gértékelés, cégérték növelés

Külső tőkebefektető bevonásakor vagy pedig üzletrészek, cégek adás-vétele során kulcsfontosságú kérdés, hogy mi az a vállalatérték, ami a tranzakció alapját képezi. A vállalatérték meghatározása történhet a historikus adatok alapján, valamint az elkövetkező időszak tervszámai alapján is. A jövőbeli adatokon alapuló vállalatértékelés elvégzéséhez minden esetben javasolt középtávú részletes pénzügyi terv készítése, ami alapján látható, hogy a tervidőszakban milyen terveket tud megvalósítani a vállalkozás.

Természetesen egy korai fázisú vállalkozás értékelése máshogy történik, mint egy érettebb fázisú vállalkozásé, így ott eltérő módszert kell alkalmaznunk.

Tapasztalatunk szerint a cégvezetők sokszor úgy tekintenek a vállalatértékre, hogy összeszámolják mennyit érnek az eszközök, de manapság nagyon ritkán fogadja el bárki is ezt a megközelítést, sokkal fontosabb, hogy a cég mennyi jövedelmet (pénzt!) képes termelni. Egy eszköz önmagában nem fog profitot előállítani…

Mi az a DCF elemzés?

A vállalatok és projektek értékelésére gyakran alkalmazott módszer a diszkontált cash flow alapú értékelés (DCF módszer), mely a cég jövőbeli pénztermelő képessége alapján határozza meg a vállalatértéket. A kalkuláció során a cég jövőbeli cash flow-ja kerül a jelenlegi értékére számolva a cég tulajdonságaihoz és kockázataihoz, valamint eladósodottságához igazított diszkontfaktor segítségével. Az elkövetkező évekre vonatkozó diszkontált cash flow értékek mellett befolyással van a cégértékre, hogy az utolsó prognosztizált évet követően milyen a cash flow növekedési üteme. Ezt az úgynevezett növekedési lehetőségek jelenértékével tudjuk számszerűsíteni, ezt is figyelembe kell venni a vállaltérték-számítás során.

A másik – valójában gyakrabban – alkalmazott módszer a cég értékének meghatározásához a piaci cégértékeket, illetve korábbi tranzakciókat figyelembe vevő szorzószámos vállalatértékelés.

Mik a szorzószámok? Mi a piaci értékelést alapul vevő módszer?

A piaci cégértékeket, illetve korábbi tranzakciókat figyelembe vevő vállalatértékelési módszer, általában ennek alkalmazása a gyakoribb a DCF módszerrel szemben. Ennek a módszernek az alkalmazása során az iparágban megtörtént vállalatfelvásárlások, összeolvadások értékeltségét figyelembe véve, az ezek alapján kapott szorzószámok és a cég vonatkozó pénzügyi adatai alapján kerül meghatározásra a cégérték.

Ezek a pénzügyi adatokat figyelembe vevő szorzószámok jellemzően a következőek lehetnek:

  • EBIT/EBITDA alapú szorzószámok
  • Árbevétel-alapú szorzószámok
  • Könyv szerinti értéket alapul vevő szorzószámok

Az egyes cégekre vonatkozó mutatók jelentősen eltérhetnek egymástól attól függően, hogy milyen iparágban és piacon működik a cég, mekkora méretű a vállalkozás.

Egy további lehetséges vállalatértékelési módszertan a piaci értékelést figyelembe vevő módszer, melyet leginkább csak azoknál a cégeknél lehet alkalmazni, melyek részvényeivel nyilvánosan is kereskednek. Az elérhető adatok alapján egyszerűen meg lehet határozni a forgalomban levő részvények számának és az aktuális részvényárfolyamnak a szorzataként a cég piaci kapitalizációját. Természetesen ezeket az adatokat saját cégünk értékének becsléséhez is fel lehet használni.

Az egyes módszerekkel kiszámított vállalatértéket pontosítani szükséges diszkontokkal és prémiumokkal attól függően, hogy mekkora méretű a vállalkozás, hány piacon van jelen, mennyire függ a működése egyetlen tényezőtől, kisebbségi vagy többségi részesedés kerül-e értékelésre, stb.

Mire is kell gondolni? Ön szerint egy azonos árbevételű cég az amerikai piacon ér többet vagy Albániában? Ön mikor adna többet egy cégért, ha rendezett munkaügyi kapcsolatai vannak, stabil beszállítói és vevő köre, vagy ha állandóan pereskedik, rendszeresen megbünteti a hatóság?

Tudni szeretné cégének értékét, vagy konkrét akciótervet keres cégértéke növelésére?

Szakértőinknek kész javaslata lesz az Ön számára, lépjen velünk kapcsolatba!

Pre-money vagy post-money?

A kockázati tőkebefektetések esetén a befektetők által tőkeemelés során megszerzett tulajdoni részesedés arányának meghatározásához alkalmazzuk a pre-money és a post-money értéket. Ezen kalkuláció során a befektető és az eredeti tulajdonos részesedése mértékének megállapításához felhasználásra kerül a korábban már kiszámított vállalatérték a befektetés előtt, ez a pre-money, valamint a befektető által befektetett tőkeösszeg alapján az úgynevezett post-money érték, ami az alapját jelenti a tőkebevonást követő tulajdoni hányadok meghatározásának.
Ne feledjük: pre-money értékről tárgyalunk, de post money számoljuk ki a tulajdoni hányadokat! Ne engedje, hogy post money értékre adjon a befektető ajánlatot!

Lehet-e növelni a cégértéket a tranzakció előtt, és ha igen, hogyan?

A céget felvásárló, vagy abban részesedést szerző befektetők által elfogadott vállalatérték nemcsak a pénzügyi adatoktól függ, hanem olyan kevésbé számszerűsíthető szempontoktól is, mint például a kidolgozott és letisztult stratégia, a management felkészültsége, a kockázatok kezelésére tett intézkedések megléte.

Ezen szempontok felmérésére és kezelésére az értékeltségi szint növelése érdekében javasoljuk, hogy előzetesen már készüljünk fel, mérjük fel a fejlesztendő területeket, valamint legyen javaslatunk is a lehetséges kockázatok kezelésére. Ennek a felmérésnek nemcsak a tőkebevonást vagy cégértékesítést megelőzően van létjogosultsága, hanem egy első körös tőkebevonást követően is, hiszen ekkor tudunk felkészülni a második körös tőkebevonásra és az exitre is.

Jelentősen tudja befolyásolni a felvásárlás során a ténylegesen kifizetett vételárat, illetve tőkeemelés során a tulajdonrész nagyságát az, hogy az átvilágítási folyamat (due dilligence) milyen konkrét problémákat, kockázatokat tár fel, mennyire zajlik zökkenőmentesen. A feltételek javítása érdekében javasolt előzetesen tételesen felkészülni a due dilligence folyamatra, megvizsgálni azt, hogy mennyire áll készen a tranzakcióra a társaság.

Ha mihamarabb szüksége van a cégeladás vagy befektetői tárgyalás előtt egy cégértékre, lépjen kapcsolatba kollégáinkkal!