2015-ben 1,6 milliárd euró – 2009 óta a legmagasabb értékű – magán- és kockázati tőkebefektetés valósult meg a CEE régióban, és 2014-hez képest 30%-kal több, rekordszámú exitre is sor került. A kockázati tőkéből exitáló vállalkozások száma pedig több mint duplájára nőtt a megelőző évhez képest – hívta fel a figyelmet Horgos Lénárd, az Absolvo partnere az Invest Europe 2015. évi regionális statisztikájának egyik fő konklúziójára a HVCA (Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület), a Baker McKenzie és az Absolvo 2016. november 24-i, stratégiai befektetők, cégeladás, exit témájú szakmai konferenciáján, melynek részletes összefoglalóját alább olvashatja.
A stratégiai befektetők, mint exit irány historikusan erős a régiónkban, az összes kockázati tőkebefektetés több mint 80%-a stratégiai befektető felé szállt ki a tavalyi évben.
Hogyan készüljünk fel sikeresen a cégeladásra?
Növekvő akvizíciós étvány és kínálati verseny – mi hajtja a növekedést?
Biztató trendeknek lehetünk tanúi a cégeladások, cégfelvásárlások piacán, mely a gazdasági válság hatására történő „bezuhanás” után 2015. év végére ismét talpra állt, elérte a válság előtti szintet. 2016. első három negyedévében – az európai politikai és makrogazdasági bizonytalanságoknak köszönhetően – visszaesés tapasztalható ugyan, de a szakértők és a befektetők ismét növekvő trendet várnak az elkövetkező időszakban, hiszen:
- sok likvid tőke keresi a helyét a vállalatoknál,
- a tőzsdén jegyzett vagy pénzügyi befektetői, private equity hátterű cégeknél pedig a növekedési kényszer mozdítja a felvásárlások irányába a döntéshozókat.
A kínálati oldalon is erőteljesen növekvő aktivitást prognosztizálnak a szakértők. Jó hír a magyar vállalkozások számára, hogy Magyarország a régió top3 befektetési célpontja között szerepel, a kockázati tőkebefektetéseket tekintve pedig vezetjük a régiós statisztikát, az összes VC befektetés 30%-a hazánk cégeibe áramlott. A kockázati tőke természeténél fogva exitálni is fog, így Magyarországon is erősödő kínálatra lehet majd számítani, mely versenyt várhatóan tovább fokozza majd a cégutódlás problémájával szembesülő több száz, több ezer vállalkozás eladósorba kerülése.
Várhatóan stratégiai befektető lesz a vevő – mi motiválja őket?
Horgos Lénárd, az Absolvo partnere előadásában rámutatott arra, hogy a stratégiai befektetők, mint domináns exit irány bizonyos szempontból egyszerűsítheti a dolgát azoknak a vállalkozásoknak, akik a közeljövőben cégeladásban, exitben gondolkodnak, hiszen várhatóan stratégiai befektető lesz az, aki a céget fel fogja vásárolni.
„Az viszont nagyon nem mindegy, tisztában vagyunk-e azzal, ki lehet a potenciális vevőnk, őt mi motiválja, és számára valójában mi jelenthet értéket a cégünkben – a vevőkörünk, a stabil bevételünk vagy valamilyen speciális kompetenciánk? A pénzügyi befektetőkkel szemben a stratégiai befektetők felvásárlási döntéseit a profitelvárások mellett a szakmai és üzleti szinergiák lehetőségei határozzák meg” – hívta fel a figyelmet Horgos Lénárd.
Sokan esnek abba a tévhitbe, hogy egy jó termék vagy sikeresen működő cég elegendő feltétele a sikeres cégeladásnak, a vevő pedig egyszer csak bekopog az ajtón és egy szemtelenül magas vételárat kínál a cégünkért. „Az esetek többségében ez természetesen nem így van. Tudatosan, időben megtervezett, előre felépített exit stratégia nélkül ugyanis kevés az esélye a sikeres cégeladásnak, exitnek” – mutatott rá a szakértő.
Magyarország a német vevők célkeresztjében
Németország kiemelkedően aktív a magyar cégfelvásárlások tekintetében. Németországban tradicionálisan jelentős a kis- és középvállalatok súlya, akik sikeresen veszik fel a versenyt a nemzetközi piacokon. A nagyvállalatokkal szemben a KKV-kat alapvetően gyorsabb döntéshozatal jellemzi és értékelik a közvetlen, személyes kapcsolatot üzleti partnereikkel.
„Az elmúlt években Németországban is élénkülő M&A aktivitás tapasztalható, a határon átnyúló tranzakciók száma évi több mint 10%-os növekedést mutat, míg az elmúlt három évben közel háromszorosára nőtt a cross border deal-ek összértéke” – hívja fel a figyelmet Jan Pörschmann, a német M&A szakértő Proventis Partners vezetője.
A német cégek tehát attraktív külföldi befektetési lehetőségeket keresnek, Európa, ezen belül pedig a CEE régió kiemelt befektetési célpont számukra. „Ennek elsődleges okai a piacokhoz való hozzáférés , a know-how transzfer lehetősége, a rendelkezésre álló szakképzett munkaerő, valamint az a jelenség, hogy a német stratégiai vevők előnyben részesítik azokat az országokat, amelyekkel már stabil, erős export kapcsolatban állnak. A német export 71%-a pedig Európába irányul…” – fűzi hozzá a szakértő. Magyarország és Németország külgazdasági kapcsolatai történelmileg erősek, amely számottevő lehetőségeket hordoz az eladósorban lévő magyar vállalkozások számára.
Kockázati tőke on board – az exit a végcél
Ha egy cég növekedéséhez kockázati tőkét von be, akkor az exit nem opció, hanem végcél.
A magyar gyökerű, nagyvállalati ügyfelek számára magas színvonalú, egyedi IT megoldásokat kínáló nemzetközi Jaystack Technologies Zrt. a magvető Jeremie tőkebevonás után második körben is kockázati tőkebefektetést kapott.
Csiszár Dénes, a Jaystack Technologies Zrt. vezetője szerint kulcsfontosságú az exit stratégia, hiszen már a befektetői együttműködés kezdetétől készülni kell az exitre, amelynek megvalósítása döntéseikben, működésükben kiemelkedő szerepet játszik. Az esetek többségében a menedzsment felé már a befektetői tárgyalások során elvárásként fogalmazódik meg, hogy a céget az exit megvalósítása felé terelje, az erre irányuló fókuszt megtartsa. Ahogy Csiszár Dénes előadásában is hangsúlyozta: Minden fontosabb döntésnél megvizsgálják, az adott választás közelebb visz-e az exithez vagy sem.
„Az exit stratégiának tartalmaznia kell, hogy kik lehetnek az exit partnerek, és hogy mi az általunk – ebben a pillanatban – gondolt megközelítési stratégia. Ez persze biztosan változni fog a jövőben. Az odavezető út nincs kikövezve, és elég kanyargós is, de az irányt tisztán látjuk”- fejti ki Csiszár Dénes.
Azt is hozzáfűzte, hogy a potenciális vevőket érdemes elsődlegesen az értéklánc mentén azonosítani, az exit ugyanis ritkán érkezik ismeretlenből, általában már meglévő partner, viszonteladó, beszállító vagy ügyfél lesz a felvásárló. Ők a legkézenfekvőbb potenciális vevői a cégünknek.
Eladó és vevő – az eltérő érdekeket közös nevezőre kell hozni
Ha már van exit stratégiánk és esetleg néhány potenciális vevő is van már a célkeresztünkben, érdemes tisztában lenni azzal is, mi jöhet még ezután a vevővel, a befektetővel történő tárgyalások során, esetleg milyen buktatók lehetnek még a sikeres tranzakciózárásig.
Sok összetevőn múlik ugyanis, hogy milyen feltételek mellett lehet elérni a legjobb vételárat. Az eladók és a vevők között természetes érdekellentét feszül, hiszen az eladók gyors deal-t szeretnének jó áron, limitált felelősséggel és kitettséggel, míg a vevő alapvető érdeke, hogy megfelelő rálátást nyerjen a cégre, aminek időigénye van, garanciákkal védje magát, és reális áron vásároljon. Ezeket az eltérő érdekeket szükséges közös nevezőre hozni, és mindkét fél számára elfogadható végső feltételeket kialakítani a sikeres tranzakciózárás érdekében.
Vevői szempontok – hozzáadott érték, menedzsment
„Minden esetben olyan cégbe tudunk csak befektetni és vagyunk hajlandóak közös sorsot vállalni, amiben jól meg tudjuk fogalmazni, hogy mi lesz a pénzünkön kívül a mi hozzáadott értékünk a következő években” – fejtette ki álláspontját Molnár András, a PortfoLion Zrt. vezérigazgatója.
A Szállás.hu felvásárlásának példáján keresztül bemutatta azt is, melyek voltak azok a főbb szempontok, amelyek alapján a cég felvásárlása, és ezáltal nemzetközi terjeszkedésének támogatása mellett döntöttek:
„A Szállás.hu garázscégként alakult, de egy erős előremenetel után masszív piaci vezetővé vált a 3-4 csillagos hotelek, apartmanok világában. A cég jobban megszólítja a saját közönségét, mint versenytársai, jelentős piaci és pénzügyi sikereket ért el, és fel tudta nekünk mutatni azt a víziót, hogy a következő évek is hasonlóak lesznek. A tárgyalások alatt láttunk egy hozzáértő, motivált és elkötelezett menedzsmentet és egy olyan technológiát, ami az elmúlt évek sikerének kulcsa volt. A magyar sikertörténet után a környező országokban is elkezdtek önerőből, „kicsiben” terjeszkedni, ami a céltudatosságot, elkötelezettséget egyértelműen mutatta számunkra” – emelte ki Molnár András.
Változások az átvilágítások terén – fókusz és hatékonyság
„Az átvilágítások terén is jelentős változások következtek be az elmúlt években. Míg korábban jellemző gyakorlat volt egy cég teljes körű átvilágítása, az elmúlt években azt tapasztaljuk, hogy a befektetők sokkal inkább előnyben részesítik azokra a kulcsterületekre, kulcsproblémákra fókuszáló átvilágítást, amelyeknek pénzügyi kihatása lehet, és amely információk segítenek a megfelelő feltételrendszerek és árazás kialakításában. Ez a fókusz gyors és hatékony áttekintést biztosít a befektető számára” – mondta Fehérváry Ákos, a Baker McKenzie partnere az esemény kerekasztal beszélgetésén.
Szalai Tamás, a CEE Equity Partners befektetési igazgatója kifejtette: „Nincs idő arra, hogy mindent átvilágítsunk, hogy minden alá benézzünk. Nem célszerű a megállapodás véglegesítését még egy bonyolultabb deal esetén sem 2-3-4 hónapnál hosszabb ideig húzni, ebből kifolyólag reálisan 1 hónapig lehet vizsgálgatni egy céget. Az a cél, hogy egy gyors képet kapjunk az adott cég legfontosabb és legkritikusabb paramétereiről”
Az eladó és a vevő közötti transzparencia fontosságára hívta fel a figyelmet Lendvai-Lintner Béla, az ARX Equity Partners egyik vezetője: „A baj, amiről tudomásunk van, az nem baj. Amiről tudunk, azzal tudunk mit kezdeni, tudunk közösen dolgozni rajta. Baj akkor van, ha valamiről nem tudunk, váratlanul ér bennünket”
Sikeres cégeladás, jó feltételekkel – csak tudatos felkészüléssel
A stratégiai befektető keresését, a vállalat exitre történő felkészítését már jó előre meg kell tervezni, el kell indítani, hiszen már a tárgyalások előkészítéséig is számos kérdést kell tisztázni, nélkülözhetetlen előkészületeket kell megtenni, és számolni kell a folyamat időigényével is.
„A tudatos és alapos felkészülés, a potenciális befektetői kör felmérése, az együttműködés kialakítása, elmélyítése ugyanis időbe és energiába telik, melyet a cégvezetők jelentős hányada bizony alulbecsül. Egy jól végrehajtott cégeladás min. 1-2 évet igénybe vevő folyamat” – hangsúlyozta Horgos Lénárd, az Absolvo partnere.
A konferencia során befektetői és vállalkozói oldalról is rámutattak az előadók arra, hogy a cégeladás, cégfelvásárlás, exit során célszerű külső tanácsadó bevonása, aki nem csak a felkészülésben, a befektető-keresésben nyújt szakértő támogatást, hanem az eladói és vevői érdekek közelítésében is, mellyel meghatározó lépést tehetünk a sikeres cégeladás, exit felé.
Letölthető előadások:
