Tag Archive for: Horváth Barnabás

Egyedül vagy csapatban?

Ötlet vs. csapat – mibe fektetnek a befektetők?

A vállalkozás megalapításához az ötlet a legfontosabb. Vagy nem? Egyértelműen nem.

A VC befektetők a startupok esetében egyöntetűen a csapatot nevezik meg, mint a legfontosabb tényezőt, és ez a későbbi fázisban is meghatározó szerepet tölt be. Ez nem véletlen, ugyanis a CB Insights 2018-as gyűjtése alapján a bukást okozó tényezők között az előkelő harmadik helyen szerepel (az esetek 23%-ban igaz) a nem ideális csapat, a teljes 20-as listán további 4 ok vezethető vissza közvetlenül a rossz csapatra, közvetve pedig mindegyiknek köze van hozzá, mely kellően alátámasztja a csapat megválogatásának fontosságát.

A VC befektetések esetében, különösen a startupoknál, a csapat összetétele és dinamikája a végleges döntésnek akár a 70%-át is adhatja.

„A befektetők inkább fektetnek be egy szuper csapatba közepes ötlettel, mint egy szuper ötletbe közepes csapattal” – mondja a befektetők körében sokat emlegetett mantra.

Fontos kiemelni, hogy a folyamatos csapatra való hivatkozás alatt a befektetők egyértelműen a több alapítóval rendelkező startupokat értik és preferálják; a one-man-show-kat kifejezetten nem szeretik a befektetők. Az ilyen esetekben ugyanis minden azon az egy alapítón áll vagy bukik. Ez az „egyedüllét” ugyan részben pótolható „alkalmazottakkal”, viszont számos előny a társalapító hiánya miatt el fog maradni, pld. mint a stratégiai irányokról való alapítók közötti konstruktív vita, a nagyobb fokú elköteleződés a cég iránt stb.

„Ha gyorsan akarsz menni, menj egyedül! Ha messzire akarsz jutni, menj együtt másokkal!” – mondja az afrikai közmondás. Ez igaz ugyan, de önmagában még nem definiálja a startupok fennmaradásához és sikeréhez szükséges feltételeket.

Mi alapján tekintenek a befektetők jónak egy alapítógárdát?

A teljesség igénye nélkül:

  • Legyen meg az egyensúly. Természetesen az emberek hajlamosak olyan emberekkel körülvenni magukat, akik mentalitásban és szakmai háttér szempontjából hasonlítanak hozzájuk. Startup alapításakor viszont nem szabad csak egy területről válogatni a társalapítókat. Különböző források 2-3 fős csapatot tartanak ideálisnak induláskor, melyet hosszú távon 4-6 főre szükséges növelni, amelyek mind más hátterű és habitusú embert követelnek meg.
  • Ne csak szakikból álljon a csapat. A startupok létezésének alapfeltétele valamilyen technológiai újítás, amihez szükség van tech szakemberekre, fejlesztőkre, azonban ez nem elégséges. A termék és annak elkészítése ugyan alapvető fontosságú, viszont a piacra jutás és a termék eladása legalább annyira kritikus a siker szempontjából. A régiónkban az alapítócsapatokból viszont jellemzően épp az üzleti vénájú emberek szoktak hiányozni. .
  • Fontos a kémia. Ugyanúgy, ahogyan a párkapcsolatok is, kémia nélkül idővel a csapat is diszfunkcionálissá válhat, ami a végén szétváláshoz vezethet. Az összhang hiányát csak ideig-óráig lehet elrejteni, a befektetők pedig már a tárgyalások során is különös figyelmet fordítanak ennek a kiderítésére. De e nélkül egyébként sem működne a vállalkozás, így az alapítóknak érdemesebb inkább jól megválogatni a társaikat.
  • Jó, ha összeszokott már a csapat. A kémia önmagában nem jelenti még, hogy a csapat alkalmas a stratégia végrehajtására; fontos hogy ismerjék egymás erősségeit és gyengeségeit, emellett tudják a csapatban betöltött pozíciójukat. Ugyanakkor nem kell arra gondolni, hogy csak 10+ éve közösen dolgozó embereknek van egyáltalán esélyük a befektetőknél, szó sincs erről. Lehet célzottan is keresni olyan alapítókat a már meglévő társak mellé, akiket korábban nem ismertek, viszont ennek a célja ne csak az legyen, hogy a befektetői feltételeknek megfeleljenek, az így bekerült alapítónak ugyanolyan elvárásoknak kell megfelelnie, mint a legrégebbi tagoknak.
  • Legyen jó a kommunikációjuk. Ez igaz a csapattagok közötti mindennapi együttműködés során, és kifelé, a tárgyalásokon is. A befektetők szerint az alapítók hajlamosak azt hinni, hogy el tudják ezt a hiányosságukat rejteni, de 1-2 találkozó után kiderül, ha valami nincsen rendben ezen a téren.
  • Önmagában nem kizáró tényező, ha családtagok, vagy régi baráti kapcsolatokon alapszik a csapat, de ebben az esetben nagyon fontos, hogy le vannak-e tisztázva a cégen belüli felelősségi körök. Az ilyen intenzív kapcsolatok esetében elkerülhetetlenül összemosódik majd a professzionális és a személyes kapcsolat. Ezért kifejezetten fontos, hogy a startupon belül ne mint barátok, hanem mint alapítótársak legyenek jelen, aminek egyik legfontosabb eleme a hatáskörök pontos letisztázása. Ugyanakkor, ha minden pozíciót családtag tölt be, az nem biztató, mert egy bújtatott one-man-show-ra utalhat a befektető számára

Az ideális csapat

Mindezek alapján tehát egy ideális csapat:

  • több tagból áll,
  • tagjai több területről érkeztek,
  • letisztázott felelősségi körökkel rendelkezik,
  • összhangban, összeszokottan működnek,
  • jól kommunikálnak csapaton belül és kívül is.

Ha ez a fontos tényező teljesül, a nagy jövő előtt álló startupok elindulhatnak a siker irányába.

A csapat összeállítása után még további kihívások várnak az új vállalkozására. Ezekben viszont már MI is tudunk segíteni. Az Absolvo nagy tapasztalattal rendelkezik kockázati tőkebevonás, külpiacra lépés, valamint stratégiai tanácsadás területén, amivel hozzájárulhatunk az ÖN sikerességéhez is.

Ha kérdései vannak a fentiekkel kapcsolatban, vagy tapasztalt segítségre van szüksége akár a tőkebevonásban, akár a megvalósításban, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal!

 

Mennyire fontos a pénz egy startupnak? – avagy mit tanulhatunk 2017. legnagyobb csődjeiből – 2.rész

Bejegyzésünk első részében olyan – ambiciózus tervekkel és kockázati tőkebevonással – útnak indult startupokat kezdtünk el vizsgálni, amelyek pályafutása a fényes siker helyett látványos bukásba fulladt.

A tőkeellátottság egy startup esetében mindig kritikus tényező, de ahogyan a CB Insights gyűjtéséből is látható, az esetek mindössze 8%-ában okozta csak a csődöt a finanszírozás elmaradása a befektetői oldal érdektelensége miatt. Ugyan az esetek jelentős részében, közel 30%-ban okozta a bezárást az, hogy az adott cég kifogyott a pénzből, de ez semmiképpen sem összekeverendő a finanszírozás hiányával.

Amennyiben nem a pénzhiány a bukás oka, akkor micsoda?

Folytatjuk elemzésünket a 2017 tőkével legjobban ellátott startupjaival, akik nem élték meg 2018-at. (A „toplista” 10-6. helyezettjeiről előző blogbejegyzésünkben olvashat, itt: Mennyire fontos a pénz egy startupnak? 1. rész)


Yik-Yak

5. Yik-Yak (2013-2017)

73M USD befektetett tőke

A Yik-Yak egy anonim szociális háló volt, ami a tartózkodási hely alapján mutatott posztokat, amiket lehetett fel- és leértékelni is. A csúcson több millió aktív felhasználója volt és 400M USD-re értékelték a céget. 

A bukáshoz több faktor vezetett, mindenekelőtt az a funkciója, ami miatt elképesztően népszerű lett egyben hatalmas fejfájást is okozott: az anonim posztolás lehetősége. Ezt ugyanis sok esetben cyber bullying-ra, fenyegetésekre, vagy pletykák terjesztésére használták a felhasználói, ami miatt jelentős PR problémával nézett szembe a cég (több iskola be is tiltotta a használatát a területén belül).

A fejlesztők próbálkoztak ennek a kezelésével, mint az anonimitás megszüntetésével, de ezzel pont azt a funkciót szüntették meg, ami miatt sikeres lett az app. Emiatt a felhasználók lassan elpártoltak az alkalmazástól, ami miatt nem keletkezett tartalom a platformon.

Emellett, habár egyértelműen népszerű volt az app, egyszerűen képtelenek voltak egy olyan üzleti modellt kialakítani, ami megbízható bevételforrást jelentett volna a vállalatnak, a felhasználók megtartása mellett. Mindezek következtében 2017 áprilisában megszűnt a Yik Yak platform.


Juicero

4. Juicero (2013-2017)

118M USD befektetett tőke

Az egészséges életmód és étkezés világszerte egyre több ember számára vált prioritássá az utóbbi években. Ezt a trendet lovagolta meg a Juicero, ami egy hi-tech, zöldség és gyümölcs préselésére alkalmas eszköz kifejlesztését tűzte ki célul. A befektetők hamar felkarolták a projektet, a csúcson 270M USD-re értékelték.

A Szilícium-völgyet, mint a startup közösség központját, az utóbbi időben egyre gyakrabban vádolják meg azzal, hogy elveszítette a kapcsolatot a hétköznapi emberek valódi problémáival és csak a saját szűk ökoszisztémájuk problémáit próbálják/tudják megoldani.

Akár igaz ez az állítás akár nem, a Juicero a tökéletes példa ennek az alátámasztásához.

Egy 400 USD értékű (eredetileg 700 USD) gépet dobtak piacra, amihez heti előfizetéses alapon lehetett 5-8 dollár értékben frissen préselt egészséges lét tartalmazó csomagot rendelni. A projekt már a kezdetén sem volt mentes a kétkedőktől, de amikor kiderült, hogy annál a drága eszköznél, amit a lé kipréseléséhez kell megvásárolni, hatékonyabb, ha kézzel préseljük ki a csomagból, a folyadékot, a cég véglegesen lejtőre került. Mindössze annyi előnyt tudott a Juicero módszere felmutatni, hogy a préselés cseppmentesen történik.

E mellé ugyan társultak kisebb stratégiai melléfogások, mint hogy kizárólag saját márkás tasakokkal lehet utántölteni az eszközt, de mindez eltörpült amellett, hogy egy rétegproblémára egy good-to-have megoldást sikerült nyújtani kapitális tőkemennyiségből.


Quixey

3. Quixey (2009-2017)

133M USD befektetett tőke

A Quixey mobil-alapú ún. „Deep search engine” képes volt a különböző appokon belül is releváns találatokat mutatni, amit a megjelenésekor a használók valóban igényeltek. A csúcsán 600M USD-re értékelték a befektetők a céget, de 2017 februárjában mégis csak megszűnt véglegesen a kereső.

A Quixey esetében leggyakrabban a fő befektetőjével, az Alibaba-val való kapcsolatát emelik ki, ami miatt végül csődbe jutott. A kínai e-commerce óriás a fennállása alatt több mint 80M USD-t fektetett be, ami mellett viszont 100M USD értékben vásárolt is tőle szolgáltatást, vagyis egyszerre volt a legnagyobb befektetője és a legnagyobb vásárlója is. Ez önmagában még nem jelentené a vállalat végét, számos példa van az ilyen jellegű kapcsolat eredményességéről is, itt viszont a felek között, különösen az Alibaba IPO-ját követően nagyon zavaros lett a viszony. Ekkor még sikerült megegyezniük a feleknek, de ez csak egy jelentős kompromisszummal és a legnagyobb vevőjének elvesztésével járt együtt.

Az ekkor kapott összegből egy darabig még megpróbált új vevőket találni a vállalat, de időközben az Apple és a Google is jelentős fejlődést ért el ebben a technológiában, így elvesztette a technológiai versenyelőnyét a cég, ami végül a végzetét jelentette a Quixey-nek. Nem hiába keresik a befektetők a fenntartható versenyelőnyt.


Beepi

2. Beepi (2013-2017)

150M USD befektetett tőke

A Beepi egy olyan honlap volt, ahol a fogyasztók közvetlenül tudnak egymástól autót vásárolni vagy bérelni, amelyeket előzetesen független szakértők átvizsgáltak, valamint a 30 napnál régebb óta hirdetett autókat meg is vette. Egy időben nagyon lelkesek voltak a befektetők, a zeniten 560M USD-re értékelték a céget, viszont 2017 februárjára kifogyott a pénzből és kénytelen volt bezárni a boltot.

Ez a történet a klasszikus esete a „jó ötlet rossz megvalósítás”-nak.

Először is nagyon alacsony volt a fiskális fegyelem. Csak egy kanapéra az alapítók irodájában 10 000 dollárt költöttek el, valamint a családtagok telefon és autókkal kapcsolatos költségeit is a cég állta, ami megengedhetetlen egy olyan időszakban, amikor a legfontosabb célja a vállalatnak, hogy pozitív eredményeket mutasson fel a rendelkezésre álló tőkéből.

Mindemellett a mindennapi működésben is számos probléma jelentkezett, mint az ígért papírok és engedélyek késve küldése a vevőknek. Mindez kiegészülve az alapítók mikro-menedzselő hozzáállásával, mind a hatékonyságot, mind a bizalmat aláásta a vevői és beosztotti szinten is, amivel negatív spirálba került a cég, aminek a végén a vállalat kifogyott a pénzből.


Jawbone

1. Jawbone (1997-2017)

1000M USD befektetett tőke

A legnagyobb és egyben legtovább életben maradt Jawbone a hordozható technológiák piacának úttörője volt. Eleinte a bluetooth headset-ek és hangszórók, később a hordozható fitnesztechnológiák alkotta portfólió elképesztő mértékű tőkét vonzott: a csúcson több mint 3 milliárd dollárra értékelték a befektetők, és akkoriban a Fitbit egyik legnagyobb versenytársának számított.

Többek szerint a Jawbone-nak pontosan az lett a veszte, ami miatt ezen a listán is olyan előkelő helyen szerepel: a Jawbone-t túlfinanszírozták. Ez a kijelentés elsőre furcsán hangozhat, de a relatív tőkebőségnek köszönhetően nem volt akkora nyomás a menedzsmenten a stratégiai prioritások végrehajtására.

A forrásbőség miatt számtalan irány és vadhajtás volt a vállalati fejlesztésekben, amik mind elvonták az erőforrásokat az igazán fontos projektekről. Emellett, lévén a Jawbone előszeretettel vásárolt meg más startupokat is (csak 2013-2014-ben 4 alkalommal), a felvásárolt vállalatok révén megszerzett know-how-t és szabadalmakat nem tudták kihasználni, jelentős mértékű IP maradt kihasználatlanul a vállalaton belül.

Ez kiegészült még több operatív hibával, mint hogy a high-end pozicionálás ellenére is negatívak voltak az értékesítési margin-ok, vagy a számos negatív értékelés a termékeikről, amik mind a technológia elterjedését korlátozták.

Mindez azonban csak a „felszíne” azoknak a problémáknak, ami miatt a Jawbone minden idők második legnagyobb kockázati tőke hátterű bukása lett. A termék marketing pozicionálásához és árához viszonyított alacsony minősége, a vásárlói panaszok figyelmen kívül hagyása, valamint stratégiai irányváltásokkor a platformra fejlesztők és a fogyasztók tájékoztatásának elmaradása mind hozzájárultak a bukáshoz.

Ugyanakkor a fő problémát a túlfinanszírozás okozta kényelem és fókusz hiánya jelentette, ami végül a Jawbone bezárásához vezetett.

Látható, hogy mindamellett, hogy a tőkeerős pozíció nagyban segítheti a vállalatot, de közel sem csak ezen múlik egy vállalkozás sikere.

Figyelni kell:

  • a technológiai előny fenntartására (lsd. 1. rész: Hello, Raptr),
  • az üzleti modell fenntarthatóságára (lsd. 1. rész: Sprig, Maple; 2. rész: Yik Yak, Juicero),
  • az operációk/termelés hatékonyságára (lsd. 1. rész: Doppler Labs),
  • a befektetőkkel való jó kapcsolatra (lsd. 2. rész: Quixey),
  • a fiskális fegyelemre (lsd. 2. rész: Jawbone, Beepi) is.

20 leggyakoribb ok, ami a startupok csődjéhez vezet

A CB Insights hivatkozott kutatása 101 csődbe ment startup körében vizsgálta meg a 20 leggyakoribb okot, ami a csődhöz vezetett.

Jól látható, hogy a fent bemutatott esetek egybeesnek a CB Insights által összegyűjtött okokkal, és mindegyik a finanszírozás elmaradása előtt szerepel a listában…

20 leggyakoribb ok, amiért egy startup csődbe mehet

20 leggyakoribb ok, amiért egy startup csődbe mehet

Az okok között ugyanis a legelőkelőbb helyen áll a piaci igény hiánya a termékre, amit a projekt bevételeinek elmaradása és az ezzel jelentkező finanszírozási problémák követnek, de a rossz csapat, a versenyelőny fenntartásának hiánya, a rossz marketing és még számos más ok vezethet egy startup bukásához. Mindez a későbbi fázisokban kiegészülhet a túlfinanszírozással is, ahogy azt a fenti példák is mutatják.

Természetesen egyik eset sem fekete-fehér, több mint egy ok vezetett rendszerint ezeknek a startupoknak a bukásához.

Mindenesetre tanulságos látni, hogy amint kivesszük a tőkehiányt, mint lehetséges tényezőt a képletből, a mindennapos működéshez elengedhetetlen tényezők hiánya jelentette minden esetben a bukást.

Mindezek tükrében nem csak téves, de veszélyes is az a hozzáállás a startupoktól, cégvezetőktől, hogy: „Minden rendben lesz, amint megjön a befektetés”. Az igazi munka csak azután következik.

Ha kérdései vannak a fentiekkel kapcsolatban, vagy tapasztalt segítségre van szüksége akár a tőkebevonásban, akár a (fenti buktatókat elkerülő) megvalósításban, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal!

Mennyire fontos a pénz egy startupnak? – avagy mit tanulhatunk 2017. legnagyobb csődjeiből – 1.rész

Montecuccoli, Habsburg tábornok mondta azt a hadászat tudományáról, hogy mindössze három dolog kell hozzá: Pénz, pénz, és még több pénz. Ezt az analógiát, sok más területtel együtt, a vállalkozások sikerességéhez is gyakran hozzá szokták rendelni.

De, ahogy az említett tábornok is bebizonyította az örökségével, a való életben sok más tényező is közrejátszik a sikerben.

A startup sikere csak pénzen (tőkén) múlik?

Sajnálatos módon ennek vizsgálata nem olyan egyszerű, ugyanis nehéz elválasztani, hogy egy adott végkifejlet tőkehiánynak, vagy más stratégiai és működésbeli hibának köszönhető. A CB Insights elemzése is mutatja, hogy egy cég csődjéhez nem egy könnyen meghatározható ok vezet, hanem rendszerint több hiba együttesen eredményezi a bukást.

Hogy ezt a lehető leginkább ki lehessen szűrni, az alábbi listában azoknak a 2017 során bezárt startupoknak a történetét vizsgáljuk meg, amelyek alaposan el voltak látva tőkével (A Business Insider gyűjtése alapján). Ezek mindegyike startupként kockázati tőkebefektetéssel kezdett el növekedni. (A csődbement cégek post mortem elemzésével több forrás is foglalkozik, például ez is: collapsed.co).

2017. legnagyobb bukásai – mit tanulhatunk ebből?

De lássuk most a cégeket, és nézzük meg, milyen okok vezettek a bukáshoz:

Maple

10. Maple (2014-2017)

29M USD befektetett tőke

A Maple a New York-i étel-házhozszállítási piac egyik szereplője volt, ami high-end ételeket kínált fix áron, ami a házhozszállítási díjat és a borravalót is tartalmazta.  A termék eleinte biztosnak tűnt: Michelin csillagos étteremben dolgozó séf állította össze a menüt a befektetői között volt a nemzetközi high-end éttermek egy kiemelkedő szereplője, David Chang (Momofuku), akik a befektetéskor 115M USD-re értékelték a céget.

A Maple esetében a kudarc fő okát az üzleti modellben kell keresni. Ahogyan a dotcom buborék alatt legendássá vált Pets.com esetében láthattuk már: Egy vállalat nem tud úgy működni, hogy közben minden rendelés veszteséges. Ez ugyan pozitív lett 2016-ban, de a vállalat egésze továbbra is masszívan veszteséges maradt. Ekkor realizálódott a menedzsmentben, hogy a minden díjat tartalmazó 12 dolláros ebéd és 15 dolláros vacsora nem fenntartható, így próbálkoztak ennek orvoslásával (külön házhozszállítási díjat adtak az árhoz, nem járt ingyenes süti a rendelésekhez), de mindez az iparágra jellemző vevő-megtartási problémával együtt a cég csődjét jelentette.

Hello

9. Hello (2012-2017)

40M USD befektetett tőke

A Hello legismertebb terméke, a Sense, okos alváskövető eszköz és alkalmazás volt, ami nem igényelte eszköz viselését a funkciója ellátásához. A kezdeti modellt folyamatosan fejlesztették és adták hozzá az új funkciókat (hangvezérlés), valamint az olyan nagy kiskereskedelmi láncokban is megjelent, mint a Target vagy a Best Buy. Indulásakor több forrást szerzett a Kickstarter kampányában, mint az Oculus VR headset (2,4M USD-t), majd további 40M USD-t kapott még befektetőktől, akik a csúcson 300M dollárra értékelték a céget.

Röviden összefoglalva a technológia és a versenytársak utolérték őket. Először az okostelefonokra fejlesztett önálló hardware nélküli alkalmazások, majd később az otthonokba betörő okoskészülékek, mint az Amazon Alexa, vagy a Google Home tudták ugyanazt a szolgáltatást nyújtani és még többet is, mint az önmagában 149 USD-be kerülő Hello eszköz. (Összehasonlításként egy Amazon Alexa 100, a Google Home pedig 130 USD-be kerül jelenleg)

Emellett a nagy kiskereskedelmi láncokba történő megjelenéssel új komplex problémákkal szembesült a Hello, mint az ellátási lánc menedzselése és az eladásokhoz szükséges átfogó országos marketing. Ezeket a kihívásokat nem sikerült hatékonyan teljesítenie, aminek köszönhetően a versenytársak tarolták le a piacot, így kénytelen volt megszűnni.

 

Raptr

8. Raptr (2008-2017)

44M USD befektetett tőke

A Raptr eredetileg egy szociális platform volt a gamer szubkultúrának, ami átalakult és az egyedi platformokhoz leginkább illő beállítások automatikus konfigurációja lett a fő terméke a vállalatnak. Ennek révén 2014-ben partnerséget kötöttek az AMD-vel, aminek következtében beépített funkció lett a chipgyártó által gyártott elemekben. Története során 44M USD tőkét kapott, a zeniten 170M dollárra értékelték a céget.

A Raptr bukása röviden annak volt köszönhető, hogy az iparág felnőtt és lehagyta a technológiát, ezzel elveszítve a létjogosultságát, mint független platform. A konkurens chipgyártók, de még az AMD is elkezdte ezt a funkciót házon belül kifejleszteni, aminek keretében 2 év elteltével megszüntette a partnerségét a Raptr-rel. A körforgásból így kikerült cég nem tudta fenntartani a felhasználói bázisát, ami végül a bezárását jelentette.

Doppler Labs

7. Doppler Labs (2013-2017)

51M USD befektetett tőke

A Doppler Labs első megjelenésekor egy olyan okos-, vezeték nélküli fülhallgatót fejlesztett ki, ami megszűri a környezeti zajokat, viszont olyan hangokat, mint a másokkal való beszélgetés, beengedi. Emellett korai fázisban ki volt fejlesztve valós idejű fordítás és általános hallássegítő funkció is (A valós idejű nyelvfordítás funkciót a Google októberben jelentette be a saját Pixel Buds fülhallgatójának a bemutatóján). Mindezek fényében a befektetők a csúcson 235M USD-re értékelték a Doppler Labs-et.

A Doppler Labs Here One terméke, habár egyértelműen látható problémát fogott meg és a funkciói is megelőzték a versenytársakat, a termék értékesítésének kezdeti szakaszában nagyon negatív fényt kapott kettő tervezési hiba miatt: az akkumulátor élettartama a vártnál alacsonyabb lett, valamint a töltőeszköz sem működött hibamentesen. Mindez az értékesítés legkritikusabb szakaszában történtek, ami miatt végül csak 25 000 darabot adtak el a következő körös befektetés mérföldkövének kitűzött 100 000 helyett.

Habár mindössze a negyedét sikerült a várt eladásoknak, ránézésre nem tűnik teljes kudarcnak, a hardware gyártók állandóan szembesülnek hasonlóakkal (elég csak a Samsung Galaxy Note 7 felrobbanó akkumulátoraira gondolni). A probléma onnan eredt, hogy ezt egy nagy hardver gyártóvállalat leírná veszteségként, a tapasztalatokat pedig a következő eszköz tervezéséhez felhasználja. A Doppler Labs esetében erre azonban nem volt erre lehetőség, a befektetőkkel való megállapodás értelmében el kellett volna érniük az értékesítési mérföldkövet, ennek hiányában pedig nem vállaltak újabb körös befektetést.

Sprig

6. Sprig (2013-2017)

57M USD befektetett tőke

A Sprig az étel-házhozszállításban működött, egy úgynevezett farm-to-doorstep konstrukcióban, ahol a vevők friss és egészséges ételt rendelhettek, amit a termesztéstől a házhozszállításig a vállalat végzett el és felügyelt. Mindez következtében a rendelők lokálisan termesztett alapanyagokból készített ételeket kaptak, csökkentve ezzel az ökológiai lábnyomát a szolgáltatásnak, mindezt 15 percen belüli kiszállítással. A csúcson a befektetők 110M USD-re értékelték a céget.

A Spring bukása egyértelműen az üzleti modell hiányosságának volt a következménye. A problémát az jelentette, hogy egy alapvetően nagyon kompetitív iparágban (étel házhozszállítás), ahol az elsődleges differenciáló erő a minőség (íz) és az ár, ott a környezettudatossággal nem tudták magukat kellően differenciálni a versenytársaktól. Mindemellett az ellátási lánccal kapcsolatban is túl nagy fába vágta a fejszéjét a cég: a mérethatékonyság elérése úgy hogy a teljes láncot ellenőrzik csak nagy mennyiség esetén profitábilis, amit nem tudtak elérni.

Habár a lista még nem teljes (következő bejegyzésünkben folytatjuk az „élmezőnnyel”!), már tisztán látható, hogy a tőkebevonás ténye még egyáltalán nem garancia egy vállalkozás sikerére.

Ha inog a stratégia vagy hiányoznak a mindennapi működéshez szükséges feltételek, bizony csúfos kudarc lehet a sztori vége. És akkor még olyan „banális” okokat nem is említettünk, mint amikor összevesznek a founderek és emiatt bukik meg a startup (mert mindenki otthagyja a céget…).

Ha kérdései vannak a fentiekkel kapcsolatban, vagy tapasztalt segítségre van szüksége akár a tőkebevonásban, akár a megvalósításban ahhoz, hogy felismerje, elkerülje, minimalizálja a siker útjában álló esetleges buktatókat, keresse kollégáinkat!

A bejegyzés folytatása az 5-1. „helyezettekkel” itt olvasható: Mennyire fontos a pénz egy startupnak? – avagy mit tanulhatunk 2017. legnagyobb csődjeiből – 2. rész