Tag Archive for: Kockázati tőke

Revving up the startup race: venture capital funds slam the brakes on deals, funding only the most promising!

In the fast-paced world of startups, the engines seem to be losing steam as Venture Capital Funds tighten their grip on the accelerator. Based on the latest data (end of October 2023) from Pitchbook, the funding landscape is experiencing a notable shift – which was initiated in the second half of 2022 – with a reduction in the number of completed deals.

VC funds slam the brake on deals

VC firms are becoming increasingly discerning, carefully selecting only the most promising and deserving startups to support. This change reflects a growing emphasis on quality over quantity, as funds concentrate their resources on backing the truly exceptional companies that have the potential to make a lasting impact in the market.

Nr. of CEE tech deals until 31 October

The current fiscal year has witnessed a notable downturn in the completion of venture capital deals, marking a considerable departure from the upward trajectory observed since 2016. This extraordinary reduction in the volume of completed transactions, when evaluated in the context of the past decade, highlights a momentous shift in the market dynamics. Nevertheless, it is crucial to contextualize this development, as comparable trends have emerged across both Western European and American markets.

Nr. of WE tech deals until 31 October

Nr. of US tech deals until 31 October

While the magnitude of the decline may appear alarming, a broader perspective reveals a more nuanced picture of the prevailing landscape. However, one thing remains certain: the startup race is revving up in 2023 and only the most promising contenders will secure the fuel they need to accelerate towards success.

Growth trends – number of tech deals over the past years

Over the past years, the Central and Eastern European (CEE) region has exhibited a consistent and robust growth trend. As evidenced by the accompanying table, this growth trajectory has been remarkable and sustained, extending until the first half of 2022, with positive year-on-year growth figures recorded from the second half of 2017 until H2 of 2022. It is worth highlighting that the CEE region’s growth rate has demonstrated resilience amidst the challenges presented by the COVID-19 pandemic in 2020, setting it apart from the tech venture capital markets in Western Europe and the USA, which experienced a slight decline during this period. Moreover, it is noteworthy that even prior to the pandemic, the tech venture capital markets in Western Europe and the USA exhibited a slower rate of increase when compared to the thriving CEE venture capital market.

Nr. of CEE tech deals

Nr. of WE tech deals

Nr. of US tech deals

The COVID-19 pandemic, however, proved to be a notable turning point in the trajectory of recent trends, particularly within the CEE venture capital market. Following a period of significant growth, the pace of expansion began to be moderate, contrasting with the Western European and US markets which experienced a remarkable resurgence, with the US market achieving an impressive 31% growth rate within a year. Subsequently, all three markets experienced a considerable slowdown, culminating in a decline six months later. Notably, in 2023, the CEE market experienced the most pronounced downturn following its previous period of robust growth, with only a fraction of the deals being completed compared to the previous year.

The impact of downturn across all stages of VC cycle

The downturn has inevitably impacted all stages of the venture capital cycle. However, it is important to note that the severity of the impact varied across different stages. As depicted in the graph below, it becomes evident that venture capital firms are not really experiencing a shortage of funds. Rather, they have adopted a more discerning approach, exercised caution and carefully evaluating investment opportunities in startups. Consequently, the later stage, which typically requires a significant infusion of capital, experienced a relatively lesser decline compared to earlier stages.

Nr. of completed tech deals in CEE

Venture capital firms are adopting a more selective approach, prioritizing investments that exhibit strong growth potential, sustainable business models, and a clear path to profitability.

Implications on capital investments and average deal sizes

Following an analysis of the volume of successfully closed transactions, it is now imperative to address the implications of the venture capital market downturn on capital investment. The presented graphs indicate a gradual return to pre-COVID levels of capital investment in both Western Europe and the CEE region. Nevertheless, it is important to acknowledge that the extraordinary growth observed in 2021 and 2022 is unlikely to be replicated. As such, the market is now undergoing a process of normalization, marking a transition from the extraordinary highs observed in the previous years.

CEE: Capital investment adjusted by inflation

WE: Capital investment adjusted by inflation

When considering investments across different stages, there are slight differences between Western Europe and the CEE region. In Western Europe, a unanimous peak was observed in 2021, followed by a gradual and subsequently rapid decline, except for the seed and later stages. Conversely, the CEE region exhibits a less predictable and stable pattern.

The provided tables reinforce the notion that VC firms are not experiencing a shortage of capital, albeit accompanied by a decline in the number of investments. This assertion is supported by the sustained value levels observed in early-stage investments in the CEE region, while angel and accelerator investments didn’t experience notable decreases either. It is worth noting that although later stage investments also declined, such figures can be disproportionately influenced by one or two outliers characterized by exceptionally high investment amounts. In contrast, preceding stages exhibit a more substantial sample size of deals, with fewer extreme values.

Average deal size adjusted by inflation

So, what key insights and strategic approaches should startups be aware of considering the current circumstances?

  1. Firstly, they should be prepared for an extended timeline in securing funding. Building and nurturing relationships, as well as leveraging networks, have become increasingly valuable assets in the fundraising process. Startups must prioritize cultivating strong connections with potential investors, industry experts, and strategic partners to enhance their credibility and access to funding opportunities.
  2. Furthermore, it is crucial for them to be proactive in managing their financial situation. If a startup finds itself in dire need of funding, they should be prepared for the possibility of a downround, wherein the valuation of the company may be lower than previous investment rounds. To mitigate this risk, startups should focus on preserving cash, extending their financial runway, and pursuing organic growth opportunities.
  3. In this competitive landscape, startups should also reassess their market strategy. It is essential to not only survive but also outperform competitors. By effectively positioning themselves in the market, startups can attract and retain customers, thereby gaining a competitive advantage and potentially expanding their market share.

In the race for startup success, the checkered flag is within reach. As the venture capital landscape shifts gears and funding becomes more selective, only the boldest and most innovative startups will steer their way to victory. So buckle up, rev your engines, and accelerate towards greatness!


Unveiling the hidden dangers of questionable market reports: a must-read for business owners and investors

‘Hello Sir, are you interested in the global time travel machine market and how it’s poised to be booming in the coming years? If so, it’s your lucky day, because I’m presenting you with a once-in-a-lifetime offer – a market report available to you for an unbelievably discounted price of only 3300 dollars.’

Global time travel machine forecast for sale

The anecdote above serves as an extreme example of a shady market research company. However, they are more concerning than amusing, as they can easily mislead anyone regarding the trends and expectations in any market segment.

In this post, we’ll guide you through the challenging landscape of questionable market reports. By the time you finish reading, you’ll be equipped with the tools to identify doubtful data and safeguard your decisions and investments.

Our experience in this field

At Absolvo Consulting, daily comprehensive market analysis is an integral part of our work. With a primary focus on the technology sector, we thoroughly examine market size and trend progression within a wide array of studies sourced from multiple channels. Our method involves delving beneath the surface to critically evaluate the underlying data. This rigorous analytical approach equips us to accurately assess demand for a company, its promising opportunities, predict potential deals, investor appetite or pinpoint regions with the most promising activity. Our standard procedure includes checking multiple market studies concurrently for each project. Consequently, we’ve identified anomalies in various market reports, shedding light on significant disparities in expectations and projections.

The case study revealing essential insights

During one of our projects, we conducted an examination of a niche market in the IT industry. The results of this analysis serve to vividly highlight the stark contrast between trustworthy and dubious market reports. We compared the forecasts provided by a single reputable research company (in green) with those offered by eight less reliable research firms (in red), and the findings are quite enlightening. In each row, the first value signifies the current estimated market size, while the second value denotes the projected market size.

Case study: market estimate discrepancies

In this specific niche market, the estimated market size was roughly four times greater when considering the average questionable research company in comparison to the evaluation of the industry expert. However, instances of extreme ‘over-estimations’ were also observed, with projections reaching levels 30 to 40 times higher than the actual market size. These exaggerated base market size estimates significantly influenced the forecasts. Consequently, even though the Compound Annual Growth Rate (CAGR) is the highest in the case of the trustworthy firm, its projections remain the most conservative, resulting in the smallest anticipated market size.

Background checks are necessary

While in some cases, the forecast numbers themselves may raise a few eyebrows, most of the time, they aren’t that unusual. This is especially true when your rational sense is somewhat clouded by the hope of your niche segment being the one with the most significant growth potential. If you’re not relying on data from a renowned industry authority, it becomes crucial to conduct a background check on the source.

In our experience, well-founded research takes substantial staff and resources to produce, as extensive data acquisition and primary research is required for meaningful insights. Respectively, several renowned research companies are specialists in their selected fields, with a relatively narrow focus of industries.

This raises doubts about the credibility of relatively unknown companies that claim to offer an extensive collection of reports or claim to cover a wide range of industries. It’s also worth noting that dubious market research companies often target niche segments where reliable data is scarce or entirely unavailable.

Another key characteristic we’ve observed is that questionable market research firms tend to maintain a front-end presence in the EU or US, with their backend operations often situated in other geographic locations (e.g. several back-end operations of questionable research entities may be found in India, however, it’s important to emphasize that not every Indian market research firm provides dubious data). What’s particularly noticeable, though, is the consistent presence of market reports of dubious companies on the first pages of Google search results. This observation implies that they invest significantly in SEO services, ensuring their high visibility in search listings.

Negative consequences

Frequently, we come across mentions of dubious market reports within companies’ materials, such as pitch decks. This situation can be detrimental for both startups seeking investment and companies aiming to attract potential buyers. Inaccurate data has the potential to impact a company’s valuation and the expectations of its stakeholders, sometimes even leading to a deal falling through. Moreover, it can erode a company’s credibility in the eyes of investors who are aware of those market segments (with several active investments) or have conducted thorough research and identified exaggerated or inaccurate figures. Such discrepancies can somewhat tarnish a company’s professional image.

Conversely, investors can likewise experience adverse consequences resulting from an inaccurate approach. This could lead to overpaying for a company or having unrealistic expectations based on improper market projections provided by the seller. In light of these scenarios, it’s evident that using accurate, reliable data in company materials is mutually beneficial for both parties involved in a deal.

The vital takeaways

  1. Don’t put all your faith in the first Google search results.
  2. Always use multiple sources.
  3. Don’t immediately swallow the sugar-coated figures; seek data from credible experts.
  4. Always check the research company’s fields of expertise and background.
  5. Trust accurate forecasts for your industry as a whole rather than relying on questionable specific niche data.
  6. Only invest in reports when you’re absolutely certain of their authenticity.

Kockázati tőke, private equity, cégeladás, M&A 2023-ban

Napjaink kihívásokkal teli piaci környezete számos növekedést tervező, esetleg tőkebevonást vagy M&A tranzakciót fontolgató cégtulajdonost állít dilemma elé: hogyan finanszírozzam cégem további növekedését, hol és hogyan találok befektetőt, érdemes-e egyáltalán most tranzakcióban gondolkodni? Március 9-i üzleti eseményünkön meghívott Vendégeinkkel, cégtulajdonosokkal és nemzetközi befektetőkkel konkrét példákon, megvalósult tranzakciókon és személyes tapasztalatokon keresztül mutatjuk be azokat a sarokpontokat, amelyek most különösen fontosak a nemzetközi befektető-keresés és egy sikeresen és jó feltételekkel zárható tranzakció szempontjából.

Jelentős változások a régió kockázati tőke piacán – mit várhatunk 2023-ban?

Az elmúlt 15 évben a régió (Európa, és benne a CEE régió is) kockázati tőke piaca hatalmas növekedésen és fejlődésen ment keresztül. Az ökoszisztéma szereplői (VC-k, startupok / scaleupok egyaránt) szervezettebbek, tapasztaltabbak, tájékozottabbak lettek, óriási kockázati tőke állomány halmozódott fel és került kihelyezésre a régióban az ígéretes cégek növekedésének beindításához, gyorsításához, nemzetközi piaci potenciáljának kiaknázásához.

Számos sikeres és tanulságos exiten vagyunk túl, és „felneveltünk” néhány unikornist is. A finanszírozási lehetőségek növekedtek, változtak, diverzifikálódtak, és ma már a vállalkozás minden életciklusában, az iparágának, céljainak leginkább megfelelő finanszírozási formához juthat hozzá akár kifejezetten erre specializálódott befektetőktől.

A fejlődés ütemét jól mutatja, hogy az európai kockázati tőke befektetések az elmúlt 5 évben értékben évi átlag 41%-kal növekedtek; a CEE régió növekedése – megelőzve a DACH régiót is – még az európai átlagnál is dinamikusabb; a CEE régióban évi átlag 55%-kal (!) nőtt a VC befektetések értéke 2016-2021 között, és a 2021-es rekord évben elérte a 2,9 milliárd EUR-t (forrás: Dealroom.co)

A vezető nemzetközi kockázati- és magántőke befektetők – mint pld. a Sequoia, az Index Ventures, a BainCapital vagy a Rakuten – is egyre élénkebb érdeklődéssel fordultak a régió felé, aktívan keresik az ígéretes befektetési célpontokat. Megjelenésükkel és aktivitásukkal még több tőke áramlott a régióba, így lehetőség nyílt a korábbiakhoz képest nagyobb méretű befektetési körök realizálására, igazán izgalmas és jelentőségteljes nemzetközi exitek-re, és nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy a régióban egyre sikeresebb befektetések jöhessenek létre.

34 unikornis, és számos ígéretes startup / scaleup a „csőben”

A CEE régióban alapított és kockázati tőkével növekedett cégek összesített értékeltsége 2010-hez képest 19-szeresére, 186+ milliárd EUR-ra növekedett, elsődlegesen a régióból származó unikornisoknak (1-10 milliárd USD valuation) és dekakornisoknak (10 milliárd+ valuation) köszönhetően.

A régió sikertörténetei nagy jelentőséggel bírnak az ökoszisztéma jövőbeni fejlődését tekintve is, hiszen a sikersztorit építő tehetségek, alapítók, menedzserek, szakemberek a későbbiekben gyakran indítanak új vállalkozást, vagy angyalbefektetőként viszik tovább és osztják meg tapasztalataikat, építik / támogatják a jövő sikeres startupjait és gyorsítják az ökoszisztéma fejlődését.

Az unikornisok száma 2021-ben elérte a 34-et, melynek növekedési trendje jól mutatja a kockázati tőke piac fejlődését és a nemzetközi befektetők aktivitását; 2015-ig 6, 2015 után 28 cég érte el a bűvös 1milliárd USD+ valuation-t.

Forrás: Dealroom, Google and Atomico CEE report

A „pipeline” is izgalmas jövőt vetít előre; a régió ökoszisztéma térképén számos ígéretes scaleupot, jövőbeni unikornist tartanak számon:

Forrás: Dealroom, Google and Atomico CEE report

Kockázati tőke piac Európában – mi változhat a csúcsot hozó 2021-hez képest? Mire számítsunk 2023-ban?

A pandémia hatására 2020-ban lassult a befektetések növekedési üteme, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság miatt számos befektető inkább kivárt, ill. az új befektetések helyett nagyobb fókuszt kapott a folyamatban lévő befektetések stabilizálása.

2021 már rekordévet hozott a kockázati tőkebefektetések számát és összértékét tekintve is (egyébként nem csak VC, hanem a private equity és M&A piacokon is), hiszen óriási befektetésre váró összegek halmozódtak fel a piaci szereplőknél, és a kihelyezési kényszer is egyre fokozódott. A Pitchbook adatai szerint a VC befektetések száma és értéke is soha nem látott csúcsot ért el 2021-ben Európában, míg 2022-ben a globális gazdasági válság berobbanó hatásainak következtében ugyan visszaesés tapasztalható, de a befektetési aktivitás erős maradt, az első félévben realizált befektetések száma és összértéke így is meghaladta a pandémia előtti évek teljes éves adatait:

Forrás: Pitchbook, European Venture report


A kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a piaci ingadozások, és a tőzsdei aktivitás „leállása” miatt sok befektető húzta be ismét a féket, mondván, hogy megvárják, amíg a piac kicsit stabilizálódik, hogyan alakulnak, meddig csökkenek az értékelések, milyen átrendeződések következnek be az iparágak / befektetési célpontok terén, mibe lesz érdemes fektetni, stb.

Az európai technológiai árfolyamok már 2022. első félévében visszaestek a 2021 előtti szintre, és a technológiai szegmensekben korábban tapasztalt szárnyaló VC valuation szintek terén is erőteljes, kb. 20-30%-os csökkenés tapasztalható minden befektetési fázisban.  A tőzsdei exit aktivitás ugyanis gyakorlatilag leállt, több mint 300 napja (2022. október 6-i állapot szerint) egyetlen 50M USD-nél nagyobb tech IPO-t sem regisztráltak, melyre a 2000. év óta nem volt példa. Ennek hatása rövid távon mindenképp átgyűrűzik a kockázati tőke piacra is, érettségi fázistól függően eltérő mértékben és gyorsasággal.

Csökken tehát a befektetők által elfogadott valuation, így a tőkebevonást tervező alapítóknak az új piaci realitásokhoz és az elérhető kínálathoz kell igazítaniuk elvárásaikat a valuation terén is, ha további növekedésüket kockázati tőkéből kívánják finanszírozni.

A csökkenő valuation mellett lényegesen hosszabbá válik a befektetési folyamat időigénye is, így a „békeidőben” megszokott 9-12 hónap runway helyett 18-24 hónap tartalék biztosítása lehet indokolt, hogy a következő körös tőke megérkezéséig a vállalkozások ne fussanak ki a pénzből, így törekedni szükséges a hosszú távon fenntartható, biztonságos növekedés és a racionalizált költségek (beleértve a humán erőforrást is) biztosítására. A piaci bizonytalansággal párhuzamosan logikus, hogy a befektetés előtti átvilágítás súlya és mélysége is nő, hiszen a befektető meg akar bizonyosodni arról, hogy valóban a „papíron bemutatott” és megismert cégbe fektet be, nincsenek váratlan meglepetések.

Biztonságos, fenntartható növekedés – változások a metrikákban

2020 és 2022 között jelentős változások következtek be a befektetési döntés során vizsgált metrikák tekintetében is.

A korábbi, „gyorsan-bármi-áron növekedés” megközelítés helyét egyre inkább átveszi a biztonságos, fenntartható növekedést, és hatékony tőkefelhasználást biztosító lehetőségek preferálása, mely olyan mutatók vizsgálatát is eredményezi, mint például a CAC vs. MRR/ARR (customer acquisition costs vs. monthly / annual recurring revenue), a burn vs. ARR, ROIC (return on invested capital) és MOIC (multiple on invested capital), margin, ill. hogy várhatóan mikor éri el a vállalkozás a break-even pontot, ill. mikor válik EBITDA pozitívvá.


Ha a következő 1-2 évben következő körös tőkebevonásban gondolkodunk nemzetközi befektetőktől, akkor:

  • Törekedjünk a megalapozott, átgondolt, esetleg biztonságosabb, fenntartható növekedést biztosító tervezésre (vállalva azt a kockázatot, hogy ez számos VC számára talán nem lesz elég vonzó)
  • Gondoljuk át, reálisak-e a cégünk értékelésével kapcsolatos elvárásaink, szükség esetén igazítsuk a piaci realitásokhoz, új benchmarkokhoz
  • Vizsgáljuk át működési / növekedési / tőkefelhasználási hatékonyságunkat, tegyük meg a szükséges lépéseket ezek javítása érdekében
  • 18-24 hónap tartalék képzése szükséges, és készüljünk valamivel hosszabb tőkebevonási folyamatra

A bejegyzés Andrea Lauren, a régiós tech cégekbe közel 10 éve befektető cseh Rockaway Capital partnerének 2022. október 6-án, a nemzetközi The ScaleupFest rendezvényen bemutatott előadása alapján készült.

Equity Reggeli - Tulajdonosok beszámolói cégeladás, tőkebevonás, exit témában

Equity Reggeli – tulajdonosok beszámolói tőkebevonás, cégeladás, exit témában

RENDEZVÉNY – Szeptember 13-án olyan alapítók, cégtulajdonosok személyes beszámolóit mutatjuk be, akik vagy a közelmúltban zártak kockázati tőke ill. M&A tranzakciót, vagy már évekkel ezelőtt értékesítették cégüket / hajtottak végre exitet. Meghívott Vendégeink saját élményeiket, tapasztalataikat, az átélt kihívásokat és a levont tanulságokat fogják megosztani konkrét példáikkal fűszerezve a tranzakciókkal vagy az exitet követő életútjaikkal kapcsolatban, így mutatva egy lényegesen árnyaltabb képet tranzakciót tervező vagy arra készülő vállalkozó-társaiknak az üzleti reggelin.

2,4 milliárd Ft kockázati tőkével növekedhet tovább a Continest

Az egyedi fejlesztésű, összecsukható mobilkonténereket gyártó és forgalmazó Ügyfelünk, a Continest Technologies Zrt. 2,4 milliárd Ft befektetési összegű, szindikált tőkebevonási kört zárt a jelenlegi kockázati tőkebefektető DBH, valamint a Focus Ventures és a Hiventures részvételével. A tőkebevonás többek között a jelenleg is meghatározó nemzetközi tevékenységük kiterjesztését, új piacokon való megjelenést és egy új gyáregység létrehozását célozza.

A Continest 2017-ben a Sziget rendezvényein debütált, 2019-ben pedig már a svédországi alpesi sí világbajnokság teljes szervizközpontjának építését a Continest konténereivel oldották meg. Az iroda- és rendezvényfelhasználáson túl a védelmi ipar és az egészségügy (mobil COVID tesztlaborok) számára is készítenek testreszabott megoldásokat. Innovációjuknak köszönhetően 80%-kal csökkennek a mobil infrastruktúra kialakításával járó logisztikai költségek és a környezeti teher.

A villámgyors első sikerek után 2019-ben a hagyományos és új szegmenseket célzó termékfejlesztések gyorsításának, a további európai piacszerzés és növekedés biztosításának finanszírozására 4 millió EUR kockázati tőkét vontak be.

A 2019-ben alapított Continest Technologies Zrt. már működésének második évében, 2020-ban több mint 820 millió Ft árbevételt ért el, amely mutató 2021-ben már 1,6 milliárd Ft-ra emelkedett.

„Az elmúlt évek világpiaci folyamatainak, valamint a fenntartható fejlődés iránti elvárás erősödésének hatására globális szintű igény mutatkozik az ideiglenes infrastruktúrához kapcsolódó megoldásokra. Ezért is látjuk úgy, hogy az összecsukható, moduláris konténertechnológia számára a következő évek meghatározóak lesznek. Az új és a meglévő tőkebefektetőinkkel közösen, egy rendkívül stabil finanszírozási háttérrel nyílik lehetőségünk a szintlépésre, valamint arra, hogy újabb piacokon jelenjünk meg, még inkább hozzájárulva ezzel a hazai exporthoz. A kettes számú gyáregységünk megépítése, amelyet idén szeptemberben fogunk átadni, megnyitja előttünk a lehetőséget ahhoz, hogy még nagyobb volumenben tudjunk gyártani, valamint, hogy tovább fejlesszük a gyártástechnológiánkat” – mondta el a tőkebevonás kapcsán Tegzes Dániel, a Continest Technologies Zrt. stratégiai igazgatója.

2021-ben a társaság átadta első konténergyárát Székesfehérváron, amely jelenleg évente 1000 darab összecsukható konténer gyártására alkalmas és összesen 53 alkalmazottnak ad munkahelyet. A Continest-gyárban a jövőben az ipar 4.0 megoldások alkalmazása, a társaság korszerű lemezüzemében és hegesztő csarnokában pedig robottechnológia támogatja majd a hatékony gyártást. Jelentős létszámbővülést is tervez a társaság: közel 50 új munkahelyet hoznak létre még 2022-ben. A második üzemben a konténerek saját felületkezelésére is lehetőség lesz, a gyártott éves konténerszám pedig eléri a 3000 darabot.

A társaság jelenleg olyan fejlesztéseken dolgozik, mint a komplett konyhatechnológiával felszerelt konyhakonténer, az áruszállításra is alkalmas cargo konténerek, valamint folyamatban lévő projekt továbbá az ún. vertikális farm konténer, amelyet a Green Drops Farmmal és a Baptista Szeretetszolgálattal közösen fejlesztenek, lényege pedig, hogy a hidropónia alapú növénytermesztés keretében, termőföld nélkül alakítanak ki növénytermesztésre alkalmas felületeket. Mindezek mellett a Continest folyamatosan fejleszti egészségügyi és katonai felhasználású konténereit is. Utóbbi kapcsán 2022 májusában elsőként kötött együttműködési megállapodást a VEX – Magyar Védelmi Export Ügynökség a társasággal, amelynek értelmében a haditechnikai ügynökség a nemzetközi marketingben és disztribúcióban fogja segíteni a Continest-et.

Hosszú és kihívásokkal teli volt a tőkebevonás folyamata, de ilyen kiváló csapattal nem lehetett kérdés a siker. A kockázati tőke jellegéből fakadóan nem a hardver és gyártó tevékenységet keresi elsődlegesen, de a Continest egy kiváló példa arra, hogyan lehet egy ilyen típusú vállalkozást néhány év tudatos munkával 1 milliárd+ árbevételű üzletté fejleszteni, és egy gyártócéget vonzóvá tenni a kockázati tőkebefektetők számára” – mondta a Continest csapatát támogató tranzakciós tanácsadó team vezetője, Horgos Lénárd, az Absolvo partnere.

A Continest-nél egyedülálló módon áll össze a nyilvánvaló és dinamikusan növekvő globális piaci potenciál, a valóban innovatív és széles körű felhasználást lehetővé tevő technológia, és a kivételes, elkötelezett, ambiciózus és újító szemléletű menedzsment, amely már bizonyította, hogy képes előre vinni a vállalkozását. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a 2019. évi sikeres első körös tőkevonás után a Continest ismét bizalmat szavazott az Absolvo csapatának, és közösen dolgozhattunk a mostani tranzakció előkészítésén és megvalósításán. Óriási öröm szerepet vállalni a társaság fejlődésének újabb mérföldkövénél, de az útnak még nincs vége, sőt, meggyőződésem, hogy egy új magyar sikersztori van születőben!” – tette hozzá Horgos Lénárd.


Felhasznált forrás: hivatalos sajtóközlemény

Kockázati tőke - a legfontosabb tudnivalók befektetőt kereső vállalkozásoknak

Kockázati tőke – a legfontosabb tudnivalók befektetőt kereső vállalkozásoknak

A kockázati tőke a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások egy bizonyos – korai, valamint későbbi növekedési – fázisára jellemző, tőkeági finanszírozási forma.

A vállalkozásoknak eltérőek a finanszírozási igényei és lehetőségei attól függően, hogy korai, vagy már érettebb, növekedési fázisban tartanak-e; egy fiatal innovatív vállalkozásnak másfajta forrásra van szüksége és lehetősége, mint egy már befutott, stabil hátterű cégnek – így az érettebb szakaszban jellemzően más típusú finanszírozási források kerülnek túlsúlyba (pld. private equity, stratégiai befektető, tőzsdei bevezetés, stb.). Más-más kihívásokkal, feladatokkal kell szembenézniük, más-más kockázati tényezőkkel bírnak, és a növekedési céljaik is különböznek.

Mi is az a kockázati tőke? Kik azok a kockázati tőke alapok?

A kockázati tőke befektetők körét a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is jellemzően intézményi formában megjelenő kockázati tőkealapok (fund-ok) jelentik, melyek vagyona egyrészt intézményi befektetőktől (pld. bankok, nemzetközi pénzügyi szervezetek, befektetési alapok, biztosítók, stb.) másrészt jelentős magánvagyonnal rendelkező magánszemélyektől származik. Az alapkezelők a befektetési politikájukra, elért eredményeikre és kapcsolatrendszerükre támaszkodva gyűjtik össze a forrásokat a tőkealap számára, majd ebből az alapból hajtanak végre befektetéseket a befektetési periódus során. Régiós specialitás, hogy az itt aktív alapokban domináns az állami és/vagy EU-s forrás, ami a befektetési lehetőségeket és szabályokat is befolyásolja.

A kockázati tőke befektetők elsősorban a kivételes tehetséggel és növekedési potenciállal rendelkező, gyakran korai fázisú, így magasabb kockázatot jelentő cégekbe (gyakran úgynevezett startupokba), az alapítókkal társulva fektetnek be. A tőkebefektetésért cserébe tulajdonrészt szereznek, tulajdonostárssá válnak – tehát nem hitelről, nem támogatásról van szó! A magasabb kockázatért cserébe az átlagnál magasabb hozamelvárással (alapkezelőtől függően 3-5-10x megtérülést keresnek, tehát ha 1M EUR-t fektettek be, akkor később 3-5-10M EUR-t akarnak visszakapni).

A kockázati tőke befektetők jellemzően 3-5 éves periódusra fektetnek be, ezt követően exitet hajtanak végre, azaz a befektetésből kiszállnak, értékesítik tulajdonrészüket. Az exit többféle módon történhet: akár az alapítóknak, meglévő tulajdonosoknak adják el a részesedést (ez leginkább állami hátterű alapoknál fordulhat elő), de túlnyomó részt inkább harmadik félnek, jellemzően stratégiai / szakmai befektetőnek, vagy más pénzügyi befektetőnek, pld. private equity alapoknak.

A befektetés hozamát exitkor, a cég eladásakor realizálják, tehát nem kell havonta vagy évente kamatot fizetni, esetleg tőkét törleszteni. A kockázati tőkés az „exitre játszik”, ott szeretne megtérülést látni, addig pedig a legnagyobb értéknövekedésben (ezáltal pedig a cég növekedésében) érdekelt.

A kockázati tőkét kapott cégeket portfólió cégeknek nevezzük, a tőkealapok ugyanis jellemzően párhuzamosan több aktív befektetéssel, azaz portfólióval rendelkeznek. Pénzügyi befektetőként alapvető érdekük (és befektetőik részéről az alapvető elvárás is) a teljes portfólió hozamának menedzselése, és portfólió szinten a kockázatok mérséklése. Sok tőkét kapott vállalkozás ugyanis csak részben vagy egyáltalán nem képes produkálni a befektetési időszak végére az elvárt hozamot, míg más vállalkozások a vártnál jelentősebb növekedést érnek el és sikeres exitet hajtanak végre, így ezek képesek lehetnek ellensúlyozni a gyengébben szereplő vagy „bebukott” befektetéseket – ez a magyarázata annak, hogy ilyen „magas” megtérülést keresnek minden egyes deal-ben, mert tudják, hogy nem fogja mindegyik visszahozni a befektetésüket, sőt.

Az alapkezelő – mivel tulajdonrésze exitkor annál többet ér, minél erőteljesebben növekszik a cég – alapvetően érdekelt a portfólió cég növekedésének támogatásában. Jellemzően nem szólnak bele a napi operatív ügyekbe, de „védik a befektetésüket”, azaz aktívan részt vesznek a vállalkozást és annak nyereségességét érintő stratégiai és jelentősebb pénzügyi döntésekben (pld. nagy értékű beszerzések, hitelfelvétel, stb.).

Kockázati tőke és egyéb tőketípusú finanszírozási lehetőségek az egyes növekedési fázisokban

Miután azonosítottuk a szükségletet, hogy befektetővel szeretnénk tovább növekedni, a legfontosabb lépés annak pontosítása, hogy milyen típusú befektetőt keresünk – azaz, mely növekedési szakaszban tart éppen vállalkozásunk és milyen célok megvalósítása kapcsán keresünk befektetőt?

Az Ön cége melyik fázisban van?

Kockázati tőke és egyéb tőketípusú finanszírozási lehetőségek a vállalkozás bizonyos érettségi szakaszaiban

Forrás: HVCA Tőkebevonási Kalauz 2020

Attól függően, hogy korai, vagy érettebb fázisban tart a vállalkozás, az ahhoz leginkább megfelelő befektetőt érdemes megkeresni a projekttel. A magyarországi és a CEE régió tőkepiacán számos lehetőség van arra, hogy egy innovatív üzleti megoldással, védhető versenyelőnnyel és kiváló piaci potenciállal rendelkező vállalkozás friss tőkével biztosítsa a növekedését, terjeszkedését, a következő érettségi szakaszba történő eljutását.

Várható eredményeinket és céljainkat összevetve a potenciális befektetői kör azonosítása igen hangsúlyos lépése a tőkebevonás folyamatának.

Az egyes érettségi fázisokban levő vállalkozások számára a következő főbb tőke típusú finanszírozási források állnak rendelkezésre a piacon:

  • Korai fázisú vállalkozások üzleti angyal vagy pedig magvető (seed) fázisú befektetéseket kereső alapoktól kaphatnak jó eséllyel tőkét, hozzávetőlegesen 100-300 ezer EUR nagyságrendben (a régióban).
  • Innovatív területen működő érettebb fázisú cégek számára, akik kifejlesztett és a piacon már bevezetett termékkel, piaci visszajelzésekkel, így jelentős nemzetközi bevétellel rendelkeznek, megfelelő finanszírozási forma lehet a növekedési kockázati tőke alapok nyújtotta tőkebefektetések (growth capital), amelyek 1-5-10 millió EUR nagyságrendben történhetnek.
  • Azoknak az akár hagyományos iparágban tevékenykedő – cégeknek, akik már eredményesen működnek, pár milliárdos árbevétellel és jó piaci pozícióval rendelkeznek, jellemzően már EBITDA-t termelnek, azonban szükségük van további külső tőkére a növekedés, a terjeszkedés felgyorsítására, a jelenlegi hitelstruktúrájuk átalakítására, egy tulajdonostárs kivásárlására, vagy pedig a működésük fejlesztésére, azoknak a magántőke alapok (private equity), vagy pedig speciális esetben az ún. turn-around alapok nyújtanak megfelelő megoldást.
  • Kivásárlást (buy-out) elsődlegesen a szakmai befektetők, illetve a private equity alapok hajtanak végre, de természetesen nem kizárt a friss forrás biztosítása (tőkeemelés formájában) sem.

Kockázati tőke vagy banki hitel?

Az érettebb fázisú, több éves működéssel, historikus eredményekkel rendelkező vállalkozások számára a beruházási tervek finanszírozására megfelelő megoldás lehet a hitelfelvétel, amennyiben megfelelő fedezetet tudnak biztosítani. A fedezethiányos, korai fázisú vállalkozások esetén, akik adott esetben bevételük többszörösének megfelelő finanszírozást keresnek a növekedési, skálázódási, nemzetközi terjeszkedési terveikhez, megfontolandó lehet a kockázati tőke.

A kockázati tőke ugyanis egy olyan speciális célú finanszírozási forma, amelyre a bankhitelek valós alternatívát nem tudnak kínálni.

A hitel és a kockázati tőke jellemzői között ugyanis számos lényeges különbség van:

  • Az egyik leglényegesebb a visszafizetés módja: a hitelt fix kamatok mellett rendszeresen kell törleszteni, bizonyára a vállalkozás cash flow-jából, függetlenül a vállalkozás eredményességétől, sikerességétől. A kockázati tőke befektetők elvárása ezzel szemben az, hogy a hozamot a 3-5 éves befektetési periódus végén, az exitkor realizálja, azaz időközben nem áramlik ki „törlesztési céllal” pénz a cégből.
  • A kockázati tőke befektető a hitelezővel ellentétben tulajdonosként tekint a cégre, valódi üzlettársként abban érdekelt, hogy a tőke felhasználásával a vállalkozás minél nagyobb növekedést érjen el, míg a hitelintézetek nem elkötelezettek a siker irányába, valamint az üzletmenetben sincs lehetőségük (sem igényük vagy kompetenciájuk) aktívan részt venni.
  • A kockázati tőke sokkal nagyobb lendületet is adhat a vállalkozásnak, mivel a befektető a pénzen kívül akár szakmai segítséget, iparági tudást és kapcsolatrendszert (ún. smart money-t) hozhat a cégbe annak érdekében, hogy minél magasabb értéknövekedést és megtérülést érhessen el a részesedésén.

A kockázati tőke és a private equity befektetések típusai, főbb jellemzői, volumene

Az egyes kockázati tőke és private equity befektetések típusait, főbb jellemzőit, a befektetések céljait, volumenét így lehet összefoglalni:

Kockázati tőke és private equity befektetések típusai, jellemzői

Forrás: HVCA Tőkebevonási Kalauz 2020

Ön kiválasztotta már azokat a potenciális befektetőket, akiket első körben tervez megkeresni? Mennyivel tud egyszerre tárgyalni? Hogyan fogja a befektetők múltját és preferenciát megismerni még a velük való első találkozás előtt? Milyen előnyöket, szinergiákat tud bemutatni számukra?

Keresse tanácsadóinkat, akik segítenek Önnek a megfelelő felkészülésben, a projekthez és az elképzeléseihez leginkább megfelelő befektető(k) meghatározásában és megkeresésében!

Mit keresnek a kockázati tőke befektetők?

Az alábbiakban sorra vettük azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek a kockázati tőke befektetők számára fontos szerepet játszanak egy-egy befektetési lehetőség értékelésében, a befektetési döntések meghozatalában. Ezek a szempontok segíthetnek Önnek is megítélni, vajon az Ön vállalkozása megérett-e a tőkebevonásra.

– Iparág növekedési potenciálja, nagy piacméret

A kockázati tőke befektetők által elvárt masszív növekedést – jellemzően – csak prosperáló iparágban működő vállalkozás tudja biztosítani. Nyilván rontja az esélyeinket, ha sok, korábban indult, tőkeerős versenytárssal kell szembenéznünk. Valamiféle belépési korlátnak kell lenni az adott iparágban, hogy bármelyik pillanatban ne jelenhessen meg valaki egy hasonló megoldással, mint a miénk. Kulcskérdés, hogy elég nagy-e a piac (TAM – Total Addressable Market); ugyanis nem lehet egy kis méretű piacon elég nagyra nőni, ami így az exitet fogja korlátozni.

– Kiugró növekedési lehetőség

Rendelkeznünk kell az elkövetkezendő 3-5 évre szóló növekedési stratégiával, megalapozott üzleti tervvel, ami hitelt érdemlően bemutatja a befektetők számára, hogy a befektetés az elvárt megtérülést (lásd fent: 3-5-10x) képes biztosítani.  A kockázatok felismerése, elemzése, és azok kezelésére kidolgozott terv kiemelten fontos része ennek! Bővebben az üzleti tervről: Üzleti terv és stratégia – a növekedés és a sikeres tőkebevonás kulcsa

– Bizonyított piaci igény és üzleti modell, traction

Fázistól, érettségtől függően eltérő „visszaigazolást” kell felmutatni.

A koncepció létjogosultságáról bizonyítéknak és legalább az első piaci visszajelzéseknek már rendelkezésre kell állniuk. Konkrétumokra lefordítva, az első ügyfeleink és eladásaink legyenek meg, de legalább is egy vagy két pilot projektet indítsunk el, hogy fel tudjunk mutatni bizonyítékot a koncepciónk validálására, vagyis, hogy van olyan ügyfél, aki hajlandó fizetni érte! Ez általában a minimum, de sokszor még ez is kevés! Amennyiben a nemzetközi piaci terjeszkedéshez keresünk forrást, akkor azt fogják elvárni, hogy ismerjük a megcélzott piacokat, legyen a csapatban ennek menedzselésére képes („már látott ilyet”) személy, ideálisan már az első eredmények is álljanak rendelkezésre. Később, ha már piacvezetők vagyunk, akkor nyilván könnyebb a helyzet…

– Egyedi versenyelőny, USP

Alapfeltétel a sikeres vállalkozáshoz és a kockázati tőkéhez is a vállalkozás jól meghatározható USP-je, vagyis egyedi versenyelőnye. A versenyelőnynek valódinak és jól megkülönböztethetőnek kell lennie, a szokásos közhelyek, mint gyors, hatékony, rugalmas, nem elegendő. Az árelőny sem érték önmagában. Ezen kívül a versenyelőnynek védhetőnek, és legalább középtávon fenntarthatónak kell lennie.

– Kivételes, kompetens csapat, hiteles track record-dal

A kockázati tőke egyik alapigazsága, hogy nem a lóra, hanem a zsokéra fogadnak a befektetők. A menedzsmentet különösen árgus szemekkel vizsgálják, és a vezetési tapasztalat, korábbi szakmai eredmények, elhivatottság olyan alaptulajdonságok, amelyekkel a menedzsment minden tagjának rendelkeznie kell. A kockázati tőkebefektetések esetében – különösen korai fázisban – a csapat minősége, összetétele és dinamikája a végleges befektetési döntés szempontjából döntő szerepet játszik. A befektetők ugyanis inkább fektetnek be egy szuper csapatba közepes ötlettel, mint egy szuper ötletbe közepes csapattal, hiszen a csapat a kulcs, a csapat lesz az, aki képes sikeressé tenni a vállalkozást.

A 3-5 fős menedzsmentet előnyben részesítik; a „one man show” típusú vállalkozásokat nem preferálják, mivel túlságosan kockázatos egy olyan cégbe fektetni, ami egy emberen áll vagy bukik.

A csapatról bővebben például itt írtunk: Egyedül vagy csapatban?

– Skálázhatóság, nemzetközi perspektíva

Mivel a befektetők hozamelvárása relatív magas, ezért magyarországi cégek esetében szinte elképzelhetetlen a befektetők által elvárt növekedést kizárólag a hazai piacon megvalósítani, legalább regionális, de több lépésben lehetőleg globális modellben szükséges gondolkodni. Az expanzió során fontos átgondolnunk, hogy melyik célországokba, miért pont azokba és hogyan fogunk terjeszkedni, hogyan fogjuk kiszolgálni az ottani ügyfeleinket, ki fogja ismerni a helyi adottságokat, és így tovább. Egy „normál” Series A befektetés alapfeltétele, hogy legyen egy működő, skálázható akvizíciós csatorna, ahol adatokkal alátámasztható, hogy működik egy „ügyfélszerző, robusztus rendszer”, amibe ha beleöntenek 1 millió EUR-t, akkor elég pontosan becsülhető, hogy mennyi ügyfél, bevétel, stb. lesz belőle.

– Vonzó exit lehetőség 3-5 éven belül

Mint említettük, a kockázati tőke természeténél fogva 3-5 éven belül exitre törekszik, realizálni akarja a hozamot. Így csak az a vállalkozás válik éretté erre a „házasságra”, amelyik kidolgozott exit stratégiával rendelkezik. Az iparágban lévő aktuális M&A tranzakciókat, illetve a későbbi potenciális célpontokat is be kell mutatni, meg kell indokolni, hogy miért lehetünk néhány éven belül felvásárlási célpontok, kik lehetnek a potenciális vevők.

– A soft paraméterek

Ide tartozik minden egyéb, nem számszerűsíthető paraméter – például személyes benyomások, érzések, „kémia” – amely a befektetői döntésre hatást tud gyakorolni, extrém esetben a tranzakciót meg is tudja hiúsítani. Ne feledjük, hogy egy kockázati tőke befektetés hosszú évekre egymáshoz köti a feleket, nem mindegy tehát, milyen benyomásaink vannak a másik féllel kapcsolatban. Pontosan érkezik a találkozóra? Hosszú hetekre megy szabadságra? Hogyan viselkedik, ha kötetlenül, egy sör mellett beszélgetünk? Mit üzen az irodai mosdó a cégről? Meglepő lehet, mennyi apróságnak tűnő dolog lehet hatással a befektetőre! A témát bővebben bemutató blogbejegyzésünket itt találja: Nézd meg a WC-t mielőtt befektetnél

Hogyan készüljünk fel a kockázati tőke befektetők megkeresése előtt?

Induló vállalkozások számára kiemelten fontos tényező, hogy minél előrébb tartanak saját erőből a megvalósítás folyamataival, annál nagyobb eséllyel keltik fel egy-egy (vagy akár több) befektető érdeklődését. Egy induló, ötlet fázisban lévő projekt finanszírozására nehezen ad egy befektető több százmillió vagy akár milliárd forintot, nem az innováció vagy a növekedés megkérdőjelezése, hanem a korai fázissal együtt járó kockázati tényezők miatt. Ha a prototípus tényleg működik, tényleg megvette a piac, valóban piacvezetővé váltunk, akkor egyre kisebb a kockázat, azaz már jóval több tőkét hajlandó biztosítani a cégnek a befektető. Tehát kiemelten fontos már a befektetők megkeresése előtt felmérni, hogy hogyan tudunk projektünkkel még előrébb jutni, akár a reális piaci kereslet igazolásával, az igények minél pontosabb bemutatásával.

Több éve sikeresen működő vállalkozások számára a növekedési stratégia pontos megtervezése, ütemterv pontos felállítása lehet az, ami segítheti a befektetési döntések meghozatalát. Minden vállalkozás szeretné minél hamarabb lezárni a tőkebevonási tranzakciót. A befektetők érteni akarják, hova fektetnek be, hogy térülnek meg – lesznek kérdések! Menjünk elébe a kérdéseknek, állítsuk össze az üzleti tervet, térjünk ki a piackutatás eredményeire, a versenytárselemzésre, a stratégia főbb elemeire, a sales és marketing csatornákra, és így tovább.

Mielőtt elindulunk a befektetők felé, rendelkezzünk:

  • részletes befektetői prezentációval,
  • egy rövidebb ún. pitch deck-kel,
  • és üzleti tervvel – legalább.

Milyen kérdésekre számíthatunk a befektetők megkeresése során?

Amennyiben kockázati tőke befektetők bevonásával kívánunk tovább növekedni, ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell tudnunk meggyőző választ adni:

  • Mitől egyedi az Ön terméke / megoldása, mi különbözteti meg markánsan a versenytársaktól?
  • Melyek a legfontosabb piaci trendek, amelyek befolyásolják a sikerünket?
  • Mi a szabályozási környezet, látunk-e kockázatot?
  • Védett-e az IP? (kell-e, lehet-e, mikor?)
  • Melyik országban érdemes elindulni leghamarabb és miért?
  • Milyen piaci szereplőkre kell ott számítanunk és mekkora kereslettel kalkulálhatunk?
  • Mekkora a piacméret (TAM)?
  • Milyen CAC, CLV, sales konverzió várható?
  • Joint venture kialakítása vagy helyi iroda biztosítása jelenti számunkra a legjobb megoldást?
  • Melyik verzió milyen költségeket jelent és milyen megtérülést biztosít?
  • Képes-e egy befektető által elvárt átlag feletti hozamot kitermelni?
  • Van elképzelése a befektetői exit irányával kapcsolatban? Milyen összegű exittel lenne elégedett?

A lista természetesen még közel sem teljes… A kellő alaposságú felkészüléssel azonban jelentősen növelhetjük a projekt előkészítettségét, annak hitelességét, így pedig az esélyt a sikeres tőkebevonásra!

Mennyi idő alatt találhatok befektetőt?

Minden projekt más és más, minden befektető más és más, így hát a befektető keresés időigényét nehéz előre megbecsülni. Természetesen léteznek extrém esetek, mind nagyon rövid idő (akár pár hét leforgása alatt is sikerült már egyes cégeknek befektetőt találni), mind kivételesen hosszú, akár több éves folyamatokkal is találkozhatunk a piacon. Reálisan tervezve azonban egy kockázati tőke bevonás esetén 6-12 hónapos folyamattal érdemes kalkulálni. Itt is örök érvényű igazság, hogy tegyünk meg minél több lépést előre (legyen minél több visszajelzésünk a piacról, a papíron létező terveket kezdjük el megvalósítani önerőből, ameddig csak lehet jussunk el a befektető nélkül is, kezdjünk el kilépni a nemzetközi piacra, gyűjtsünk tapasztalatokat stb.), mert így az átlagos befektetési időintervallum jelentősen csökkenthető.

Ezenfelül szakértő partnerek bevonása is segítheti, rövidítheti a folyamatokat, hiszen tapasztalatuk révén a felkészülés folyamatok jelentősen csökkenthetőek.

Hogy néz ki a tőkebevonás folyamata?

Az alábbi folyamatábrában összefoglaltuk egy tipikus tőke bevonás főbb fázisait, időigényeit, és az egyes fázisokhoz tartozó legfontosabb feladatokat:

A folyamat főbb fázisairól és a legfontosabb feladatokról bővebben itt olvashat: Tőkebevonás

A term sheet és a kockázati tőke befektetés tipikus feltételei

A konkrét együttműködés részleteit a befektetői ajánlat (indikatív ajánlat) – azaz a term sheet – fekteti le, mely minden projekt, cég, befektetés esetén egyedi. A term sheet nem banki hitelszerződés, egy részük sztenderd, de számos feltétel tárgyalható – és kell is tárgyalni! Azt, hogy egy befektetői ajánlat előnyös-e a számukra, nem kizárólag és nem döntően a befektető által kért tulajdonrész és a cégérték határozza meg (ahogy sok esetben ezt az alapítók, tulajdonosok megítélik). A term sheet számos olyan további feltételt tartalmaz, amely az összképet jelentősen árnyalja, sőt, akár más „ítéletet” is képes szülni!

A tőkebevonás nem napi rutinfeladat a vállalkozások nagy része számára, így teljesen természetes módon egy term sheet értelmezése, feltételeinek értékelése, azok tárgyalása sem az.

Egy tőkebevonási szakértő épp ebben tudja támogatni a vállalkozásokat; a naprakész szaktudás, a valóban „sztenderd” feltételek ismerete, a befektetőkkel kapcsolatos tapasztalatok, az évek alatt szerzett szakmai, tárgyalási és tranzakciós tapasztalat növeli annak az esélyét, hogy valóban „jó deal” születhessen. Egy rossz megállapodás ugyanis gyümölcsöző együttműködés helyett évekre előnytelen és demotiváló „együttszenvedésbe” betonozza a feleket.

A megállapodás, tárgyalások során vajon elvárhatjuk-e befektetőnktől, hogy drag along jogáról lemondjon? Elfogadhatjuk-e az irányításhoz való vétójogait teljes mértékben? Hogyan állapodjunk meg egy korai exittel kapcsolatban? Likvidációs elsőbbség esetén mire számíthatunk, mikor és milyen arányban részesülünk az exitkor megadott vételárból? Egyáltalán cash-t fogunk kapni az exitnél? Vajon melyik befektető milyen álláspontot képvisel a fentiek tekintetében?

Talán Ön is érdemesnek látja, ha

  • ezeket a kérdéseket egy objektív szakértővel beszéli meg, vele készül fel,
  • a kiválasztott befektető preferenciáit előzetesen megérti, és felkészül taktikailag is, és
  • a befektető által adott ajánlatot egy „sokat látott” csapat segít értékelni.

Keressen minket, hogy a szakmai kérdések mellett, taktikailag is felkészült legyen!

A term sheet leginkább „rázós” feltételeiről és pontjairól alábbi bejegyzésünkben olvashat részletesebben: A term sheet – avagy hogyan kössünk jó megállapodást a befektetővel?

Hazai vagy nemzetközi befektetőt?

Gyakran keresnek minket azzal, hogy „mi nemzetközi befektetőt akarunk, csak olyan jöhet szóba”. Amennyiben átnézik referencia listánkat, az általunk szervezett nemzetközi befektetőket is felvonultató rendezvényeinket, akkor meggyőződhetnek róla, hogy számunkra nem akadály egy nemzetközi befektető megszólítása, velük egy tranzakció lebonyolítása. Sőt, tranzakcióink többségében valamelyik fél nemzetközi.

Mindemellett tisztában kell lenni a tényekkel és a statisztikákkal is. A hazai vállalkozások 90-95% lokális befektetőtől kap finanszírozást. Amennyiben mégis nemzetközi befektető finanszírozza a céget, akkor többségében régiós szereplőről van szó, és a legritkább esetben UK, amerikai vagy ázsiai befektetőről. Az is jellemző, hogy a nemzetközi befektető nem az első lépésben, hanem a második vagy harmadik körben (Series A, stb.) lép be.

Feltéve, hogy az első befektetőnket elfogadja… Ennek fontosságáról szól pld. az alábbi két videónk:

Hogyan van esélyünk nemzetközi befektetőre?

  • nem elég jónak lenni, nemzetközi szinten kell a versenyképességünket, a USP-t demonstrálni,
  • vélhetően már nem csak a hazai piacról származik a bevételünk, igazoltuk, hogy képesek vagyunk nemzetközi üzletfejlesztésre, ügyfélszerzésre,
  • csapatunk is képes nemzetközi céget építeni, jó eséllyel van külföldi csapattagunk,
  • tervezzük a megjelenést a célpiacon (iroda nyitás, akár founder költözése, stb.) , még jobb, ha már folyamatban van.

Gyakori mintázat, hogy az alapítók éltek / dolgoztak külföldön, esetleg külföldi egyetemre jártak vagy később egy akcelerátor programban vettek részt – tehát nem a befektető pénzén fog kiderülni, megállják-e a helyüket egy idegen kultúrában, sőt, sikeres üzletet tudnak majd építeni.

Mikor nem nekünk való a kockázati tőke?

  • Amennyiben a tervezési fázisban szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a projekt, a cég nem képes évi 30-40%-os növekedést biztosítani
  • Ha a piacelemzés során kiderült, hogy versenyelőnyünk csak ideig-óráig védhető
  • piac esetleg nem elég nagy ahhoz, hogy még egy szereplőt elbírjon
  • Ha nem szeretnénk eladni a céget 3-5-7 év után

Ezekben az esetekben érdemes átgondolni, hogy tényleg képes-e ötletünk, tervünk azt a megtérülést biztosítani, amit egy befektető elvár. Ahogy az előzőekben is bemutattuk, a kockázati tőke befektetés hosszú, igencsak idő- és energiaigényes folyamat.

Továbbá akkor sem javasoljuk, hogy nekivágjon a befektető keresésnek, ha:

  • céljai megvalósításához azonnal szüksége van külső forrásra, a minimum várható 6 hónapos periódus is „lassú megoldás”,
  • számos alapítóhoz hasonlóan küzd azzal a gondolattal, hogy elfogadja a befektetőket, mint tulajdonostársakat a vállalkozásában, idegenkedik attól, hogy tulajdonrészt engedjen át, akár rövid időre is, sőt, beleszólást engedjen az irányításba. Kockázati tőke bevonása egy-egy vállalkozásba azonban együtt jár ezzel a ténnyel, befektetőnk tulajdonostársunk lesz egy meghatározott ideig – így érdemes ezzel a ténnyel már a folyamat elején számolni.
  • Nem ért egyet azzal a ténnyel, hogy a növekedés megtervezése, a stratégiaalkotás, üzleti számítások elkészítése vagy bemutatása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy befektetőt, partnert találjunk projektünk finanszírozásához. A stratégiával kapcsolatos kérdéseket ugyanis egészen biztosan fel fogják tenni!

Biztosra akar menni? Tanácsadóval dupla akkora az esély a sikeres tranzakcióra.

Keresse tanácsadóinkat, akik segítenek Önnek a megfelelő felkészülésben, a projekthez és az elképzeléseihez leginkább megfelelő befektető(k) meghatározásában és megkeresésében, valamint a teljes tőkebevonási folyamat menedzselésében!

Szeretné kicsit mélyebben megérteni a tőkebevonás és a befektetők világát, és fontosnak tart egy jó erős elméleti alapozást, mielőtt belevág a tőkebevonási folyamatba? Ajánljuk figyelmébe Balogh Péter tőkebevonási alapok tanfolyamát; további részleteket a tematikáról és a következő kurzusról az alábbi linken talál: Balogh Péter – Tőkebevonás tanfolyam

Scaling internationally from CEE – first-hand experience from 500 Startups

MEETUP – If you want to build a successful startup / scaleup, raise capital to support your ambitious growth, you need to think globally, enter international markets and face a bunch of tough challenges leaving CEE. We will proudly host Enis Hulli from the most active global early stage VC firm 500 Startups and take his personal advice based on his deep experience in supporting CEE/SEE startups entering the global playground. When is the right time? What are the main risks and challenges on scaling beyond CEE, incl. founder mindset, sales, marketing, hiring, organization, culture, etc.?

The realistic timeframe of scaling vs. VC investment horizon

MEETUP – After fundraising, the growth expectations from VCs put a huge pressure on founders. They have to deliver proft, prepare for exit, close the fund; but what is the realistic timeframe of scaling, how does it fit into VC lifecycle, how do they handle the conflicts of time horizons? Can an investment approach be an ideal solution for every startup, where there is no exit pressure, and the investor is seeking long-term partnership with portfolio companies?

A skálázás reális időigénye vs. kockázati tőke időhorizont

MEETUP – Az idő a cégépítésben vitathatatlanul kulcsfontosságú tényező, amely különösen kockázati tőkebevonás esetén kap egy elég frusztráló csavart azzal, hogy felmerül a startup életciklus vs. kockázati tőke, megtérülési elvárások, és a VC időhorizont / exitkényszer problematikája. A VC befektetés horizontja ugyebár kb. 4-5 év (sokszor hosszabb is lesz). Mekkora a realitása annak, hogy ennyi idő alatt a tőkét kapott startupok is képesek elég nagyra nőni?

Tag Archive for: Kockázati tőke