Régiós stratégiai befektetővel növekszik tovább a Growww Digital

Ügyfelünk, a Growww Digital Magyarország vezető CEE régiós piacokra specializálódott digitális marketing ügynöksége, amely 9 országban 10 nyelven nyújt testreszabott performance marketing, közösségi média, márkakommunikáció, valamint tartalommarketing szolgáltatásokat piacvezető vagy dinamikusan növekvő webáruházak számára.

Az általuk kezelt digitális csatornán Ügyfeleik átlagos YoY növekedése az elmúlt 7 évben 75% volt, mely többszöröse a CEE régió e-kereskedelmi iparágának átlagos évi növekedési ütemének.

Stratégiai befektetővel növekednek tovább

2022. decemberben sikeres tranzakciót zártak a CEE régió vezető független full service digitális marketing ügynökségével, a lengyel Bluerank-kel, amely kisebbségi tulajdonrészt szerzett a magyar vállalkozásban. A szakmai befektetés célja a Growww Digital ambiciózus növekedési és nemzetközi terjeszkedési terveinek támogatása. A tranzakcióval egyidőben management buyout is megvalósult, a Growww Digital egyik alapító-tulajdonosát vásárolta ki alapítótársa, a management néhány tagja ill. az új résztulajdonos Bluerank.

„Ilyen jellegű és nagyságrendű szakmai befektetés ritka, mint a fehér holló a régióban. Ezért is roppant megtisztelő számunkra a Bluerank bizalma. Ez még jobban megerősíti bennünk, hogy jó úton haladunk” – jelentette ki Szabó László, a Growww Digital társalapítója és ügyvezetője.

A Bluerank szakmai befektetőként és társtulajdonosként lép a budapesti székhelyű digitális marketing ügynökségbe, amely így jobban ki tudja szolgálni a régió piacait, kiaknázva a földrajzi szinergiát. Az üzletbővítés mellett tudásátadásban, piacismeretben és szakmai tapasztalatcserében is partnerségre lépnek, emellett új know-how-k, exkluzív licenszek, mint pld. a Google Analytics 360 marketingplatform, válnak elérhetővé a Growww Digital számára, hogy ambiciózus növekedési terveit valóra váltsa.

„Az elmúlt hét évben átlagosan 75 százalékos bevételnövekedést értünk el az általunk kezelt marketingcsatornákon. Ezt szeretnének tovább javítani a megújult és kibővül erőforrásaink révén. Szeretnénk a magyar e-kereskedők legjobb partnere lenni bel- és külföldön egyaránt. Hiszem, hogy a Bluerank-kel szövetségben ezt a célunkat teljesíteni tudjuk” – tette hozzá Szabó László.

Társalapítói exit

Az új tulajdonostárs érkezése mellett a korábbi tulajdonosi körben is történtek változások.  A Growww Digital másik társalapítója, Dunder Krisztián kiszáll a cégből, mivel alkotó emberként úgy érzi, a cégépítésben vállalt szerepe a befektető érkezésével a csúcsára ért. A szakember két évtized online üzletfejlesztési munka után egyéb területeken keres új kihívásokat.

A kilépő társalapító tulajdonrészét a Bluerank és a menedzsment két tagja vásárolta meg, valamint növelte részesedését a társaságban a társalapító Szabó László, aki az ügyvezetői feladatokat is ellátja a jövőben.

A tranzakciót több hónap előkészítés előzte meg, melyet M&A tanácsadóként az Absolvo Consulting, jogi tanácsadóként pedig a Jalsovszky Ügyvédi Iroda támogatott.

Felhasznált forrás: hivatalos sajtóközlemény

 

 

Sikeres M&A tranzakciót zárt a PingPong UX a globális piacvezető Contentsquare-rel / Hotjar-ral

Angliai székhelyű Ügyfelünk, a user experience kutatás, tesztelés és elemzés területén működő PingPong UX Ltd sikeres M&A tranzakciót zárt a kategóriában globális piacvezető szerepet betöltő francia Contentsquare-rel, amely az elmúlt évek során összesen 1.4 milliárd USD tőkével gyorsította fel növekedését.

A PingPong egyedülálló platformja a user experience kutatás és tesztelés teljes folyamatát átfogja, ezáltal gyorssá és hatékonnyá teszi az ügyfél-visszajelzéseken alapuló termékfejlesztést; megoldását 200+ ügyfél és 175k+ teszt user használja több mint 100 országban világszerte.

A PingPong platformja a Contentsquare tagvállalatába, a felhasználói viselkedést elemző máltai-amerikai óriás Hotjar-ba fog integrálódni „Hotjar Engage” név alatt.

Mozgalmas 6 év – út a PingPong alapításától a Hotjar Engage-ig

A PingPong-ot 2016-ban alapították azzal a céllal, hogy a user kutatás folyamatát egyszerűsítsék, szakítsanak a korábbi lassú, körülményes és szétaprózott gyakorlattal, és egy jobb, használhatóbb, produktívabb és kényelmesebb folyamatot alakítsanak ki.

A PingPong platform útja egy egyszerű, „saját zsebből” finanszírozott prototípus elkészítésével kezdődött, melyet kezdetben a család és a barátok visszajelzései alapján fejlesztettek, finomítottak tovább. Hat év kemény munkának, építkezésnek és a csapat töretlen elkötelezettségének köszönhetően mára a PingPong egy erős és megbízható user-testing platformmá nőtt, 175 ezer fős teszt user csapatot tudhat maga mögött, és számos nemzetközi nagy, erős márka és ügyfél használja elégedetten platformját.

Az utóbbiakhoz csatlakozott tavaly a több mint 180 országban, 1,1 millió website-on alkalmazott Hotjar, akik user kutatásaikhoz a PingPong platformját kezdték el használni.

A PingPong és a Hotjar csapata hamar megtalálta a közös hangot, hiszen közös volt a víziójuk, a két vállalkozás közötti erős stratégiai szinergia pedig gyorsan nyilvánvalóvá vált.

A Hotjar célja lehetővé tenni minden vállalkozás számára, hogy termékfejlesztéseiket a userek igényeinek megfelelően alakítsák, melyhez elengedhetetlen a felhasználók, a döntéseik és motivációik tökéletes megértése és a velük való azonosulás. A PingPong épp ehhez kínál könnyen, gyorsan és hatékonyan használható felületet, mely biztosítja a fejlesztéshez, a finomhangoláshoz szükséges közvetlen user-visszajelzéseket annak érdekében, hogy olyan termék születhessen, amit örömmel és elégedetten használnak majd.

Az akvizíciót követően a PingPong „Hotjar Engage” név alatt, változatlan termékjellemzőkkel integrálódik a Hotjar portfóliójába, meglévő termékei, az Ask (Surveys and Feedback) és az Observe (Heatmaps and Recordings) mellé.

A jövő – soha nem látott növekedési lehetőség a Contentsquare / Hotjar tagjaként

A Contentsquare sikertörténete egy kis francia padlásszobában egy ambiciózus fiatal vállalkozó keze nyomán kezdődött 10 évvel ezelőtt; az elmúlt évek során a növekedésük gyorsítására összesen 1,4 milliárd USD tőkét vontak be (legutóbbit idén, egy 600 millió USD összegű Series F befektetési kört), ma pedig már több mint 1500 fős globális csapattal dolgoznak.

2019 óta a Contentsquare dinamikus növekedését intenzív akvizíciós stratégiával is támogatja; az elmúlt 2 évben felvásárolta a Clicktale-t, a Pricing Assistant-ot, az Adapt My Web-et, a Dareboost-ot, az Upstride-ot – majd 2021 szeptemberben a Hotjart is.

Az akvizíciónak köszönhetően izgalmas, új perspektívák és soha nem látott ütemű és mértékű növekedési lehetőség nyílik meg a PingPong előtt; a tőkeerős Contentsquare / Hotjar család tagjaként lényegesen felgyorsíthatják termékfejlesztésüket és tovább növelhetik teszt usereik számát.

A PingPong UX alapítói és tulajdonosi csapatát az Absolvo M&A csapata támogatta Horgos Lénárd és Makai Gábor irányításával a tranzakciós folyamat során.

Felhasznált forrás: PingPong UX blog – Hotjar has acquired PingPong

Kamatemelés, infláció - mire számítsunk M&A tranzakció esetén?

A kamatemelési ciklus hatása az M&A és tranzakciós piacra

RENDEZVÉNY – 2022. március 2-i online eseményünk aktualitását a növekvő infláció, illetve ennek féken tartására irányuló jegybanki kamatemelések indukálják. Az esemény során meghívott Vendégeinkkel, szakértőinkkel szeretnénk megvilágítani, hogyan befolyásolja az infláció, a kamatok emelése a cégeladások, cégfelvásárlások piacát, a befektetői kedvet, az árazást, a tranzakciók finanszírozását. Számítsunk-e kivárásra, kevesebb tranzakcióra, csökkenő cégértékre, alacsonyabb vételárra, ha értékesítenénk cégünket?

Nem vesznek meg bárkit a technológiai óriások – az IT tranzakciók aktualitásai

A 2020. első félévi COVID-sokk hatásából ébredve az év második felében elképesztő növekedésnek indult globálisan az M&A tranzakciók piaca. A pozitív trendek, a növekvő befektetési kedv és az optimista várakozások bizakodásra adtak okot 2021-re vonatkozóan. Így is lett.

A 2021. első félév eredményei alapján a globális M&A piac várhatóan egy új rekordévet fog zárni mind tranzakciószámot, mind értéket tekintve a Pitchbook adatai alapján. A COVID-hatás minden szektort érintett így vagy úgy; a technológiai szektor azonban – különösen azok a szegmensek, amelyek képesek a felgyorsult digitalizációt innovatív technológiákkal és szolgáltatásokkal támogatni – elképesztő növekedést produkált.

Egész konkrétan, a Mergermarket elemzése szerint az európai tech M&A tranzakciók értéke 2020-ban duplázódott 2019-hez képest, 2021. első félévben pedig több mint másfélszeresére, 122,2 milliárd euróra nőtt az előző év első félévéhez képest.

2021-2022-ben a technológiai szektor szárnyalása minden bizonnyal folytatódik. Pénz van, étvágy van, ám félreértés ne essék, ez nem jelenti azt, hogy minden céget jó áron, jó feltételekkel és magától értetődően valamelyik technológiai óriásnak lehet eladni.

Mi mozgatja a technológiai tranzakciókat, mit keresnek a vevők?

Szinte naponta kapunk megkeresést, ahol elsődlegesen a féltve nevelt (vagy sem) cég új tulajdonosát keresik. Egy cégértékesítés, cégeladás elindítása mindig nehéz döntés.

Ha meghozták a tulajdonosok a döntést, akkor rendszerint jön a dilemma: kit tudok elképzelni vevőnek? Nagyon ritkán keresnek meg minket azzal, hogy „de jó lenne egy albán gyomkereskedő”, mint vevő. Technológiai cégek tulajdonosai jellemzően nyugat-európai, amerikai, skandináv vevőt szeretnének: minél ismertebb név, minél globálisabb cég, annál jobb.

Ezek a cégek azonban

  • gyakran heti száz megkeresést kapnak eladó cégekről,
  • sokszor tőzsdén vannak vagy valamilyen private equity tulajdonában, szinte bizonyosan stratégia mentén növekednek és akvirálnak.

A sok megkeresés versenyt jelent az eladóknak, nekik pedig választási lehetőséget (és akár áralkut!). A stratégia pedig nem minden esetben tartalmazza magas prioritással azt, hogy kicsiny hazánk kalandos demokráciájában kell a következő célpontot megvásárolni.

Az elmúlt években pár tucatnyi technológiai céget (legyen az egyedi szoftverfejlesztő, Saas IT terméket fejlesztő, medtech, agrártech, edutech stb.) megmutattunk a régióból nyugat-európai vagy amerikai stratégiai befektetőknek, lefolytattunk több száz befektetői beszélgetést, amelyek alapján a következő tapasztalatokat (külföldi kollégáinkkal összegezve) tudjuk megfogalmazni:

Számít, hogy kik az ügyfelek

Ki szavazott a cégnek, a terméknek bizalmat? Ha a Kukutyin Bt. már a technológiád használja, az még nem hoz lázba senkit. De ha a világ legnagyobb bankjai vagy telco-cégei is az ügyfelek közt vannak, az már figyelemre méltó.
Hol vannak? Csak lokális ügyfelek jó eséllyel nem lesznek érdekesek. Milyen iparágban tevékenykednek? KKV vagy nagyvállalat? Van-e állami kitettség? Tudsz új ügyfél-szegmenst biztosítani a potenciális vevőnek?
A vevőkoncentráció, túlzott kitettség akár deal breaker is lehet, a KKV ügyfélkör (kontra enterprise) pedig alacsonyabb értékelést jelent.

Unikális nagy piacmérettel

Ellentmondásnak is tűnhet, de nem az: legyen egyedi a megoldásunk, de közben ez az egyediség ne szűkítse a piacméretet. Minél több piaci szegmenst ki tud szolgálni a megoldásunk, annál jobb. A nagy piacméret a későbbi növekedési potenciál kulcsa lehet.

Nem a csúcson adunk el

Süllyedő hajót ki akar venni? Akkor kell eladni, amikor növekedési szakaszban van a cég, és a következő időszakban is ez várható. A vevő is „akar keresni” a cégen, piacon, ügyfeleken; ne várjuk meg, amíg valamilyen sokk éri a piacunkat vagy az ügyfelek nagy arányban pártolnak el tőlünk. A vevők a sikersztori közepén lesznek izgatottak.

De, a méret (is) lényeg

Ha nem érünk egy el látható méretet bevételben és/vagy EBITDA szintjén, akkor kis eséllyel keltjük fel a nemzetközi befektetők figyelmét.

Irányadóként a következőket érdemes figyelembe venni:

  • 20-30 millió euró ARR (tehát éves, ismétlődő bevétel) esetén már bárki szóba áll Veled, feltéve, ha van egy kétszámjegyű növekedés még ehhez.
  • Ha 15-20 millió euró bevételt ér el a cég, ami nem recurring, hanem projekt alapú, sajnos nem fognak sorban állni a tech-óriások. Fel lehet kelteni már a régiós nagyobb szereplők figyelmét, szegmenstől és ügyfélkörtől függően néhány európai játékos is érdeklődni fog, de még mindig kicsi a konverzió.
  • A kisebb private equity befektetők megnézik már a lehetőséget olyan 5-10 millió euró bevételtől, főként, ha ún. add-on befektetésről lehet szó, tehát valamely meglévő portfólió céghez vásárolhatnak. A kisebb alapok esetén kb. 1 millió euró EBITDA a belépő, a nagyobbak inkább 2-3-5 milliótól fognak beszélni velünk.
  • És ha nagyon speciális területen, igen unikális a technológiánk, kiemelkedő a növekedés vagy a piaci potenciál, akkor ezen méret alatt is lehet érdeklődés. De minél kevésbé egyedi globális szinten a tevékenységünk, annál inkább igaz, hogy kell a jelentős méret.

Az EBITDA még mindig kulcskérdés

Nem elég a – lokális piacon – unikális termék. Hiába fektetett euró milliókat a cég termékfejlesztésbe, monetizálni kell, és képesnek kell lenni EBITDA-t, pontosabban pénzt termelni.

Gyakran halljuk, hogy „az adott termék tényleg innovatív” és „nincs ilyen a világon”. De akkor miért nem lehet bevételt generálni, sőt, profitot? Nos, a felvásárlások mindössze 0,1%-a olyan, hogy bevétel nélküli startupot vesz meg a kaliforniai óriás, de a trend nem erről szól.

Ne feledjük, azok a menedzserek, akik majd meghozzák a döntést, hogy kiadnak egy kisebb vagyont a felvásárolt cégért, kétszer is átgondolják, bevállalnak-e nagy buktát (nincs még EBITDA, de a lehetőség persze óriási…). És miért tennék ezt pont a magyar piacról? Miért nem valamelyik neves akcelerátor vagy kockázati tőkés cégét vennék meg, amivel vélhetően csökkentenék a hibázás lehetőségét?

Stratégiai befektetőkhöz idő kell

Minél bonyolultabb a technológia, annál hamarabb ismernie kell a céget, a megoldást a későbbi vevőnek. A bölcs eladó már akár 2-3 évvel hamarabb építeni kezdi a kapcsolatot. Ismerjék meg a technológiát, a stratégiai befektető ügyfelei is kerüljenek kapcsolatba a termékkel, legyen jó visszajelzés a technikai és sales csapattól is, a menedzsmentnek se legyen idegen a történet.

Ahogy fentebb is szóba került, minél nagyobb a felvásárló cég, annál inkább stratégia mentén növekednek és akvirálnak. Néha ki kell várni, bele kell „férni” abba a stratégiába, ehhez bizony idő kell, ha maximalizálni akarjuk az esélyeket.

Ne becsüljük le a „mid market” vevőket

Ahogy az egyik befektető mondta: minden vállalkozó boldogan mesélné el, hogy a Google vagy a Cisco vette meg a cégét. De a statisztikák szerint a régiós cégeket (főleg, ha a méret nem elég nagy) sajnos igen ritkán vásárolják fel a nagy tech mamutok.

Az egyik leggyakoribb hiba, amit elkövetnek a folyamat során, ha csak a „nagyokat” próbálják megszólítani – ezzel persze a legnagyobb versenybe kerülnek be, mert a világ minden pontjáról nekik akarnak eladni céget. Lebecsülik a „mid market” cégeket. Továbbra is több száz millió eurós bevételű, akár több ezer főt foglalkoztató, 10-20 irodával rendelkező vállalatokról van szó. Viszont töredék annyi megkeresést kapnak, és bizony gyakran „sokkal jobb helye” lenne ott a hazai vagy régiós csapatnak. Csak a német, francia, angol, skandináv, svájci cégek százával elérhetőek ilyen méretben, de már egyre több balti, lengyel vagy épp olasz és spanyol cég is szóba jöhet akvizíció szempontjából.

A versenytársak esete

A legtöbb eladó úgy gondolja, hogy a versenytársak fizetnének a legtöbbet a cégükért, de ez az esetek többségében nem igaz. Mi úgy gondoljuk, a mi technológiánk jobb, de bizonyára a versenytárs CTO-ja a saját megoldására esküszik… Biztos be fogja ismerni, hogy ki kell dobni, amit évekig (évtizedekig) építettek? Persze a konszolidációnak vannak előnyei a vevő számára is, de a potenciális szinergiák (technológia, új ügyfélszegmensek stb.) limitáltak.

Arról nem is beszélve, hogy az esetleges tranzakció során (átvilágítás) érzékeny adatok átadására kerül(het) sor, ami bizony komoly kockázatot rejt magában. Azaz bár jó ötletnek tűnik, a versenytársak felé történő eladás kapcsán kiemelten óvatosan kell eljárni.

Senki sem lehet vonzó örökké

Nem szabad elszalasztani a momentumot. Díjat kapunk, írnak rólunk, új kulcsügyfelek, a piac épp berobbant – hányszor láttuk, hogy aztán a momentum elmúlt, az eladó kivárt, és már nem (csak) ők voltak a rivaldafényben. A jó időzítés a cégértékesítésnél is fontos, ne várjunk túl sokáig, ha látjuk a tényezők kedvező együttállását.

Ő lesz a befutó

Akár a tranzakciós folyamat elején, akár az első néhány érdeklődő után az eladókban kialakul egy érzés: „figyeld meg, ők adják a legjobb ajánlatot”. Érdekesség: 10-ből 9 alkalommal nem az a jelölt lesz végül a befutó. Az első lelkesedés jó hír, de nem sorsdöntő. A dalnak nincs vége, míg a hölgy énekel…

A horgászat még várhat

Egy élet munkáját átadni másoknak nem könnyű. Sokan határozottan akarják lezárni a korábbi fejezeteket, azaz „másnap már be se menni”. Ám ez a gyakorlatban a legritkább esetben valósul meg ilyen formában. Minél függetlenebb a menedzsment a tulajdonostól, ez az „átadás-átvételi” időszak annál rövidebb (akár 6-12 hónap). Minél jobban kötődik a csapat, a technológia, a kiemelt ügyfél az eladóhoz, ez annál hosszabb lehet (1-3 év). Ha pedig a cég leginkább ránk épül, mi vagyunk a motor, akkor bizony látunk 3-5 éves „röghöz kötést” is – legalábbis, mint kérés. Minél hamarabb mennénk inkább horgászni vagy búvárkodni, annál inkább szükséges erre időben felkészülni, kiépíteni a tőlünk független működést.

Tehát a piac jó, a tehetséges cégekre van kereslet, ám a fenti néhány ponttal érdemes tisztában lenni, hogy a realitások talaján maradjon az elképzelésünk az esély, az időtáv, a későbbi vevő, illetve a vételár vonatkozásában.

 

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

A Shoprenter sikeresen értékesítette többségi tulajdonrészét a lengyel e-commerce óriás IAI-nak

Ügyfelünk, az Innonic Csoporthoz tartozó Shoprenter, a hazai piac egyik vezető, SaaS technológiára épülő e-commerce platformszolgáltatója 2021. júliusban sikeres M&A tranzakciót zárt Lengyelország piacvezető e-commerce platformszolgáltatójával, az IAI-val (IdoSell), aki többségi (51%) tulajdonrészt szerzett a magyar vállalkozásban.

Az IAI – aki mögött pénzügyi befektetőként és résztulajdonosként Lengyelország és a közép-európai régió vezető, kifejezetten a digitális technológiákra fókuszáló private equity alapja, az MCI Capital áll – a 2021. áprilisban zárt pénzügyi évében 2,6 milliárd EUR GMV (gross merchandise value) forgalmat generált, és több mint 6000 online store-nak és 1500+ szálláshelyfoglalásra szakosodott online szolgáltatónak kínál e-commerce megoldásokat.

A Shoprenter akvizíciója az IAI számára az egyik első fontos mérföldkő az európai és nemzetközi terjeszkedési és növekedési céljai megvalósításában.

A Shoprenter csapatát tranzakciós tanácsadóként az Absolvo Consulting támogatta.

„Nagy megtiszteltetés volt egy ilyen dinamikus csapattal dolgozni a tranzakción. Újabb lezárt technológiai deal, újabb Absolvo siker az e-commerce szegmensben is” – teszi hozzá a projektet az Absolvo oldaláról támogató Horgos Lénárd.

Nemzetközi tranzakció lévén, a miniszteri jóváhagyást is igénylő tranzakció előzményeiről, a felek terveiről az Innonic Group Forbes-nak adott interjújában olvashat részleteket: Egyesíti erőit a magyar és a lengyel piac két meghatározó e-kereskedője

A határzárak sem állítják meg a befektetőket: lehet-e céget venni videohívásban?

Miközben a világjárvány kezdetén még egyáltalán nem tűnt reálisnak, hogy az online térben vegyenek cégeket a befektetők, ma már egyáltalán nem ritka, hogy úgy zárulnak tranzakciók, hogy a felek soha nem találkoztak „élőben”. A befektetők is alkalmazkodtak az új körülményekhez, mert alkalmazkodniuk kellett, a dealek során pedig felértékelődött a bizalom kérdése.

Egy éve tavasszal az – akkor még – ismeretlen vírus sokkolta a világgazdaságot. A cégeladások és felvásárlások piaca (M&A) is megtorpant. Sokan megijedtek, leálltak, kivártak. Az egyik felmérésben a befektetők fele mondta azt, hogy szünetet tartanak, figyelnek mi lesz: összeomlás, valamilyen alakú válság, egy hullám vagy több, és így tovább. Aztán szép lassan rájöttek a szereplők, hogy nincs más hátra, mint előre. Ugyanis a pénznek dolgoznia kell. A tulajdonosok egy idő után megkérdezik: „értem, hogy lezárások és pandémia van, de akkor addig senki nem fektet be, nem vesz céget sem?” Nincs megállás, azok a motivációk, amelyek hajtják a dealeket, nem múltak el: menni kell, venni kell.

Odamenni, megnézni, megfogni

Szeptemberben egy német befektető az egyik tranzakciónk során elutasította még az adott felvásárlási lehetőséget, egyértelműen kimondta: „Nem fizetünk ki milliárdokat egy cégért, amit nem láttunk, nem mentünk el személyesen megnézni”. Persze oda lehet küldeni a helyszínre egy helyi átvilágítót „megbizonyosodni”.

Nyilván a tranzakcióknak van egy hivatalos, szakmai vetülete: excelek, beszámolók, prezentációk, kimutatások, adatszoba. De van egy másik oldala is: az üzlet itt is hús-vér emberek között köttetik. Ideális esetben tulajdonostársakká válnak, közösen fognak örömteli és kemény pillanatokat megélni (osztalékot fizetünk vs. nagy baj van). Döntéseket hozni kollégákról és a jövőről. Egy teljes cégeladás esetén – ahol az eladó tulajdonos egy idő után „elsétál” – sem mindegy, kivel kötök üzletet, elhiszem-e, hogy amit kapok, az a mutatott, vélt (vagy valós?) értéket képviseli.

Ahogy az egyik nagy magántőkealap hazai vezetője mondta: nem utalok át milliárdokat, ha nem ismerem meg jobban a partnert, nem beszélünk a hobbijáról, nem ittam meg vele egy sört (vagy kávét). Tudnom kell, ki lesz az üzlettársam.

Prezentációt nézegetni lehet home office-ból. Drónnal lehet ellenőrizni raktárkészletet, vagy egy telefonnal, tablettel videón keresztül bemutatni a gyárat. Az átvilágítás – és így az ún. adatszoba – amúgy is virtuális. De tulajdonostárssal kezet rázni online nehéz.

„Séta a parkban”

A lezárásokra és szociális távolságtartásra a befektetőknek is reagálniuk kellett. Az egyik nemzetközi kockázati tőkés vezette be az ajánlataiban, hogy bár megállapodhatunk az üzleti feltételekben online, de mielőtt az utalás megtörténik, a járványügyi előírások betartása mellett tegyünk egy közös sétát a parkban. Beszélgessünk kicsit offline, a való világban.

„Elmegyek, a szemébe nézek, megrázom a kezét – ez a megszokott folyamat. Nem hittem volna, hogy videóhívásban veszek céget” – mondta nevetve egy akvizíciókban érdekelt hazai informatikai cég vezetője.

Bizony változnak az idők. Úgy zárunk le rövidesen egy tranzakciót, hogy személyesen nem találkoztunk a vevővel. Ennek természetesen sokan örülnek, nem kell annyit utazni, nő a hatékonyság – de rengeteg hátránya is van. Azonban a friss elemzések azt mutatják, hogy a tranzakciók üzleti feltételeiben komoly negatív változás (tehát ezeknek a kockázatoknak a leképezése) nem látszik.

Felértékelődik a bizalom

Képernyőn keresztül meg lehet-e állapítani egy cégről, hogy kivételes, valóban „főnyeremény”? Vélhetően remegni fog a keze az utalásnál az adott befektetési igazgatónak. Ez azt is jelenti, hogy felértékelődik a bizalom: van-e már korábbi befektetője, egy hiteles tanácsadója, van-e egy fix pont, ami erősíti a komfortot. El kell hinned, hogy amit mondanak, amit látsz a virtuális anyagokban, az tényleg úgy van. Lehet, hogy szörfdeszkás pólóban, DJ-fejhallgatóban akarnak meggyőzni, hogy adj nekik 2 milliárdot – és közben a háttérben átsétál egy családtag vagy beinteget egy kisgyerek, aki épp digitális oktatásban vesz részt. És ez ma már tényleg nem kandikamera.

Felértékelődik ezáltal, hogy még inkább helytálló és makulátlan legyen a bemutatott sztori és a kapcsolódó szakmai anyagok. Ha korábban egy ártalmatlannak tűnő ellentmondás nem okozott gondot, most a bizalmat könnyen megtörheti, és hiába a hónapok verejtékes munkája, végül mégsincs deal.

 

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

Féljünk-e a befektetési szerződések rémisztő feltételeitől?

MEETUP – VC és PE befektetések, kivásárlások, ill. M&A tranzakciók esetén is izgalmat kelthet, amikor a befektetési / adásvételi szerződések tervezetét a founderek / tulajdonosok a kezükben tartják. Számukra esetleg ismeretlen kifejezések, ijesztőnek látszó / hangzó feltételek, biztosítékok és kilátásba helyezett szankciók nehezítik a tisztán látást, keltenek bizonytalanságot és félelmet. Mely feltételektől, szankcióktól mikor és mennyire érdemes / kell tartani, kell-e tartani egyáltalán? Erről beszélgetünk tranzakciós jogi szakértőinkkel, Bóné Lászlóval és Fehérváry Ákossal (Baker McKenzie).

Equity reggeli összefoglaló – Hogyan lehet kitűnni a régiós (túl)kínálatban?

RENDEZVÉNY – A CEE régióban cégek tízezrei szembesülnek a cégutódlás problematikájával. Egy nemzetközi tanulmány szerint a családi vállalkozások 40%-a tervez tulajdonosváltást 5 éven belül, 61%-uk a következő nemzedéknek tervezi majd átadni a kormányt, míg 28% kifejezetten cégeladásban gondolkodik. A tapasztalatok szerint a valóság azonban az, hogy mindössze 6-7%-uknak sikerül a megfelelő utódlást családon belül megoldani.

Globális iparági M&A elemzések – 2018. IV. negyedév

A csomagolóipar, cleantech (környezetkímélő / energia hatékony technológiai megoldások) és építőanyag ipar szektorok 2018. IV. negyedévi globális M&A piaci trendjeit, változásait, főbb megállapításait és várakozásait tette közzé elemzéseiben cégcsoportunk. A szektor specifikus negyedévi elemzésekből választ kaphat például arra, milyen trendek és lezárt deal-ek befolyásolták az adott piacot, hogyan alakultak az M&A tranzakciók volumenben és értékben, milyen iparági szorzókat alkalmaztak a vevők a célvállalatok értékelésénél, és ez milyen eltéréseket mutat az egyes régiók, vállalatméretek és befektetői típusok esetében.

A kiválasztott szektor elemzéséhez kérjük, kattintson a képekre:

Packaging M&A Q4-18

Cleantech M&A - Q4-18

 

Construction M&A - Q4-18

Kérdése, észrevétele van az elemzésekkel kapcsolatban? Keresse kollégánkat!

Equity reggeli – cégeladás, exit: hogyan lehet kitűnni a régiós (túl)kínálatban?

RENDEZVÉNY – Ezúttal a cégeladás, az exit kihívásai kerülnek fókuszba, hiszen a régiónkban cégek tízezrei szembesülnek a cégutódlás problematikájával, és gyakran a cégeladást fontolgatják. Sokan a nemzetközi piacról várják majd a stratégiai vevőt, akit bizony Európa számos piacáról keresnek meg „eladósorba került” cégek…
Régiós és globális versenyben „edzett” tranzakciós szakértőket hívtunk meg, akikkel arra keressük a választ hogyan lehet sikeresen kitűnni a nemzetközi (túl)kínálatban, hogyan válhatunk érdekes célponttá egy nemzetközi vevő számára, és mire figyeljünk a felkészülés során.