Cégeladások, felvásárlások – érdemes-e céget eladni 2021-ben?

2020-ban a cégeladások, felvásárlások és összeolvadások piaca (M&A) a világjárvány következtében globálisan visszaesett az előző évhez képest – ahogy sok más szektor is. Az első féléves adatok összeomlást mutattak, ám amint az első sokk után bízni kezdtek a befektetők abban, hogy a világ talán még nem ér véget most, és a szereplők is alkalmazkodtak a következményekhez, megtanultak videocall-on keresztül, az egyébként kulcsfontosságú személyes találkozók nélkül, „online” céget venni, a tranzakciók új erőre kaptak.

Idén pedig folytatódhat a növekedés, hiszen a felvásárlásoknak számos hajtóereje lesz 2021-ben.

Cégeladások, felvásárlások: mélyrepülés után erős fellendülés

Az új koronavírus tavaly mindenkinek felforgatta az életét, a járvány pedig az M&A piacot sem hagyta érintetlenül. Míg az első félév tranzakciós számai tragikus képet festettek fel, addig 2020 második féléve elképesztő eredményeket produkált. Vélhetően a tavasszal leállt, „bedugult” tranzakciók is részben megvalósultak, így végül az év összképe a Mergermarket adatai szerint csak kb. 7%-os visszaesést mutat 2019-hez képest, így a globális tranzakciós volumen 2020-ban 3163 milliárd dolláron alakult.

Mindeközben Európában 5%-kal magasabb lett a tranzakciók összértéke az előző évhez képest, ami elérte a 847 milliárd dollárt. Érzékeltetésül: míg az első félév 294 milliárd, addig a második félév 553 milliárd volt, ami majdnem duplázást jelent. A technológiai szektorban megvalósult tranzakciók összértéke 120 milliárd dollárt tett ki, amire nem volt még példa az adatok rögzítése óta, abszolút rekord.

Érthető módon a tavaszi lezárások kérdőjeleket vetettek fel a vállalkozások bevételi tervei és kilátásai kapcsán, megnehezítettek egy lehetséges cégfelvásárlást is. Magunk is belefutottunk olyan helyzetbe, hogy egy német befektető visszalépett, mondván, nem fog elkölteni sok millió eurót úgy, hogy nem volt lehetősége megnézni az utazási korlátozások miatt a céget, a telephelyet, és nem tudott találkozni a menedzsmenttel sem. Valljuk be, érthetőek ezek az érvek.  A második félév lendülete azonban bizakodásra ad okot az idei évre vonatkozóan is.

2021-es várakozások – nemcsak étvágy, de pénz is van

A West Monroe & Mergermarket kutatása szakmai és pénzügyi befektetőket kérdezett meg, hogy készülnek az idei évre, milyenek a várakozásaik. A válaszadók kb. 70%-a tervez legalább egy akvizíciót évente 2021 és 2022 során is. Azaz nemcsak étvágy, hanem pénz is van.

Pénz van és lesz is

A befektetők továbbra is rengeteg szabad, elkölthető forrással rendelkeznek. Csak az intézményi szereplőknél hozzávetőlegesen 1700 milliárd dollár befektethető tőke várja a jó célpontokat. Hogy lehet-e ez több, csak rajtuk múlik. 10-ből 9 alapkezelő úgy nyilatkozott, hogy nem látja komolyabb akadályát annak, hogy új alapot indítsanak, vagy további forrásokat vonjanak be a meglévő alapjaikba. Sorban állnak náluk az LP-k (azaz azok a befektetők, akik a kockázati vagy magántőke alapokba pénzt tesznek, de operatív módon nem vesznek részt az alap tevékenységében, a döntéshozatalban). A kvázi nulla kamatkörnyezetben nyilván a pénz helyet keres a megtérülésre. Már „csak” el kell költeni.

Kettészakadt a piac

A célpontok szempontjából egy érdekes és fájdalmas kettőség jellemzi már most a piacot. Egyrészt ott vannak a világjárvány által közvetlenül vagy közvetetten érintett vállalkozások, vélhetően legyengülve, akár még ki is szolgáltatva. Vannak tulajdonosok, akik nem akarnak újabb 3-5 évet keményen dolgozni, mire visszatornázzák a bevételeket, eredményt a pre-COVID időszakra. Nyugdíjba akarnak menni, el szeretnék adni a vállalatot. Sajnos gyenge tárgyalási pozícióban érheti őket a tranzakció, jó eséllyel nem remélhetnek kiemelkedő cégértéket (sőt, lehet, hogy az idő előrehaladtával még kevesebbet kaphatnak a vállalkozásért).

A túloldalon pedig felértékelődik a biztos, stabil bevétel, kiszámítható növekedés (az úgynevezett ismétlődő bevétel preferált!), akinek a válság ellenére is jól megy. Ha kevés a jó célpont, ezen kivételes helyzetben lévő vállalkozások árazása nőhet is.

Tehát vannak, akikért nagyon sokat fognak fizetni, és lesznek, akik rosszabbul járnak a cégeladás, felvásárlás során a COVID-19 járványnak és a válságnak „köszönhetően”.

Mely szektorok profitálhatnak?

Miközben visszaesett a tranzakciós piac 2020-ban, addig a technológiai szektorban megvalósult akvizíciók, tranzakciók száma sosem látott szintre emelkedett. Nem kérdés, hogy a trend folytatódni fog. Azok a vállalkozások, amelyek megoldásai a digitális transzformációt támogatják, a big data és üzleti intelligencia területén működnek, vagy például az e-kereskedelemhez kapcsolódó technológiát fejlesztenek, minden bizonnyal jobb eséllyel várják az évet. Ugyanígy az egészségipar, a pharma, a biotech szektor továbbra is izgalmas lesz.

A jó célpontokért folyó verseny rákényszerítheti a befektetőket, vevőket, hogy gyorsabban lépjenek (akár megelőzve a publikus tranzakciós folyamatot), hatékonyan bonyolítsák le a tranzakciót. A szűkmarkúság pedig azt jelentheti, hogy lemaradnak a lehetőségről.

Mi hajtja a tranzakciókat? A szakmai befektetők motivációi

A pénzügyi befektetők mellett a stratégiai, szakmai befektetők lesznek a tranzakciók, akvizíciók motorjai. Az organikus növekedés helyett gyorsabban akarnak előrelépni, piacot, tudást, ügyfeleket szerezni. De vajon mi hajtja az ő döntéseiket a következő időszakban?

  • Diverzifikálás: új piacokra, új szektorokba való belépés, a termék-, szolgáltatás-portfólió bővítése. Amikor új szektorról beszélünk, akkor ma már valóban nagyobb lépések is gyakoriak: autóipari cég vesz szoftverfejlesztőt, élelmiszeripari cég adatelemzőt, az offline vállalkozás igyekszik az online irányba, és fordítva.
  • Nemzetközi terjeszkedés felgyorsítása: egy akvizícióval gyorsan beléphet a stratégiai vevő új földrajzi piacokra, időt és jelentős költségeket megtakarítva, alacsonyabb kockázat mellett (ami a töredezett régiónk esetén külön kihívás lenne).
  • Ellátási lánc biztonsága: a lezárások miatt sok vállalkozás szenvedett az alkatrészek, alapanyagok késése miatt, amire válasz lehet, ha „házon belülre kerül” egy kulcsbeszállító.
  • Lokális, regionális konszolidáció: a töredezett piacok esetén az egyes, kisebb-nagyobb szereplők felvásárlása, konszolidálása – ideálisan – hatékonyabb, nagyobb profitot termelő cégcsoportokat hozhat létre.
  • Európai „bajnokok” megerősítése: Európa felismerte, hogy fel kell vennie a versenyt az ázsiai és amerikai óriásvállalatokkal, ehhez szükséges a helyi, európai „bajnokok” létrehozása, az ő növekedésük, akvizíciók támogatása.
  • Verseny konszolidálása: néha azért kell megvenni egy céget, mert jobb a „trónkövetelőt” házon belül tudni, mielőtt nagyobb lesz nálunk és elveszi a piacunk… 

Vannak olyan ritkán tárgyalt szempontok is, amelyek talán első látásra nem tűnnek racionálisnak; a menedzsmentet „ütik” a tulajdonosok, hogy növekedjenek, vegyenek. Ahogy egy multi cég helyi ügyvezetője annak idején megfogalmazta: „Akvirálni fogunk… vagy én, vagy az utódom. De jobban szeretném, ha inkább én tenném.” Néha pedig a tranzakciót szorgalmazó vezető leginkább egy szép mérföldkővel szeretné gazdagítani az önéletrajzát.

Pozitív kilátások 2021-re – érdemes megkezdeni a felkészülést!

A kilátások ezek alapján pozitívak az idei és a következő évekre, ha cégeladásban vagy vásárlásban gondolkozunk. Mint röviden összefoglaltuk, a tranzakciók várható motivációi is szerteágazóak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy – ahogy sok európai országban – hazánkban sem automatikus a nemzetközi befektetők részesedésszerzése, legalábbis 2021. június 30-ig miniszteri jóváhagyásra van szükség.

A vakcinák engedélyezésével, az oltások megindításával azonban egyre inkább látszik a fény az alagút végén. Mivel egy tranzakciónak – legalább – több hónapos átfutása van jellemzően, így a legtöbb befektető már a COVID-19 járvány utáni időszakra tervez a dealekkel, és a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek is így kell számolniuk, esetleg megkezdeni a felkészülést.

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

The role of outbound approach in scaling – can you make it without?

MEETUP – Cold contacting, outbound efforts – a lot of founders, sales managers literally hate them, because it’s seen slow, providing low conversion – or don’t work at all, just burn money, time and motivation. What is the “truth-rate” of these statements? Is there a choice at all: can you scale and deliver an impressive growth to (also) your VC investor w/o an outbound approach, considering that your CEE local market is probably too small, so practically the name of the game is internationalization?

A skálázás reális időigénye vs. kockázati tőke időhorizont

MEETUP – Az idő a cégépítésben vitathatatlanul kulcsfontosságú tényező, amely különösen kockázati tőkebevonás esetén kap egy elég frusztráló csavart azzal, hogy felmerül a startup életciklus vs. kockázati tőke, megtérülési elvárások, és a VC időhorizont / exitkényszer problematikája. A VC befektetés horizontja ugyebár kb. 4-5 év (sokszor hosszabb is lesz). Mekkora a realitása annak, hogy ennyi idő alatt a tőkét kapott startupok is képesek elég nagyra nőni?

Private equity – a befektetői piac csúcsa

MEETUP – Érettebb fázisú vállalkozások – akár organikusan, akár felvásárlások útján történő – növekedésének, nemzetközi terjeszkedésének finanszírozására, vagy a tulajdonosi / befektetői exit irányaként egyaránt releváns alternatíva lehet a private equity. Február 25-i Equity Thursday meetupunkon a befektetői piac „csúcsszereplőit”, a jellemzően több milliárdos tranzakciókban gondolkodó PE befektetőket és motivációikat vizsgáljuk meg tapasztalt nemzetközi PE befektető vendégeinkkel.

How should the current investor support the next fundraising round?

As a founder  – what should you expect from them? Putting together the business plan, participating in the round, making the intros? Will the investors have sufficient time for a fully marketed round? Best practices and case studies from active investors / startup builders, Peter Balogh, tech angel, co-CEO of Baconsult, Antal Károlyi, president of HunBan and Enikő Deák, deputy investment director of Hiventures at Absolvo’s TheScaleupFest event in 2020.

Avatao.com: Relocating to Silicon Valley – a startup Spartan Race

Avatao.com, aimed to accelerate its global scaling, closed a late seed fundraising round  in 2019 with such high prestige international VCs like Speedinvest and 500 Startups.

One of the important stages in its global scaling is definitely the one of building business in the US. Relocating with family, experiencing new business culture, mentality and customer attitude in the front line of global competition of tech talents.

Forget what you read in blogs; founder of Avatao.com, Márk Félegyházi shares his first hand experience about his „Spartan Race” in the first year in the Silicon Valley.

Féljünk-e a befektetési szerződések rémisztő feltételeitől?

MEETUP – VC és PE befektetések, kivásárlások, ill. M&A tranzakciók esetén is izgalmat kelthet, amikor a befektetési / adásvételi szerződések tervezetét a founderek / tulajdonosok a kezükben tartják. Számukra esetleg ismeretlen kifejezések, ijesztőnek látszó / hangzó feltételek, biztosítékok és kilátásba helyezett szankciók nehezítik a tisztán látást, keltenek bizonytalanságot és félelmet. Mely feltételektől, szankcióktól mikor és mennyire érdemes / kell tartani, kell-e tartani egyáltalán? Erről beszélgetünk tranzakciós jogi szakértőinkkel, Bóné Lászlóval és Fehérváry Ákossal (Baker McKenzie).

Kockázati tőke piac és a járvány: mit mutatnak a 2020-as adatok?

A járvány és annak gazdasági hatásai, bizonytalansági tényezői miatt – talán nem meglepő módon – az első féléves hazai befektetési adatokban erőteljes visszaesés mutatkozott. A harmadik negyedévben ugyan már növekedés látszik, ám eközben a hasonló európai adatok alapján rekord év várható a kockázati tőke befektetések száma és volumene tekintetében. Nincs elég pénz itthon vagy más tényezők vannak a háttérben?

A járvány kitörése, a világgazdaság megrogyása természetesen a magán- és kockázati tőke piacra is kihat. A kiszámíthatatlan környezet megkérdőjelezi az üzleti terveket, a megvalósítási kockázatot és így a megtérülést is. Iparági elemzők óvatosságot vártak a befektetőktől az első hullám és a lezárások, korlátozások idejére.

Talán mondanom sem kell, hogy nagyon nem mindegy a GDP-nek és a vállalkozásoknak, hogy az a pár százmilliárd forint kivár vagy „fűti” a gazdaságot.

A kockázti tőke piac aktivitása itthon – visszaesés, lassulás első félévben, növekvő trend Q3-ban

A HVCA (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület – amely a befektetői piac nagyobbik hányadát tömöríti) – 2020. évi első félévre vonatkozó hazai magán- és kockázati tőke piaci aktivitási adatait figyelembe véve, az elemzőknek igaza lett: az elmúlt évek azonos időszakához viszonyítva visszaesés látható: 63 vállalkozás jutott közel 10 milliárd forint befektetéshez. Ez hozzávetőlegesen 30%-os csökkenés a tranzakciók számában, ill. az átlagos tranzakció méretet tekintve is, a 2019 első féléves teljesítményhez képest pedig felére esett a befektetett összeg.

Talán még dermesztőbbek ezek az adatok, ha hozzátesszük, hogy a meglévő kockázti tőke alapkezelők és források mellett az állam is igyekezett ellensúlyozni a COVID hatását és újabb forrást biztosított a vállalkozásoknak – lásd Hiventures Startup Mentő program, ami áprilisban indult 30 milliárd forintos kerettel, egyfajta könnyített eljárásrenddel.

Mi lehet a visszaesés háttérben?

  • némely alapkezelők azonnal leálltak az új befektetésekkel, a meglévő portfólió cégekre fókuszáltak, tudni szerették volna, mi történik velük, esetleg kell-e új finanszírozás számukra,
  • egyes cégeknek összezuhant a piaca, így a kockázati tőkéseknek nem voltak már izgalmasak,
  • számos vállalkozásnak pedig újra kellett rajzolnia az üzleti tervét, ez is kihatással volt a folyamatokra és a megvalósuló tranzakciókra.

A piaci rémületet jól mutatja, hogy több alapkezelő (európai szinten mozgalom is indult erre) aktív kommunikációba kezdett és igyekezett biztosítani a cégeket, hogy COVID ide vagy oda, ők nyitottak a befektetésekre, van pénz, ne ijedjenek meg a vállalkozások.

Míg egyesek lefagytak, kivártak, eközben néhány alapkezelő azt tapasztalta, hogy sosem látott felhozatal „esett be” hozzájuk más befektetők befékezése miatt.

A harmadik negyedévbenszintén a HVCA adatai szerint 44 vállalkozás kapott kockázati tőkét összesen 10 milliárd forint értékben, amely ugyan szinte megegyezik az előző év azonos időszakának befektetési aktivitásával, az összesített adatokat tekintve azonban továbbra is erőteljes az elmaradás 2019-hez képest: közel 30%-kal kevesebb cég jutott 40%-kal kevesebb befektetéshez.

Európa: szintén lassulás… vagy mégsem?

Az európai számok alapján mind globálisan, mind európai szinten meglepően jók az adatok a befektetési összegeket és tranzakciók számát tekintve.

Bizonyos mutatókban rekord évre (!) van esély – pedig az európai piacok egésze is GDP visszaeséssel, lezárásokkal szembesül.

Az európai kockázati tőke befektetések adatai alapján meglepően jók az adatok a befektetési összegeket és tranzakciók számát tekintve

Forrás: Pitchbook – European Venture Report Q3 2020

Pénz nincs? Vagy nem érdemes befektetni?

Tőkéből pedig nincs hiány: továbbra is ott vannak a piacon az utolsó körös Jeremie alapok, jelentős forrással a Széchenyi Alapok, Hiventures, piaci alapkezelők, sőt, új alapot is indítottak nemrég (PortfoLion).

Az igazán kivételes cégek pedig – bár miniszteri jóváhagyást követően – nemzetközi befektetőktől is bevonhatnak tőkét (évi 1-2 ilyen tranzakcióra van példa).

Ha tőkebőség van a piacon, akkor az lenne az oka a befektetési volumen csökkenésének, hogy nem érdemes befektetni válságok közepén? Megértve persze az óvatosabbakat, de amint csökken a bizonytalanság, bíztatnám az összes befektetőt, hogy tárja ki az ajtót a tehetséges csapatok előtt.

Már talán közhely, de az ínséges idők mindig is kreatív megoldásokra késztették a vállalkozókat is. Ne feledjük, hogy a 2008-2009-es recesszió idején indult a WhatsApp, az Uber, a Slack vagy az Instagram. Könnyen lehet, hogy a következő nagy magyar sikersztori már érlelődik.

Az ún. ökoszisztéma persze dolgozik azon, hogy legyen hova befektetniük a kockázati tőkéseknek, szinte minden héten van egy hackathon, egy pitch esemény, indul egy új akcelerátor program. De akkor mire várnak még a befektetők, miért nem jobbak a hazai adatok?

Ha figyelmesen olvassuk a híreket, akkor azt látjuk, hogy nem restek ők sem, vannak befektetések. Csak nem feltétlenül itthon. Ha nem találnak elég vagy jó befektetési lehetőséget a magyar piacon, menniük kell a határokon túlra. Így az is látszik, hogy egyre nő a magyar alapkezelők régiós vagy európai befektetéseinek száma is.

Execution risk

Szóval járvány ide vagy oda, kedves vállalkozók kössük fel a nadrágot, mert tény, hogy van pénz, csak ambíció, tervezés, felkészülés kell, nemzetközi szinten is versenyképes üzleti potenciál, a befektetést követően pedig agilis megvalósítás!

Az „execution risk” ugyanis az egyik legnagyobb a mai – tőkéből gyors növekedést remélő – magyar cégeknél. A jó ötlet, az innovatív termék önmagában nem elég a sikerhez, ha lassan, fókusz nélkül, gyenge csapattal akarnak nekivágni a nemzetközi növekedésnek, az bizony jelentős befektetési kockázatot jelent.

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

A világ vezető elemzői már 2018-ban globális recessziót vártak 2020-ra

2018 végén a világ vezető elemzői már recessziót prognosztizáltak 2019 végére, de legkésőbb 2020-ra… 2018 végén, amikor egy globális pandémia lehetősége még csak fel sem tűnt a horizonton.

Az elemzők – bár nyilvánvalóan konszenzus nem volt a kiváltó okokat illetően – egyöntetűen előre jelezték: az akkori trendeket, gazdasági mutatókat, hatásokat és intézkedéseket figyelembe véve, legkésőbb 2020-ban recesszió lesz, sőt, lábát már betéve itt van az ajtónkban (és bizony már most nincs lehetőségünk kitessékelni).

Olyan egyértelmű álláspontokat fogalmaztak meg 2020-ra, mint hogy „2020’s might be the worst decade”, “Next global financial crisis will strike in 2020” vagy “2020 is a real inflection point”.

Az okok között az elemzők sok mindenre rávilágítottak: túlfűtött tőzsde, kritikussá nőtt eladósodottság, fogyasztói- és vállalati hitelválság, migráció, geopolitikai feszültségek, az EU stabilitásának megingása, Brexit (és példájára további várható EU exitek), növekvő kamatlábak, infláció,…

Az okok között találunk olyanokat is (pld. eladósodottság, hitelválság), amelyekkel kapcsolatban elvileg már megtanultuk a leckét az előző válság alkalmával, de a trendek és a mutatók bizony nem ezt támasztják alá.

Az elemzők arra is rámutattak, hogy bár az előző válságot követően a fellendülés egyértelműen nyomon követhető volt, az egészséges, hosszútávon fenntartható növekedés alapkövei bizony jócskán inognak, a fellendülés egyértelműen a gazdasági mentő- és élénkítő csomagok gyors hatásait tükrözik vissza.

De koronavírusról akkor szó sem volt.

Most viszont van, amely annyiban nehezíti meg a helyzetet, hogy erre tényleg nem számíthattunk, erre nem voltunk felkészülve, és nincs sikeres forgatókönyvünk sem, hogyan lehet egy ilyen válsághelyzetet előremutatóan kezelni, és megmutatni a fényt az alagút végén. Egy világjárvány önmagában is globális recessziót kiváltó ok lehet, de amint látjuk, ettől függetlenül is a válság felé száguldott a világgazdaság, a pandémia csak egy fájó „hab a tortán”.

Az adatok alapján az M&A piac is megszenvedte az első félévben a COVID-ot, nem meglepő módon. Azonban 2020. második féléve nem várt feltámadást mutatott, egyes szektorok „all time high” eredményeket produkáltak. Az összkép így 2020-ra elfogadható. Az európai M&A tranzakciók értéke végül 847 Mrd dollár volt, ami alig alacsonyabb, mint a 2019-es adat.

(forrás: Mergermarket trendelemzései)

Egy következő bejegyzésünkben, amellett, hogy kitérünk a 2020-as adatokra, megvizsgáljuk a 2021 várható trendjeit is.

Közhelynek tűnik ugyan, de egy ilyen helyzetben még inkább igaz a mondás: az időzítés az üzletben, egy vállalkozás életében kulcsfontosságú – nem csak azért, mert a felkészüléssel, az időben megtett tudatos lépésekkel csökkenthetőek a későbbi kockázatok, hanem azért is, mert előre hozhatóak olyan stratégiai döntések – pld. egy cégeladási folyamat megindítása, kivárás a befektető kereséssel – amelyek meghozatala (vagy elmaradása) jelentős következményekkel lehetnek a vállalkozásra nézve.

Az eredeti cikket a The World Financial Review oldalán itt olvashatják: The Predicted 2020 Global Recession

Beyond early stage: Series B/C rounds, debt financing to support international scaling

MEETUP – What you need to know about raising EUR 20-50M from international investors? Later stage investments, Series B/C rounds, debt financing – characteristics, rules, preparation, requirements and KPIs making these rounds highly different from any earlier stage investments – how to prepare successfully? What are the challenges to become “ready and go for it”? We will discover this topic with our international investor guests from Kreos Capital and OTB Ventures.