és jelentőségteljes nemzetközi exitek-re, és nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy a régióban egyre sikeresebb befektetések jöhessenek létre.

34 unikornis, és számos ígéretes startup / scaleup a „csőben”

A CEE régióban alapított és kockázati tőkével növekedett cégek összesített értékeltsége 2010-hez képest 19-szeresére, 186+ milliárd EUR-ra növekedett, elsődlegesen a régióból származó unikornisoknak (1-10 milliárd USD valuation) és dekakornisoknak (10 milliárd+ valuation) köszönhetően.

A régió sikertörténetei nagy jelentőséggel bírnak az ökoszisztéma jövőbeni fejlődését tekintve is, hiszen a sikersztorit építő tehetségek, alapítók, menedzserek, szakemberek a későbbiekben gyakran indítanak új vállalkozást, vagy angyalbefektetőként viszik tovább és osztják meg tapasztalataikat, építik / támogatják a jövő sikeres startupjait és gyorsítják az ökoszisztéma fejlődését.

Az unikornisok száma 2021-ben elérte a 34-et, melynek növekedési trendje jól mutatja a kockázati tőke piac fejlődését és a nemzetközi befektetők aktivitását; 2015-ig 6, 2015 után 28 cég érte el a bűvös 1milliárd USD+ valuation-t.

Forrás: Dealroom, Google and Atomico CEE report

A „pipeline” is izgalmas jövőt vetít előre; a régió ökoszisztéma térképén számos ígéretes scaleupot, jövőbeni unikornist tartanak számon:

Forrás: Dealroom, Google and Atomico CEE report

Kockázati tőke piac Európában – mi változhat a csúcsot hozó 2021-hez képest? Mire számítsunk 2023-ban?

A pandémia hatására 2020-ban lassult a befektetések növekedési üteme, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság miatt számos befektető inkább kivárt, ill. az új befektetések helyett nagyobb fókuszt kapott a folyamatban lévő befektetések stabilizálása.

2021 már rekordévet hozott a kockázati tőkebefektetések számát és összértékét tekintve is (egyébként nem csak VC, hanem a private equity és M&A piacokon is), hiszen óriási befektetésre váró összegek halmozódtak fel a piaci szereplőknél, és a kihelyezési kényszer is egyre fokozódott. A Pitchbook adatai szerint a VC befektetések száma és értéke is soha nem látott csúcsot ért el 2021-ben Európában, míg 2022-ben a globális gazdasági válság berobbanó hatásainak következtében ugyan visszaesés tapasztalható, de a befektetési aktivitás erős maradt, az első félévben realizált befektetések száma és összértéke így is meghaladta a pandémia előtti évek teljes éves adatait:

Forrás: Pitchbook, European Venture report


A kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a piaci ingadozások, és a tőzsdei aktivitás „leállása” miatt sok befektető húzta be ismét a féket, mondván, hogy megvárják, amíg a piac kicsit stabilizálódik, hogyan alakulnak, meddig csökkenek az értékelések, milyen átrendeződések következnek be az iparágak / befektetési célpontok terén, mibe lesz érdemes fektetni, stb.

Az európai technológiai árfolyamok már 2022. első félévében visszaestek a 2021 előtti szintre, és a technológiai szegmensekben korábban tapasztalt szárnyaló VC valuation szintek terén is erőteljes, kb. 20-30%-os csökkenés tapasztalható minden befektetési fázisban.  A tőzsdei exit aktivitás ugyanis gyakorlatilag leállt, több mint 300 napja (2022. október 6-i állapot szerint) egyetlen 50M USD-nél nagyobb tech IPO-t sem regisztráltak, melyre a 2000. év óta nem volt példa. Ennek hatása rövid távon mindenképp átgyűrűzik a kockázati tőke piacra is, érettségi fázistól függően eltérő mértékben és gyorsasággal.

Csökken tehát a befektetők által elfogadott valuation, így a tőkebevonást tervező alapítóknak az új piaci realitásokhoz és az elérhető kínálathoz kell igazítaniuk elvárásaikat a valuation terén is, ha további növekedésüket kockázati tőkéből kívánják finanszírozni.

A csökkenő valuation mellett lényegesen hosszabbá válik a befektetési folyamat időigénye is, így a „békeidőben” megszokott 9-12 hónap runway helyett 18-24 hónap tartalék biztosítása lehet indokolt, hogy a következő körös tőke megérkezéséig a vállalkozások ne fussanak ki a pénzből, így törekedni szükséges a hosszú távon fenntartható, biztonságos növekedés és a racionalizált költségek (beleértve a humán erőforrást is) biztosítására. A piaci bizonytalansággal párhuzamosan logikus, hogy a befektetés előtti átvilágítás súlya és mélysége is nő, hiszen a befektető meg akar bizonyosodni arról, hogy valóban a „papíron bemutatott” és megismert cégbe fektet be, nincsenek váratlan meglepetések.

Biztonságos, fenntartható növekedés – változások a metrikákban

2020 és 2022 között jelentős változások következtek be a befektetési döntés során vizsgált metrikák tekintetében is.

A korábbi, „gyorsan-bármi-áron növekedés” megközelítés helyét egyre inkább átveszi a biztonságos, fenntartható növekedést, és hatékony tőkefelhasználást biztosító lehetőségek preferálása, mely olyan mutatók vizsgálatát is eredményezi, mint például a CAC vs. MRR/ARR (customer acquisition costs vs. monthly / annual recurring revenue), a burn vs. ARR, ROIC (return on invested capital) és MOIC (multiple on invested capital), margin, ill. hogy várhatóan mikor éri el a vállalkozás a break-even pontot, ill. mikor válik EBITDA pozitívvá.


Ha a következő 1-2 évben következő körös tőkebevonásban gondolkodunk nemzetközi befektetőktől, akkor:

  • Törekedjünk a megalapozott, átgondolt, esetleg biztonságosabb, fenntartható növekedést biztosító tervezésre (vállalva azt a kockázatot, hogy ez számos VC számára talán nem lesz elég vonzó)
  • Gondoljuk át, reálisak-e a cégünk értékelésével kapcsolatos elvárásaink, szükség esetén igazítsuk a piaci realitásokhoz, új benchmarkokhoz
  • Vizsgáljuk át működési / növekedési / tőkefelhasználási hatékonyságunkat, tegyük meg a szükséges lépéseket ezek javítása érdekében
  • 18-24 hónap tartalék képzése szükséges, és készüljünk valamivel hosszabb tőkebevonási folyamatra

A bejegyzés Andrea Lauren, a régiós tech cégekbe közel 10 éve befektető cseh Rockaway Capital partnerének 2022. október 6-án, a nemzetközi The ScaleupFest rendezvényen bemutatott előadása alapján készült.

Scaling internationally from CEE – first-hand experience from 500 Startups

MEETUP – If you want to build a successful startup / scaleup, raise capital to support your ambitious growth, you need to think globally, enter international markets and face a bunch of tough challenges leaving CEE. We will proudly host Enis Hulli from the most active global early stage VC firm 500 Startups and take his personal advice based on his deep experience in supporting CEE/SEE startups entering the global playground. When is the right time? What are the main risks and challenges on scaling beyond CEE, incl. founder mindset, sales, marketing, hiring, organization, culture, etc.?

The realistic timeframe of scaling vs. VC investment horizon

MEETUP – After fundraising, the growth expectations from VCs put a huge pressure on founders. They have to deliver proft, prepare for exit, close the fund; but what is the realistic timeframe of scaling, how does it fit into VC lifecycle, how do they handle the conflicts of time horizons? Can an investment approach be an ideal solution for every startup, where there is no exit pressure, and the investor is seeking long-term partnership with portfolio companies?

German VC ecosystem and preparation for a Series A round

MEETUP – In CEE with the heavily funded local VC funds, you can easily get seed investments with even less impressive results and “safe” ambitions. Raising a next round (esp. with an international investor) may be hard after such way of funding. How to prepare for a REAL Series A round, what steps to be taken to close a successful deal with international investors? Why is it more likely to get funding from local / CEE VCs than e.g. German ones? How they see the CEE startup ecosystem, how to build on our strengths and “reposition” ourselves?

Meetup with Speedinvest & MOC: Valuation, terms, VC activity in COVID times

MEETUP – Lockdowns, supply chain issues, projects on-hold, strategy redesign, cost restructuring etc. – the majority of business players and startups are affected around the world, regardless which side of the table they sit. If you are building a startup / scaleup and you plan to raise a new VC round, you might have a plenty of questions: so what’s now? how? where from? what terms? Join us and raise your questions on 28 May at Equity Thursday online meetup directly to Jacek Lubinski (Market One Capital) and Alex Zhigarev (Speedinvest)!

TheScaleupFest – International event on scaling

Key highlights of TheScaleupFest event - March 2020

TheScaleupFest is much more than just yet another startup event.

It is aimed to create a friendly place to learn, atmosphere and time for all stakeholders in the ecosystem to meet, share, get inspired, network and build their story in the most valuable way for their scaling and growing beyond CEE – together, successfully.

It is a place for startups, scaleups, investors and corporates where talented businesses, international experience, best practices and capital can find and impact each other. You will hear founders telling their growth stories, real international case studies, investors letting you know why one team succeeded and who they are looking for.

The Scaleup Fest is the 4th wave of VCs in CEE event series, co-organized by Absolvo, HVCA and HunBan –  this time powered further by HR Fest, the leading professional HR event and festival series in Hungary with 4 years history.

For more details about the event, topics, speakers please visit TheScaleupFest event website: https://thescaleupfest.com/

Kockázati tőkével emelheti új szintre a webáruházak keresőjét a Prefixbox

Lengyelországban építi tovább piacait az online webáruházaknak intelligens keresőmotort fejlesztő Ügyfelünk, a Prefixbox, aki a Euroventures kockázati tőkealaptól kapott seed befektetést a további növekedéshez.

A mesterséges intelligenciára épülő, webáruházak számára készített keresőt fejlesztő budapesti startup 500k EUR – közel 167 millió forint – befektetést kapott egy nagyobb tőkebevonási projekt részeként.

A Prefixbox intelligens megoldásai akár 47%-kal is képesek növelni a keresőt használók által generált bevételeket az online áruházakban, és jobb vásárlói élményt biztosítanak a felhasználók számára.

Az oldalon belüli termékkereső egyre fontosabb szerepet játszik a világ e-kereskedői számára a webáruházak bővülő termékkínálatának köszönhetően.

A tőkealap által folyósított összeg lehetővé teszi, hogy a cég tovább növekedjen a közép-kelet-európai régióban, ahol az első célállomás Lengyelország. A tőkebevonás segítségével a Prefixbox meg tudja duplázni a budapesti csapatát és új irodát nyithat Varsóban, így az intelligens kereső további fejlesztése mellett a lengyel piacon közvetlenül is ki tudja majd elégíteni a régió e-kereskedőinek igényeit.

„Ez a befektetési kör egy fontos mérföldkő a Prefixbox életében. Új lendületet ad a további növekedésünkhöz, a csapat fejlesztéséhez, valamint felgyorsítja a nemzetközi terjeszkedésünket, elsőként Lengyelországban. Szolgáltatásaink továbbfejlesztésével az a célunk, hogy a globális piacon elérhető legfejlettebb keresőmegoldást biztosítsuk a webáruházak számára” – mondta Simon István, a Prefixbox alapítója.

A startup a korábbiakban az NNG-alapító és jelenleg angyalbefektetőként tevékenykedő Balogh Pétertől kapott befektetést, amely segítette a céget az elindulásban és a magyarországi terjeszkedésben.

„A Prefixbox évente 2-3-szoros növekedést mutat be azóta, hogy először találkoztam velük. A magyar piacon már számos milliárdos bevételű webáruházban bizonyították feketén-fehéren, hogy ők a legjobbak, ha termékkeresőről van szó: azok éves bevételének akár két számjegyű növelésével. A mostani, valamint jövőbeni befektetésekkel pedig képesek lesznek új országokban is hasonló sikereket elérni. Izgalmas idők ezek a csapat számára.” – nyilatkozta Balogh Péter.

A Prefixbox innovatív megoldásait az S&P 500-ban listázott Gartner kutató cég is kiemelt szolgáltatói elismeréssel jutalmazta 2019. februári “Market Guide for Digital Commerce Search” tanulmányában.

A Prefixbox jelenleg 9 országban szolgál ki ügyfeleket, Magyarországon többek között az Extreme Digital, a Rossmann és a Praktiker is sikeresen használja megoldásaikat.

A Prefixbox-ot a tranzakció során az Absolvo growth financing csapata támogatta.

Felhasznált forrás: Prefixbox hivatalos sajtóközleménye

Az együttműködés részleteit a term sheet fekteti le

A term sheet – avagy hogyan kössünk jó megállapodást a befektetővel?

A term sheet, azaz a befektetői ajánlat fekteti le a kockázati tőke befektetővel a konkrét együttműködés részleteit, mely minden projekt, cég, befektető és befektetés esetén egyedi. Félreértés ne essék – a term sheet nem banki hitelszerződés, nem egy „take it or leave it” feltételrendszer! Egy részük sztenderd, de számos feltétel tárgyalható – és kell is tárgyalni!

Többszáz, régiós szinten több ezer befektetésre váró vállalkozást érint az a kérdés, hogyan kössön jó megállapodást a befektetővel, hogyan érvényesítse az érdekeit, és hogyan alapozza meg sikeresen a következő évek „házasságát”. Egy rossz megállapodás ugyanis gyümölcsöző együttműködés helyett évekre előnytelen és demotiváló „kényszerkapcsolatba” betonozza a feleket. A folyamat nem egyszerű, a két félnek nemcsak a legkritikusabbnak vélt tulajdonrész vagy a hozam megosztásának tekintetében kell konszenzusra jutnia, hanem számos más feltétel szempontjából is.

Sok – tranzakciókban járatlan – vállalkozó, tulajdonos rendszerint egy-két paraméter mentén ítéli meg, hogy a term sheet-ben lefektetett befektetői ajánlat előnyös-e a számukra, ez pedig az esetek többségében a tulajdonrész és a cégérték: magas tulajdonrészt kér a befektető és / vagy alacsony értékeltséget állít be az ajánlatba = rossz ajánlat. Praktikusnak tűnő gondolkodás, de a term sheet számos olyan további feltételt tartalmaz, amely az összképet jelentősen árnyalja, sőt, akár más irányba is billentheti a mérleg nyelvét! Érdemes azonban átgondolni, hogy melyek azok a feltételek, amelyek valóban előnyhöz juttatnak ÉS tárgyalhatóak is, és nem húzni az időt felesleges körökkel olyan pontokon, amelyek nem tárgyalhatóak, vagy lényeges változást, számottevő előnyt nem fognak biztosítani.

A tulajdonrészek megállapítása mellett még számos olyan tényező van, melyekre a vállalkozásoknak nagy figyelmet kellene fordítaniuk, és ezt sajnos nem mindig teszik meg. Ezeket vesszük most sorra!

Tulajdonrész, cégérték – mennyi az annyi?

Még mindig gyakori az a hozzáállás, hogy a kockázati tőkét kereső magyar vállalkozások a potenciális befektetőt túlnyomórészt annak függvényében értékelik, hogy mekkora tulajdonrész átadását várja cserébe. Viszont nem csak a vállalkozók, hanem néha a befektetők is túlzásba esnek a tulajdonrész kapcsán, és – gyakran indokolatlanul is – a „fair”-nél több tulajdonrészt, netán tényleges többséget akarnak a cégben, holott sok más eszközzel is elérhetnék céljaikat – persze attól függ mi a cél…

Ez főként induló vállalkozásoknál probléma, ahol persze extra magas a kockázat, hiszen akár még termék sincsen kész, vagy még nem áll rendelkezésre elégséges piaci validáció, ám a projektgazdák motivációját ölhetik meg a túlzott tulajdonrész igénnyel.

Mit is értünk ez alatt?

Tételezzük fel, hogy valamilyen okból elkér 60%-ot a befektető az első körben (indok tipikusan: nagy a kockázat, nem tudjuk tényleg jönnek-e a számok stb). Majd vagy nő a cég, vagy nem, de újabb tőkebevonási kör kell. Jön az újabb befektető, ránéz az aktuális struktúrára, és azt gondolja: bejövök egy nagyobb összeggel (még rosszabb, ha down round lenne), kellene azért egy 35-40%… no de akkor az alapítók lecsökkennek 20-30%-ra… vajon fogják ugyanúgy taposni a gázpedált? Ugyanúgy 120%-on fognak pörögni, éjjel-nappal? Halk komment: ha még hígulás elleni védelme is van az első befektetőnek, na, akkor végképp dráma van. Egy perc alatt rájön a 2-es befektető, hogy nem is érdemes továbblépni, és belemenni a tárgyalásba, nem lesz jó megállapodás. (Láttunk olyan második körös befektetést, ahol 3, azaz három befektető sétált el az asztaltól, mire rájött az első, meglévő befektető, hogy „vissza kell adnia” az alapítóknak, és „önmérsékletet” kell gyakorolnia, ha akarja ő is azt a második kört).
Egy fokkal rosszabb, ha egy tapasztalatlan második körös befektető a fenti problémát nem ismeri fel, belemegy a hónapokig tartó tárgyalásba, és a végén lerakja a javaslatát, hogy akkor fiúk-lányok, én így jövök be, marad nektek 21,5%. Sok hónap tárgyalás (és sok beleölt munkaóra) után az alapítók mondják, hogy ácsi, gond van, ezt így nem kérjük.

A projektgazda, vállalkozás részéről viszont egyértelműen helytelen, ha csak a tulajdonrészek és a cégérték megállapítására figyelnek, ahelyett, hogy a term sheet-ben lefektetett befektetői ajánlatot egy “csomagként” értelmeznék!

Ugyanis alacsony tulajdoni hányad / magasra értékelt cég mellett is lehetnek olyan befektetői feltételek, amelyek konkrétan ellehetetlenítik a cég működését, vagy az alapító / menedzsment önállóságát, döntési jogait jelentősen megnyirbálják – azaz a befektető „virtuálisan” átveszi az irányítást a cég felett, netán az osztozkodásnál eredményezheti azt, hogy az alapítóknak túl sok nem marad! Sőt, azt sem szabad elfelejteni, hogy egy túlzottan magas induló értékelés esetleg a következő körös befektetést fogja nehezíteni vagy ellehetetleníteni.

A cégértékelés fontosságáról, annak realitásáról, a konkrét módszerekről itt írunk részletesen:  Cégértékelés, cégérték növelés, valamint Mennyit adnak a cégemért?

Ha konkrétan cégértékelés, cégérték növelés érdekel, keresd kollégáinkat!

Az exit stratégia misztériuma – van? kell?

Gyakori probléma, hogy bizony nincs. A kockázati tőkének egy ponton (3-5 év múlva tipikusan) ki kell szállnia (= exit), értékesítenie kell részesedését, mert az alapot egyszer csak zárniuk kell (persze nem csak ez az indoka az exitnek). Ha tudjuk, hogy ez meg fog történni (márpedig meg fog), foglalkoznunk kell a kérdéssel már a megállapodás létrejöttekor!

Mindenekelőtt nagyon fontos a cégeknek átgondolni, mi lesz a távlati lépés: következő körös tőkebevonás? Vagy eladják a céget egy szakmai befektetőnek? És ki lesz az? A feltételeket ugyanis ennek tudatában kell tárgyalni. Rendelkezni kell tehát megfelelő exit stratégiával, és ezt rögzíteni is kell a megállapodásokban! Óriási hiba, ha erről a felek nem beszélnek, vagy ha ezt a folyamatot nem a vállalkozó, a menedzsment irányítja, menedzseli.

Gyakori eset, hogy az alapító azt tervezi, hogy később egy második körös befektetőt is bevon, de a befektetési szerződésben nincsenek ehhez megteremtve a feltételek, vagy azok olyanok, hogy ezt nehezítik. Egy az eredményekhez képest indokolatlanul magas cégérték például jelentősen megnehezíthet, akár blokkolhat is egy második körös tőkebevonást! Bármelyik eset is álljon fenn, fontos, hogy a megállapodás egyes részeit ehhez igazítsák a felek, „lekövezzék az utat” elképzeléseik megvalósításához. Ehhez azonban előre tisztázni kell, hogy mindkét fél egyetért-e a célokkal és a jövőbeli tervekkel, illetve természetesen a feltételek is eltérőek aszerint, hogy végül melyik lehetőség mellett döntenek.

No és merre „exitálnak” leggyakrabban az európai kockázati tőke befektetők?

Európában a kockázati tőke befektetések esetén a legjellemzőbb exit irány a stratégiai befektető (trade sale)

Ha érdekel a teljes elemzés, az Invest Europe oldaláról letöltheted itt: Invest Europe – Venture Capital and Private Equity Activity 2020

Toronymagasan vezet a trade sale, a szakmai befektető felé történő eladás! Ha tudjuk, hogy jó eséllyel szakmai befektető lesz a vevő, erre is fel kell készülnünk.

De mit is keres a szakmai befektető, hogyan lehet felkészülni? Számos rendezvényen, blogbejegyzésben foglalkoztunk a szakmai befektetők, stratégiai vevők jellemzőivel, motivációival, mikor, hogyan és milyen lépésekkel érdemes felkészülni egy szakmai befektetővel történő tranzakcióra, exitre. Keresd ide kapcsolódó összefoglalóinkat, bejegyzéseinket az alábbi linken: Stratégiai / szakmai befektetők

 „Kényszerpályák” – drag along, tag along

A kockázati tőke befektetők és a vállalkozások között létrejövő együttműködések fontos pontja a drag along és tag along jogok tisztázása. A kockázati tőkés a drag along-gal akarja védeni a várható kiszállását: ha olyan vevő jön, aki az egész céget szeretné megvenni, de legalábbis több tulajdonrészt, mint neki van, akkor ezen speciális jog által a befektető a tulajdonostársait, a projektgazdát a részesedésének eladására „kényszerítheti” (hiszen a saját tulajdonrészén felül az alapítóét is át kell adni!)

tag along jog a kisebbségi tulajdonosnak (lehet ez akár egy tulajdonostárs, az alapító is, de jellemzően a kockázati tőkés befektető) ad lehetőséget arra, hogy egy esetleges eladás esetében maga is csatlakozhat a többségi tulajdonos tranzakciójához (miért is maradnál ott egy olyannal, akit nem ismersz, nem Te hívtad, esetleg már kell az exit, stb.). Ezen jogok sztenderd elemek, viszont sokan nincsenek tisztában azzal, hogy konkrét korlátozó feltételek – pld. csak X év után, vagy bizonyos árbevétel / cégérték felett, stb. – viszont kérhetőek a megállapodásban!

Nem lehet kérdés senki számára, hogy miért fontos előre megállapodni abban, hogy a befektető mikortól, milyen cégértéktől élhet ezzel a jogával… Különben könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy mi még a következő éveket tervezzük, de a befektető közben már felteszi a kezét, hogy eladnánk srácok… a céget. Egyben. Rendben?

Mindenképp érdemes résen lenni, ha például a befektető alacsony értékeltség mellett max. rövid ideig korlátozott drag along jogot és egy „erősebb” likvidációs elsőbbséget köt ki – itt célszerű pár kérdést azért feltenni, hogy megismerjük a befektető valós szándékait. Nehogy arról legyen szó, hogy nem annyira biztos a cég sikerében, mint maga a vállalkozás, vagy más motiváció is van a háttérben.

Mi azt tapasztaljuk, hogy ahány befektető, annyiféle drag-jog verzió és szövegezés, és a jelenléte a deal-ben (ha kockázati tőkéről beszélünk!) nem kérdéses, de a részletei tárgyalhatóak. Azért is mondjuk minden cégnek, hogy tessék sokat beszélni a befektetővel a későbbi együttélésről, hogy a tényleges tervek, szándékok mindenkinek tiszták legyenek – ekkor lehet a drag-jogot is megfelelően „finomítani”.

Kinél van a kormány? Irányítási jogok, vétójogok

A befektetők rögzítik a szerződésben, hogy a lényeges kérdésekről a vállalkozás csak az egyetértésük mellett dönthet a jövőben. Ezt érdemes alaposan átbeszélni, átgondolni, és csak olyan mélységig és akkor elfogadni, ha nem akadályozza a cég mindennapi, operatív működését.

Milyen mozgásterünk van az üzleti tervhez képest? Milyen döntéseket hozhatunk meg önállóan? Értékesíthetjük-e a szellemi tulajdonunk egy részét? Bevonhatunk-e tőkét a jóváhagyása nélkül? Mi mindenhez kell a befektető hozzájárulása is, akár az utolsó irodaszer beszerzést is beleértve? Mindezekre és persze sok-sok más kérdésre is érdemes még a megállapodás elején választ kapni.

Ne csak elméleti szinten, gyakorlatban is kérdezzünk: ki és hogy fogja megadni az „engedélyt”, mi van, ha nincs válasz napokig, ismeri és érti-e a cégünket (= ugyanaz a partner, befektetési igazgató fogja a portfólió menedzseri feladatokat is ellátni, vagy valaki új jön?), egy hullámhosszon vagyunk-e.

A befektető bizonyára előírja majd, hogy a társaság legfőbb szervének határozatképességéhez szükséges legyen az ő jelenléte. Ez rendben is lenne, de mi történik, ha nem tud, vagy nem akar megjelenni az üléseken? Hogyan maradhat a cég továbbra is működőképes? Ha nem kötjük ezeket feltételekhez, a válasz egyszerű: sehogy! Tehát erre is legyen válasz!

És természetesen a válasz egyszerű: ha kockázati tőke sztoriról van szó, akkor nem a befektetőnek kell irányítania. Nem is akarhatja (kevesen vannak, sok feladattal, sok céggel – jellemzően). Michael Szalontay, a Flashpoint VC (korábban: Buran) partnere erre azt mondta – és igen, maximálisan mellette / vele vagyunk: „We are here to assist, not to lead the company…”.

Azaz a feltételeket úgy kell kialakítani, hogy a cég mehessen előre a lendületével, a befektető a legfontosabb kérdéseket kontrollálja csak. Nyilván egy nagyon korai fázisban máshol kell a határt meghúzni például kiadások kontrollálásában, mint egy 40-50 fős, pár milliárdos bevételű cég esetén.

Mindig kell-e igazgatóság vagy FB? Ki legyen az elnök? Jó-e a casting vote? Mi van, ha CEO-ként ülsz be az IG-be? Kit hívjunk meg az advisory board-ba? (tudtátok, hogy minket is lehet?) És így tovább, sok-sok olyan téma van, ami szerintünk nagyon releváns.

Likvidációs elsőbbség – első a befektető!

Egyértelműen fontos szerepe van annak, hogy a likvidációs elsőbbség (=a cég likvidációja, felszámolása, eladása stb. esetén egy bizonyos összeget először a befektető kap meg, megelőzve az alapítókat is) feltételeit a term sheet-nél megértsük. Ez a jog szinte minden kockázati tőke megállapodás részét képezi, de nagyon nem mindegy, hogy ennek mi az alapja, mennyi az összege, hiszen az alapító a likvidációs összegen felüli részből fog tulajdonrésze arányában részesülni! Jó hír viszont, hogy a term sheet ezen pontja is tárgyalható! Persze láttunk már olyan befektetőt, aki az alapítói felvetésre, hogy szerinte ez sok, azt válaszolta: „de hát ez egy sztenderd feltétel…”. Bizony erre alapítóként, ha az első deal-t csináljuk (és ha a harmadikat?), akkor nehéz mit reagálni – halk komment: nekünk viszont elég jó, valós iparági benchmarkunk van…

Miért fontos kérdés még ez – azon kívül, hogy senkinek sem mindegy, a sztori végén milyen összegért is dolgozott éjt-nappallá téve? Bizony adott esetben a likvidációs elsőbbség jelentősen befolyásolja a befektető motivációját. Ha a befektető számára túl jók a likvidációs feltételek, az akár (AKÁR, azaz nem előre eldöntve!) arra motiválhatja a befektetőt, hogy hamar eladja a céget, hisz ő mindenképpen jól jár.

Nézzünk erre egy egyszerű példát:

– 2M EUR befektetés,
– 40% befektetői / 60% alapítói tulajdonrész, és
– 10M EUR exit érték esetén

mennyi marad az alapító zsebében, ha

1. a befektetőnek nincs likvidációs elsőbbsége, az exit összegén tulajdonrészük arányában (pro rata) osztoznak

2. a befektetőnek van likvidációs elsőbbsége, ezt követően pro rata osztoznak

3. a befektetető 2x likvidációs preferenciát + 10% IRR-t kötött ki (és az alapító belement…), majd szintén pro rata osztoznak.

1.) Likvidációs elsőbbség nélkül, a felek pro rata osztoznak:

Befektető: 4M EUR
Alapító: 6M EUR

2.) Likvidációs elsőbbség, majd pro rata:

Befektető: 2M EUR likv. majd 8M EUR 40%-a, azaz 3,2M, összesen: 5,2M EUR
Alapító: 4,8M EUR

3.) 2x likvidációs preferencia + 10% IRR, majd pro rata:

Befektető: 4M EUR + hozam = 5,85M, majd 4,15M 40%-a, azaz 1,67M, összesen: 7,52 M EUR
Alapító: 2,48M EUR

Ugye, hogy nagyon nem mindegy?

Egy további, nemzetközi matekpélda a témában: Why Valuation is Overvalued?

„Kedvenc” mondatunk: „The amount of the initial preference is usually not less than the amount invested, and is often a multiple of that amount, e.g., 1.5x, 2x, etc.”…. Ezt azért megkérdőjeleznénk…

Ha a megállapodásodba likvidációs elsőbbség került, és tisztán szeretnél látni, állunk rendelkezésedre, keresd kollégáinkat!

tőkebevonás nem napi rutinfeladat, mint ahogy házat sem minden nap építünk. Így a vállalkozások nagy része számára egy term sheet egy ismeretlen fekete doboz. Egy tőkebevonási szakértő épp ebben tudja támogatni a vállalkozásokat – hisz neki ez napi rutin. A naprakész szaktudás, a valóban „sztenderd” feltételek ismerete, a befektetőkkel kapcsolatos tapasztalatok, az évek alatt szerzett szakmai, tárgyalási és tranzakciós tapasztalat ugyanis növeli annak az esélyét, hogy valóban „jó deal” születhessen. Nem mellesleg, mivel a szakértő mintegy külső „mediátorként” segít összehangolni, egyeztetni a Felek szándékait, érdekeit, megduplázhatja annak az esélyét, hogy a tranzakció egyáltalán létrejöjjön! A jó szakértő tehát a megállapodás létrejöttéért dolgozik, közelíti a felek álláspontjait, viszont új technikákat és megoldási módszereket ad a vállalkozások kezébe, amelyekkel gyorsabb és hatékonyabb eredményeket érhetnek el a befektetői tárgyalásokon.

Befektetői tárgyalások, tőkebevonás – VC Grill meetup

Az idei, a HVCA és az Equity Thursday közös szervezésében megvalósuló VC Grill eseményen ezúttal angyalbefektetőtől korai fázison át érettebb fázisig mindenféle fókuszú befektető képviseltette magát, így mindenki megkaphatta a választ a kérdéseire, legyen startup, már tapasztalt cégvezető, vagy akár ötlet- vagy projektgazda, aki most gondolkozik egy önálló vállalkozás indításán. A meghívottak között volt: Kövér József a 3TS Capital magyar partnere, Kiss Gábor a Bonitás vezérigazgatója, Károlyi Antal, a HunBan (Hungarian Business Angel Network) elnöke és társalapítója, valamint Ackermann Mária, a Hiventures inkubációs-program igazgató helyettese. Egy rövid bemutató után jöttek is az izzasztó kérdések a befektetők felé, mint például mekkora méretű tranzakciókba és milyen területekre fektetnek be a magyar kockázati tőkealapok.

20k EUR-tól akár több millió EUR-ig

Kiderült, hogy az angyalbefektetők általában 20 ezer eurótól, míg általában egy intézményi befektető, tőke alap 500 ezer eurótól több millió euróig is befektethet a vállalkozás, startup érettségétől függően. Jellemzően nincs specifikus terület, amire a meghívott tőkealapok fókuszálnak, de kedvelik a szoftver, infokommunikáció, agrotech, IT startupokat és a B2B üzleti modelleket. Arra is kitértek, hogy általában ha egy cégnek már van valamilyen bevételi forrása, az mindenképp pozitívnak számit a lehetséges befektetés vizsgálatánál. Kiemelték, hogy lehetőleg ne baráti, vagy egyetlen cégtől származzon csak a bevétel, mert az megkérdőjelezheti a piac vagy a termék/szolgáltatást validációját.

Mi alapján döntenek?

Fontos információkat osztottak meg arról, hogy mi alapján döntenek, milyen paramétereket vizsgálnak meg egy-egy lehetséges befektetés előtt. Különösen fontosnak tartják a csapattal való kiegyensúlyozott együttműködést, valamint nagyon sok múlik a csapat motivációján. Kövér József kiemelte, hogy olyan embereket/csapatokat keresnek, akik kivételes tehetséggel és elkötelezettséggel rendelkeznek, ezen felül pedig könnyen együtt tudnak működni a befektetőkkel.

Volt már példa olyan tranzakcióra, hogy maga az üzleti modell nem felelt meg a befektetési kritériumoknak, de a csapat motivációja miatt megtörtént a tőkebevonás, és egy nyereséges vállalkozás lett belőle.

Továbbá számít az is, hogy például egy szoftver startupnál az alapító csapat más képzettséggel, kompetenciával és tapasztalati háttérrel rendelkezzen, ha valakinek van üzleti háttere, akkor elvárják, hogy a csapatban legyen egy másik tagnak fejlesztői háttere is. Nagy előnyt jelent, ha már valaki végig vitt egy másik projektet vagy startup exitet („serial entrepeneur”), az utóbbi Magyarországon egyelőre alacsony arányban található.

Vannak esetek, amikor a startupok alulteljesítenek, és több időt és energiát kell a befektetőnek beletennie az adott cégbe, mint általános helyzetben. Itt megoszlott a vélemény a befektetők között, mivel valaki úgy gondolta, hogy a jól teljesítő startupra kell ilyenkor fókuszálni, más pedig az alul teljesítő cég stabilizálására is összpontosítana. A befektetők szerint nincs olyan cég, ami mindig jól teljesít, egy vállalkozás olyan, mint egy hullámvasút. Kiss Gábor szerint, ha jó a csapat, befektető, board member és a tanácsadó között a szinergia, akkor hamar ki lehet küszöbölni az esetleges problémákat, amivel a cég bajlódik.

B2C vs. B2B

Rátértek a B2C és B2B típusú befektetésekre, ahol az volt mind a négy befektetőnél a konklúzió, hogy ha egy startup megkeresi őket egy B2C termékkel vagy szolgáltatással, akkor ott már fel kell mutatni valamilyen piackutatást vagy felhasználói kört, ami alátámasztja a termék/szolgáltatás szükségességét.

A régióban nem egyszerű B2C projektre tőkét bevonni, mivel jellemzően jóval drágább a piacfejlesztés és nehezebben prognosztizálható a siker. B2B modellel rendelkező startupoknál pedig azt szeretik, ha már van legalább egy-kettő nagyvállalat, ami használja a startup szolgáltatását.

Sokan menekülni akarnak a nagy multi vállalatok által használt szervezettségből, folyamatok, sztenderdek elől, de a befektetők szerint ez elengedhetetlen, amikor már egy startupból egy nagyobb vállalatot kell építeni, ugyanis ha nincs folyamat és rendszer, akkor könnyen összedőlhet a cég operációs téren.

A befektetők házon belül átbeszélik a kapott anyagokat, valamint pontrendszert is alkalmaznak a döntéshozatalhoz; egy pozitív döntés sokáig eltarthat, viszont egy negatív döntést már alacsony szintről is meghozhatnak. Aki még úgy érezte, hogy lett volna még további kérdése a befektetők felé, az megtehette a VC grill végén ugyanis lehetőség volt networkingre és további személyes beszélgetésre.

  • Neked is lenne kérdésed a témával a kapcsolatban?
  • Esetleg tőkebevonásban gondolkodsz, és projektedhez, elképzeléseidhez keresed a leginkább megfelelő befektetőt?
  • Támogatásra lenne szükséged a felkészülésben, a befektető keresésben, a tőkebevonási folyamat menedzselésében?

Vedd fel a kapcsolatot kollégáinkkal!