Tag Archive for: akvizíció

Sikeres M&A tranzakciót zárt a PingPong UX a globális piacvezető Contentsquare-rel / Hotjar-ral

Angliai székhelyű Ügyfelünk, a user experience kutatás, tesztelés és elemzés területén működő PingPong UX Ltd sikeres M&A tranzakciót zárt a kategóriában globális piacvezető szerepet betöltő francia Contentsquare-rel, amely az elmúlt évek során összesen 1.4 milliárd USD tőkével gyorsította fel növekedését.

A PingPong egyedülálló platformja a user experience kutatás és tesztelés teljes folyamatát átfogja, ezáltal gyorssá és hatékonnyá teszi az ügyfél-visszajelzéseken alapuló termékfejlesztést; megoldását 200+ ügyfél és 175k+ teszt user használja több mint 100 országban világszerte.

A PingPong platformja a Contentsquare tagvállalatába, a felhasználói viselkedést elemző máltai-amerikai óriás Hotjar-ba fog integrálódni „Hotjar Engage” név alatt.

Mozgalmas 6 év – út a PingPong alapításától a Hotjar Engage-ig

A PingPong-ot 2016-ban alapították azzal a céllal, hogy a user kutatás folyamatát egyszerűsítsék, szakítsanak a korábbi lassú, körülményes és szétaprózott gyakorlattal, és egy jobb, használhatóbb, produktívabb és kényelmesebb folyamatot alakítsanak ki.

A PingPong platform útja egy egyszerű, „saját zsebből” finanszírozott prototípus elkészítésével kezdődött, melyet kezdetben a család és a barátok visszajelzései alapján fejlesztettek, finomítottak tovább. Hat év kemény munkának, építkezésnek és a csapat töretlen elkötelezettségének köszönhetően mára a PingPong egy erős és megbízható user-testing platformmá nőtt, 175 ezer fős teszt user csapatot tudhat maga mögött, és számos nemzetközi nagy, erős márka és ügyfél használja elégedetten platformját.

Az utóbbiakhoz csatlakozott tavaly a több mint 180 országban, 1,1 millió website-on alkalmazott Hotjar, akik user kutatásaikhoz a PingPong platformját kezdték el használni.

A PingPong és a Hotjar csapata hamar megtalálta a közös hangot, hiszen közös volt a víziójuk, a két vállalkozás közötti erős stratégiai szinergia pedig gyorsan nyilvánvalóvá vált.

A Hotjar célja lehetővé tenni minden vállalkozás számára, hogy termékfejlesztéseiket a userek igényeinek megfelelően alakítsák, melyhez elengedhetetlen a felhasználók, a döntéseik és motivációik tökéletes megértése és a velük való azonosulás. A PingPong épp ehhez kínál könnyen, gyorsan és hatékonyan használható felületet, mely biztosítja a fejlesztéshez, a finomhangoláshoz szükséges közvetlen user-visszajelzéseket annak érdekében, hogy olyan termék születhessen, amit örömmel és elégedetten használnak majd.

Az akvizíciót követően a PingPong „Hotjar Engage” név alatt, változatlan termékjellemzőkkel integrálódik a Hotjar portfóliójába, meglévő termékei, az Ask (Surveys and Feedback) és az Observe (Heatmaps and Recordings) mellé.

A jövő – soha nem látott növekedési lehetőség a Contentsquare / Hotjar tagjaként

A Contentsquare sikertörténete egy kis francia padlásszobában egy ambiciózus fiatal vállalkozó keze nyomán kezdődött 10 évvel ezelőtt; az elmúlt évek során a növekedésük gyorsítására összesen 1,4 milliárd USD tőkét vontak be (legutóbbit idén, egy 600 millió USD összegű Series F befektetési kört), ma pedig már több mint 1500 fős globális csapattal dolgoznak.

2019 óta a Contentsquare dinamikus növekedését intenzív akvizíciós stratégiával is támogatja; az elmúlt 2 évben felvásárolta a Clicktale-t, a Pricing Assistant-ot, az Adapt My Web-et, a Dareboost-ot, az Upstride-ot – majd 2021 szeptemberben a Hotjart is.

Az akvizíciónak köszönhetően izgalmas, új perspektívák és soha nem látott ütemű és mértékű növekedési lehetőség nyílik meg a PingPong előtt; a tőkeerős Contentsquare / Hotjar család tagjaként lényegesen felgyorsíthatják termékfejlesztésüket és tovább növelhetik teszt usereik számát.

A PingPong UX alapítói és tulajdonosi csapatát az Absolvo M&A csapata támogatta Horgos Lénárd és Makai Gábor irányításával a tranzakciós folyamat során.

Felhasznált forrás: PingPong UX blog – Hotjar has acquired PingPong

A Shoprenter sikeresen értékesítette többségi tulajdonrészét a lengyel e-commerce óriás IAI-nak

Ügyfelünk, az Innonic Csoporthoz tartozó Shoprenter, a hazai piac egyik vezető, SaaS technológiára épülő e-commerce platformszolgáltatója 2021. júliusban sikeres M&A tranzakciót zárt Lengyelország piacvezető e-commerce platformszolgáltatójával, az IAI-val (IdoSell), aki többségi (51%) tulajdonrészt szerzett a magyar vállalkozásban.

Az IAI – aki mögött pénzügyi befektetőként és résztulajdonosként Lengyelország és a közép-európai régió vezető, kifejezetten a digitális technológiákra fókuszáló private equity alapja, az MCI Capital áll – a 2021. áprilisban zárt pénzügyi évében 2,6 milliárd EUR GMV (gross merchandise value) forgalmat generált, és több mint 6000 online store-nak és 1500+ szálláshelyfoglalásra szakosodott online szolgáltatónak kínál e-commerce megoldásokat.

A Shoprenter akvizíciója az IAI számára az egyik első fontos mérföldkő az európai és nemzetközi terjeszkedési és növekedési céljai megvalósításában.

A Shoprenter csapatát tranzakciós tanácsadóként az Absolvo Consulting támogatta.

„Nagy megtiszteltetés volt egy ilyen dinamikus csapattal dolgozni a tranzakción. Újabb lezárt technológiai deal, újabb Absolvo siker az e-commerce szegmensben is” – teszi hozzá a projektet az Absolvo oldaláról támogató Horgos Lénárd.

Nemzetközi tranzakció lévén, a miniszteri jóváhagyást is igénylő tranzakció előzményeiről, a felek terveiről az Innonic Group Forbes-nak adott interjújában olvashat részleteket: Egyesíti erőit a magyar és a lengyel piac két meghatározó e-kereskedője

Cégeladások, felvásárlások – érdemes-e céget eladni 2021-ben?

2020-ban a cégeladások, felvásárlások és összeolvadások piaca (M&A) a világjárvány következtében globálisan visszaesett az előző évhez képest – ahogy sok más szektor is. Az első féléves adatok összeomlást mutattak, ám amint az első sokk után bízni kezdtek a befektetők abban, hogy a világ talán még nem ér véget most, és a szereplők is alkalmazkodtak a következményekhez, megtanultak videocall-on keresztül, az egyébként kulcsfontosságú személyes találkozók nélkül, „online” céget venni, a tranzakciók új erőre kaptak.

Idén pedig folytatódhat a növekedés, hiszen a felvásárlásoknak számos hajtóereje lesz 2021-ben.

Cégeladások, felvásárlások: mélyrepülés után erős fellendülés

Az új koronavírus tavaly mindenkinek felforgatta az életét, a járvány pedig az M&A piacot sem hagyta érintetlenül. Míg az első félév tranzakciós számai tragikus képet festettek fel, addig 2020 második féléve elképesztő eredményeket produkált. Vélhetően a tavasszal leállt, „bedugult” tranzakciók is részben megvalósultak, így végül az év összképe a Mergermarket adatai szerint csak kb. 7%-os visszaesést mutat 2019-hez képest, így a globális tranzakciós volumen 2020-ban 3163 milliárd dolláron alakult.

Mindeközben Európában 5%-kal magasabb lett a tranzakciók összértéke az előző évhez képest, ami elérte a 847 milliárd dollárt. Érzékeltetésül: míg az első félév 294 milliárd, addig a második félév 553 milliárd volt, ami majdnem duplázást jelent. A technológiai szektorban megvalósult tranzakciók összértéke 120 milliárd dollárt tett ki, amire nem volt még példa az adatok rögzítése óta, abszolút rekord.

Érthető módon a tavaszi lezárások kérdőjeleket vetettek fel a vállalkozások bevételi tervei és kilátásai kapcsán, megnehezítettek egy lehetséges cégfelvásárlást is. Magunk is belefutottunk olyan helyzetbe, hogy egy német befektető visszalépett, mondván, nem fog elkölteni sok millió eurót úgy, hogy nem volt lehetősége megnézni az utazási korlátozások miatt a céget, a telephelyet, és nem tudott találkozni a menedzsmenttel sem. Valljuk be, érthetőek ezek az érvek.  A második félév lendülete azonban bizakodásra ad okot az idei évre vonatkozóan is.

2021-es várakozások – nemcsak étvágy, de pénz is van

A West Monroe & Mergermarket kutatása szakmai és pénzügyi befektetőket kérdezett meg, hogy készülnek az idei évre, milyenek a várakozásaik. A válaszadók kb. 70%-a tervez legalább egy akvizíciót évente 2021 és 2022 során is. Azaz nemcsak étvágy, hanem pénz is van.

Pénz van és lesz is

A befektetők továbbra is rengeteg szabad, elkölthető forrással rendelkeznek. Csak az intézményi szereplőknél hozzávetőlegesen 1700 milliárd dollár befektethető tőke várja a jó célpontokat. Hogy lehet-e ez több, csak rajtuk múlik. 10-ből 9 alapkezelő úgy nyilatkozott, hogy nem látja komolyabb akadályát annak, hogy új alapot indítsanak, vagy további forrásokat vonjanak be a meglévő alapjaikba. Sorban állnak náluk az LP-k (azaz azok a befektetők, akik a kockázati vagy magántőke alapokba pénzt tesznek, de operatív módon nem vesznek részt az alap tevékenységében, a döntéshozatalban). A kvázi nulla kamatkörnyezetben nyilván a pénz helyet keres a megtérülésre. Már „csak” el kell költeni.

Kettészakadt a piac

A célpontok szempontjából egy érdekes és fájdalmas kettőség jellemzi már most a piacot. Egyrészt ott vannak a világjárvány által közvetlenül vagy közvetetten érintett vállalkozások, vélhetően legyengülve, akár még ki is szolgáltatva. Vannak tulajdonosok, akik nem akarnak újabb 3-5 évet keményen dolgozni, mire visszatornázzák a bevételeket, eredményt a pre-COVID időszakra. Nyugdíjba akarnak menni, el szeretnék adni a vállalatot. Sajnos gyenge tárgyalási pozícióban érheti őket a tranzakció, jó eséllyel nem remélhetnek kiemelkedő cégértéket (sőt, lehet, hogy az idő előrehaladtával még kevesebbet kaphatnak a vállalkozásért).

A túloldalon pedig felértékelődik a biztos, stabil bevétel, kiszámítható növekedés (az úgynevezett ismétlődő bevétel preferált!), akinek a válság ellenére is jól megy. Ha kevés a jó célpont, ezen kivételes helyzetben lévő vállalkozások árazása nőhet is.

Tehát vannak, akikért nagyon sokat fognak fizetni, és lesznek, akik rosszabbul járnak a cégeladás, felvásárlás során a COVID-19 járványnak és a válságnak „köszönhetően”.

Mely szektorok profitálhatnak?

Miközben visszaesett a tranzakciós piac 2020-ban, addig a technológiai szektorban megvalósult akvizíciók, tranzakciók száma sosem látott szintre emelkedett. Nem kérdés, hogy a trend folytatódni fog. Azok a vállalkozások, amelyek megoldásai a digitális transzformációt támogatják, a big data és üzleti intelligencia területén működnek, vagy például az e-kereskedelemhez kapcsolódó technológiát fejlesztenek, minden bizonnyal jobb eséllyel várják az évet. Ugyanígy az egészségipar, a pharma, a biotech szektor továbbra is izgalmas lesz.

A jó célpontokért folyó verseny rákényszerítheti a befektetőket, vevőket, hogy gyorsabban lépjenek (akár megelőzve a publikus tranzakciós folyamatot), hatékonyan bonyolítsák le a tranzakciót. A szűkmarkúság pedig azt jelentheti, hogy lemaradnak a lehetőségről.

Mi hajtja a tranzakciókat? A szakmai befektetők motivációi

A pénzügyi befektetők mellett a stratégiai, szakmai befektetők lesznek a tranzakciók, akvizíciók motorjai. Az organikus növekedés helyett gyorsabban akarnak előrelépni, piacot, tudást, ügyfeleket szerezni. De vajon mi hajtja az ő döntéseiket a következő időszakban?

  • Diverzifikálás: új piacokra, új szektorokba való belépés, a termék-, szolgáltatás-portfólió bővítése. Amikor új szektorról beszélünk, akkor ma már valóban nagyobb lépések is gyakoriak: autóipari cég vesz szoftverfejlesztőt, élelmiszeripari cég adatelemzőt, az offline vállalkozás igyekszik az online irányba, és fordítva.
  • Nemzetközi terjeszkedés felgyorsítása: egy akvizícióval gyorsan beléphet a stratégiai vevő új földrajzi piacokra, időt és jelentős költségeket megtakarítva, alacsonyabb kockázat mellett (ami a töredezett régiónk esetén külön kihívás lenne).
  • Ellátási lánc biztonsága: a lezárások miatt sok vállalkozás szenvedett az alkatrészek, alapanyagok késése miatt, amire válasz lehet, ha „házon belülre kerül” egy kulcsbeszállító.
  • Lokális, regionális konszolidáció: a töredezett piacok esetén az egyes, kisebb-nagyobb szereplők felvásárlása, konszolidálása – ideálisan – hatékonyabb, nagyobb profitot termelő cégcsoportokat hozhat létre.
  • Európai „bajnokok” megerősítése: Európa felismerte, hogy fel kell vennie a versenyt az ázsiai és amerikai óriásvállalatokkal, ehhez szükséges a helyi, európai „bajnokok” létrehozása, az ő növekedésük, akvizíciók támogatása.
  • Verseny konszolidálása: néha azért kell megvenni egy céget, mert jobb a „trónkövetelőt” házon belül tudni, mielőtt nagyobb lesz nálunk és elveszi a piacunk… 

Vannak olyan ritkán tárgyalt szempontok is, amelyek talán első látásra nem tűnnek racionálisnak; a menedzsmentet „ütik” a tulajdonosok, hogy növekedjenek, vegyenek. Ahogy egy multi cég helyi ügyvezetője annak idején megfogalmazta: „Akvirálni fogunk… vagy én, vagy az utódom. De jobban szeretném, ha inkább én tenném.” Néha pedig a tranzakciót szorgalmazó vezető leginkább egy szép mérföldkővel szeretné gazdagítani az önéletrajzát.

Pozitív kilátások 2021-re – érdemes megkezdeni a felkészülést!

A kilátások ezek alapján pozitívak az idei és a következő évekre, ha cégeladásban vagy vásárlásban gondolkozunk. Mint röviden összefoglaltuk, a tranzakciók várható motivációi is szerteágazóak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy – ahogy sok európai országban – hazánkban sem automatikus a nemzetközi befektetők részesedésszerzése, legalábbis 2021. június 30-ig miniszteri jóváhagyásra van szükség.

A vakcinák engedélyezésével, az oltások megindításával azonban egyre inkább látszik a fény az alagút végén. Mivel egy tranzakciónak – legalább – több hónapos átfutása van jellemzően, így a legtöbb befektető már a COVID-19 járvány utáni időszakra tervez a dealekkel, és a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek is így kell számolniuk, esetleg megkezdeni a felkészülést.

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

Dinamikus növekedés vs. vállalati kultúra – Equity Thursday meetup

MEETUP – Amikor tőkebevonás történik, a dinamikus növekedés kap egy „új értelmet” és egy extra erős gyorsítót. Ez bizony komoly kihívást jelent a szervezet szintjén is… Bővülő csapat, új irodák (akár más kontinensen), új funkciók, kompetenciák és vezetők, új kihívások, vállalati kultúra értelmezése és újraértelmezése, melyeket villámgyorsan menedzselnie kell az alapító / menedzsment csapatnak (akik vélhetően sosem csináltak még ilyet)… Hogy csinálja a Starschema, a Gloster, és mit mond a nemzetközi VC befektető?

Cégfelvásárlás – miért és miért nem akvirálnak a nagyvállalatok?

A tranzakciók egyik hajtóereje, hogy a nagyvállalatok a növekedésük egyik módjaként cégfelvásárlást, akvizíciót hajtanak végre. De mégis, lehetséges az, hogy vannak olyan nagyvállalatok, amelyek könnyedén helyt tudnak állni a kemény versenyben akvizíció nélkül, fenn tudják tartani a piaci kapitalizációjukat cégfelvásárlás nélkül is?

Miért akvirálnak a nagyvállalatok?

A nagyvállalatok méretükből fakadóan bizonyos területeken nehezebben tudnak saját üzleti tevékenységükön keresztül növekedni, illetve nem tudnak olyan gyorsan mozogni, változni, mint a KKV-k, hogy kihasználják a piacon végbemenő változások előnyeit. Részben ennek az oka is, hogy gyakran inkább az anorganikus, tehát cégfelvásárlás útján történő növekedés a jellemző. A növekedés e módja gyorsabb, de van, amikor költséghatékonyabb is egy vállalat számára. Számos oka lehet az akvizíciónak, például egy másik cég felvásárlásával új technológiához, szakértelemhez és tudáshoz férhet hozzá, vagy esetleg új földrajzi piacokon, specifikus piaci szegmenseken keresztül tudja erősíteni pozícióját az adott vállalat.

Sikeres cégfelvásárlások terén számos példát láthatunk a magyar piacon is, például az IBM, a Ustream, IND Group vagy a SequenceIQ cégfelvásárlását:

„Hortonworks Inc., the US-based company that engaged in the development, distribution, and support of Hadoop open source data platform, has acquired SequenceIQ Inc., the Hungary-based company engaged in API and platform, for USD 8.38m. The acquisition is in line with Horton’s strategy to expand its existing data platform with SequenceIQ’s on-demand Hadoop clusters solutions.” (Forrás: MergerMarket)

Tehát ilyen módon – kisebb cégek felvásárlása által – képes az erős versenyben élen maradni egy akár dinamikusan változó piacon tevékenykedő, technológiai óriásvállalat is.

Minden nagyvállalat számára a cégfelvásárlás a legbiztosabb növekedési mód?

Ezt a felvetést tesztelte egy kutatás, mely a Crunchbase (vállalatokat és a mögöttük álló szakembereket bemutató vezető platform) adatait használta arra, hogy összeállítson egy listát olyan nagyvállalatokról, melyekre nem jellemző a cégfelvásárlás, az akvizíció. Elsődlegesen olyan vállalatok kerültek fel a listára, melyek technológiai ágazatban működnek, de emellett szerepelnek olyan cégek is a felsorolásban, melyek más iparágban mozognak, de szintén indokolt lenne a technológiai újításokba történő befektetés.

Az összeállított listából kiderül, hogy számos innovatív nagyvállalatra nem jellemző a cégfelvásárlás.

Nagyvállalatok, akikre nem jellemző a cégfelvásárlás

Vannak olyan cégek, melyekre korábban jellemző volt az M&A tevékenység, de mostanában már nem, és vannak olyan cégek is, melyek sosem mutattak érdeklődést az akvizíciós lehetőségek iránt.

  • Példának okáért a Netflix egy olyan vállalkozás, amelyre jellemző lehetne a gyakori akvizíció. Egy innovatív, kockázatvállaló vállalati kultúrával rendelkező cég, mely 2016-ra elérte, hogy Szírián, Észak-Koreán, Krímen és Kínán kívül szolgáltatása világszerte elérhető legyen, értéke eléri a 60 Mrd dollárt. Azonban ez a kaliforniai székhelyű streaming video szolgáltató vállalat sosem vett startup-ot. Noha a Netflix nem szokott cégeket felvásárolni, már sok Hollywood-i stúdióval kötött licencszerződést.
  • A Texas Instruments egy olyan nagyvállalat, melynek komoly szerepe van a félvezetők piacán, benne van top 10 cégben az értékesített mennyiség alapján. A vállalat értéke 80 Mrd dollár, és éves szinten 8 Mrd dollár nyereségre tesz szert. A cég mindezek ellenére passzív M&A területen. Néhány éve még jellemző volt a Texas Instruments-re a rendszeres akvizíció, 2002 és 2011 között 10 céget vásárolt fel. A nyilvánosságra hozott adatok szerint utoljára 2011-ben hajtott végre ilyen tranzakciót, amikor felvásárolta a National Semiconductor nevű céget 6.5 Mrd dollárért. Azonban a Semiconductor megvétele óta ilyen téren már nem aktív. Lehetséges, hogy túl sok időbe telik, mire ezt az óriási mértékű vásárlást fel tudja dolgozni a cég.

A fenti példák mellett számos további olyan óriásvállalat van, melyekre nem jellemző az M&A tevékenység, ilyen például a Procter & Gamble vagy a Citigroup. Ezeknek a cégeknek a tőkéjük rendelkezésre állna, csak a hajlandóságuk nincs meg a felvásárláshoz.

Főbb okok, ha egy nagyvállalat nem akvizíción keresztül szeretne növekedni

Milyen nehézségei lehetnek az anorganikus növekedésnek? (Korábban erről részletesen is írtunk „Az M&A tranzakciók buktatói, avagy jó deal-nek tűnt, aztán…” című bejegyzésünkben):

  • Jelentősen megnövelhetik a kiadásokat a szervezet átalakításából, restrukturálásából adódó költségek.
  • Egy fúzió során nagy kihívás előtt áll a menedzsment, mivel hirtelen és jelentősen megnövekszik az alkalmazottak és a használt eszközök száma, melyet koordinálni kell az üzleti igények változása során.
  • A cégfelvásárlás, egybeolvadás során szerzett technológia, tudás, szakértelem elsajátítása jelentős időbe telhet.
  • A felvásárolt vállalkozás túl gyorsan vagy esetleg nem várt irányokba is növekedhet, melyekkel nem számolt a cég.
  • Továbbá, egyszerűbb lehet a szükséges jogot, licenc-et megvásárolni, mint az egész vállalatot.

Összességében kijelenthetjük, hogy az akvizíció inkább stratégiai preferencia, mint szükség a nagyvállalatok szempontjából.

Az nyilvánvaló, hogy számos olyan vállalat van (Microsoft, Oracle, Google, Facebook, stb.) melyek folyamatosan akvirálnak (pl. a Microsoft idén már 6 céget vásárolt fel), azonban – ahogy ezt a fenti példákból is láthatjuk, – sokféle módja lehet még a nagyvállalatok növekedésének, fennmaradásának.

Így az exit stratégia kialakítása előtt, az ideális vevők listájának összeállításánál érdemes megnézni, hogy vajon „szokott-e” az adott cég felvásárolni, várható-e tőle ilyen lépés, vagy inkább a fenti cégek közé tartozik.

Tag Archive for: akvizíció