A tranzakciók egyik hajtóereje, hogy a nagyvállalatok a növekedésük egyik módjaként cégfelvásárlást, akvizíciót hajtanak végre. De mégis, lehetséges az, hogy vannak olyan nagyvállalatok, amelyek könnyedén helyt tudnak állni a kemény versenyben akvizíció nélkül, fenn tudják tartani a piaci kapitalizációjukat cégfelvásárlás nélkül is?

Miért akvirálnak a nagyvállalatok?

A nagyvállalatok méretükből fakadóan bizonyos területeken nehezebben tudnak saját üzleti tevékenységükön keresztül növekedni, illetve nem tudnak olyan gyorsan mozogni, változni, mint a KKV-k, hogy kihasználják a piacon végbemenő változások előnyeit. Részben ennek az oka is, hogy gyakran inkább az anorganikus, tehát cégfelvásárlás útján történő növekedés a jellemző. A növekedés e módja gyorsabb, de van, amikor költséghatékonyabb is egy vállalat számára. Számos oka lehet az akvizíciónak, például egy másik cég felvásárlásával új technológiához, szakértelemhez és tudáshoz férhet hozzá, vagy esetleg új földrajzi piacokon, specifikus piaci szegmenseken keresztül tudja erősíteni pozícióját az adott vállalat.

Sikeres cégfelvásárlások terén számos példát láthatunk a magyar piacon is, például az IBM, a Ustream, IND Group vagy a SequenceIQ cégfelvásárlását:

„Hortonworks Inc., the US-based company that engaged in the development, distribution, and support of Hadoop open source data platform, has acquired SequenceIQ Inc., the Hungary-based company engaged in API and platform, for USD 8.38m. The acquisition is in line with Horton’s strategy to expand its existing data platform with SequenceIQ’s on-demand Hadoop clusters solutions.” (Forrás: MergerMarket)

Tehát ilyen módon – kisebb cégek felvásárlása által – képes az erős versenyben élen maradni egy akár dinamikusan változó piacon tevékenykedő, technológiai óriásvállalat is.

Minden nagyvállalat számára a cégfelvásárlás a legbiztosabb növekedési mód?

Ezt a felvetést tesztelte egy kutatás, mely a Crunchbase (vállalatokat és a mögöttük álló szakembereket bemutató vezető platform) adatait használta arra, hogy összeállítson egy listát olyan nagyvállalatokról, melyekre nem jellemző a cégfelvásárlás, az akvizíció. Elsődlegesen olyan vállalatok kerültek fel a listára, melyek technológiai ágazatban működnek, de emellett szerepelnek olyan cégek is a felsorolásban, melyek más iparágban mozognak, de szintén indokolt lenne a technológiai újításokba történő befektetés.

Az összeállított listából kiderül, hogy számos innovatív nagyvállalatra nem jellemző a cégfelvásárlás.

Nagyvállalatok, akikre nem jellemző a cégfelvásárlás

Vannak olyan cégek, melyekre korábban jellemző volt az M&A tevékenység, de mostanában már nem, és vannak olyan cégek is, melyek sosem mutattak érdeklődést az akvizíciós lehetőségek iránt.

• Példának okáért a Netflix egy olyan vállalkozás, amelyre jellemző lehetne a gyakori akvizíció. Egy innovatív, kockázatvállaló vállalati kultúrával rendelkező cég, mely 2016-ra elérte, hogy Szírián, Észak-Koreán, Krímen és Kínán kívül szolgáltatása világszerte elérhető legyen, értéke eléri a 60 Mrd dollárt. Azonban ez a kaliforniai székhelyű streaming video szolgáltató vállalat sosem vett startup-ot. Noha a Netflix nem szokott cégeket felvásárolni, már sok Hollywood-i stúdióval kötött licencszerződést.
• A Texas Instruments egy olyan nagyvállalat, melynek komoly szerepe van a félvezetők piacán, benne van top 10 cégben az értékesített mennyiség alapján. A vállalat értéke 80 Mrd dollár, és éves szinten 8 Mrd dollár nyereségre tesz szert. A cég mindezek ellenére passzív M&A területen. Néhány éve még jellemző volt a Texas Instruments-re a rendszeres akvizíció, 2002 és 2011 között 10 céget vásárolt fel. A nyilvánosságra hozott adatok szerint utoljára 2011-ben hajtott végre ilyen tranzakciót, amikor felvásárolta a National Semiconductor nevű céget 6.5 Mrd dollárért. Azonban a Semiconductor megvétele óta ilyen téren már nem aktív. Lehetséges, hogy túl sok időbe telik, mire ezt az óriási mértékű vásárlást fel tudja dolgozni a cég.

A fenti példák mellett számos további olyan óriásvállalat van, melyekre nem jellemző az M&A tevékenység, ilyen például a Procter & Gamble vagy a Citigroup. Ezeknek a cégeknek a tőkéjük rendelkezésre állna, csak a hajlandóságuk nincs meg a felvásárláshoz.

Főbb okok, ha egy nagyvállalat nem akvizíción keresztül szeretne növekedni

Milyen nehézségei lehetnek az anorganikus növekedésnek? (Korábban erről részletesen is írtunk „Az M&A tranzakciók buktatói, avagy jó deal-nek tűnt, aztán…” című bejegyzésünkben):

• Jelentősen megnövelhetik a kiadásokat a szervezet átalakításából, restrukturálásából adódó költségek.
• Egy fúzió során nagy kihívás előtt áll a menedzsment, mivel hirtelen és jelentősen megnövekszik az alkalmazottak és a használt eszközök száma, melyet koordinálni kell az üzleti igények változása során.
• A cégfelvásárlás, egybeolvadás során szerzett technológia, tudás, szakértelem elsajátítása jelentős időbe telhet.
• A felvásárolt vállalkozás túl gyorsan vagy esetleg nem várt irányokba is növekedhet, melyekkel nem számolt a cég.
• Továbbá, egyszerűbb lehet a szükséges jogot, licenc-et megvásárolni, mint az egész vállalatot.

Összességében kijelenthetjük, hogy az akvizíció inkább stratégiai preferencia, mint szükség a nagyvállalatok szempontjából.

Az nyilvánvaló, hogy számos olyan vállalat van (Microsoft, Oracle, Google, Facebook, stb.) melyek folyamatosan akvirálnak (pl. a Microsoft idén már 6 céget vásárolt fel), azonban – ahogy ezt a fenti példákból is láthatjuk, – sokféle módja lehet még a nagyvállalatok növekedésének, fennmaradásának.

Így az exit stratégia kialakítása előtt, az ideális vevők listájának összeállításánál érdemes megnézni, hogy vajon „szokott-e” az adott cég felvásárolni, várható-e tőle ilyen lépés, vagy inkább a fenti cégek közé tartozik.