Cégeladások, felvásárlások – érdemes-e céget eladni 2021-ben?

2020-ban a cégeladások, felvásárlások és összeolvadások piaca (M&A) a világjárvány következtében globálisan visszaesett az előző évhez képest – ahogy sok más szektor is. Az első féléves adatok összeomlást mutattak, ám amint az első sokk után bízni kezdtek a befektetők abban, hogy a világ talán még nem ér véget most, és a szereplők is alkalmazkodtak a következményekhez, megtanultak videocall-on keresztül, az egyébként kulcsfontosságú személyes találkozók nélkül, „online” céget venni, a tranzakciók új erőre kaptak.

Idén pedig folytatódhat a növekedés, hiszen a felvásárlásoknak számos hajtóereje lesz 2021-ben.

Cégeladások, felvásárlások: mélyrepülés után erős fellendülés

Az új koronavírus tavaly mindenkinek felforgatta az életét, a járvány pedig az M&A piacot sem hagyta érintetlenül. Míg az első félév tranzakciós számai tragikus képet festettek fel, addig 2020 második féléve elképesztő eredményeket produkált. Vélhetően a tavasszal leállt, „bedugult” tranzakciók is részben megvalósultak, így végül az év összképe a Mergermarket adatai szerint csak kb. 7%-os visszaesést mutat 2019-hez képest, így a globális tranzakciós volumen 2020-ban 3163 milliárd dolláron alakult.

Mindeközben Európában 5%-kal magasabb lett a tranzakciók összértéke az előző évhez képest, ami elérte a 847 milliárd dollárt. Érzékeltetésül: míg az első félév 294 milliárd, addig a második félév 553 milliárd volt, ami majdnem duplázást jelent. A technológiai szektorban megvalósult tranzakciók összértéke 120 milliárd dollárt tett ki, amire nem volt még példa az adatok rögzítése óta, abszolút rekord.

Érthető módon a tavaszi lezárások kérdőjeleket vetettek fel a vállalkozások bevételi tervei és kilátásai kapcsán, megnehezítettek egy lehetséges cégfelvásárlást is. Magunk is belefutottunk olyan helyzetbe, hogy egy német befektető visszalépett, mondván, nem fog elkölteni sok millió eurót úgy, hogy nem volt lehetősége megnézni az utazási korlátozások miatt a céget, a telephelyet, és nem tudott találkozni a menedzsmenttel sem. Valljuk be, érthetőek ezek az érvek.  A második félév lendülete azonban bizakodásra ad okot az idei évre vonatkozóan is.

2021-es várakozások – nemcsak étvágy, de pénz is van

A West Monroe & Mergermarket kutatása szakmai és pénzügyi befektetőket kérdezett meg, hogy készülnek az idei évre, milyenek a várakozásaik. A válaszadók kb. 70%-a tervez legalább egy akvizíciót évente 2021 és 2022 során is. Azaz nemcsak étvágy, hanem pénz is van.

Pénz van és lesz is

A befektetők továbbra is rengeteg szabad, elkölthető forrással rendelkeznek. Csak az intézményi szereplőknél hozzávetőlegesen 1700 milliárd dollár befektethető tőke várja a jó célpontokat. Hogy lehet-e ez több, csak rajtuk múlik. 10-ből 9 alapkezelő úgy nyilatkozott, hogy nem látja komolyabb akadályát annak, hogy új alapot indítsanak, vagy további forrásokat vonjanak be a meglévő alapjaikba. Sorban állnak náluk az LP-k (azaz azok a befektetők, akik a kockázati vagy magántőke alapokba pénzt tesznek, de operatív módon nem vesznek részt az alap tevékenységében, a döntéshozatalban). A kvázi nulla kamatkörnyezetben nyilván a pénz helyet keres a megtérülésre. Már „csak” el kell költeni.

Kettészakadt a piac

A célpontok szempontjából egy érdekes és fájdalmas kettőség jellemzi már most a piacot. Egyrészt ott vannak a világjárvány által közvetlenül vagy közvetetten érintett vállalkozások, vélhetően legyengülve, akár még ki is szolgáltatva. Vannak tulajdonosok, akik nem akarnak újabb 3-5 évet keményen dolgozni, mire visszatornázzák a bevételeket, eredményt a pre-COVID időszakra. Nyugdíjba akarnak menni, el szeretnék adni a vállalatot. Sajnos gyenge tárgyalási pozícióban érheti őket a tranzakció, jó eséllyel nem remélhetnek kiemelkedő cégértéket (sőt, lehet, hogy az idő előrehaladtával még kevesebbet kaphatnak a vállalkozásért).

A túloldalon pedig felértékelődik a biztos, stabil bevétel, kiszámítható növekedés (az úgynevezett ismétlődő bevétel preferált!), akinek a válság ellenére is jól megy. Ha kevés a jó célpont, ezen kivételes helyzetben lévő vállalkozások árazása nőhet is.

Tehát vannak, akikért nagyon sokat fognak fizetni, és lesznek, akik rosszabbul járnak a cégeladás, felvásárlás során a COVID-19 járványnak és a válságnak „köszönhetően”.

Mely szektorok profitálhatnak?

Miközben visszaesett a tranzakciós piac 2020-ban, addig a technológiai szektorban megvalósult akvizíciók, tranzakciók száma sosem látott szintre emelkedett. Nem kérdés, hogy a trend folytatódni fog. Azok a vállalkozások, amelyek megoldásai a digitális transzformációt támogatják, a big data és üzleti intelligencia területén működnek, vagy például az e-kereskedelemhez kapcsolódó technológiát fejlesztenek, minden bizonnyal jobb eséllyel várják az évet. Ugyanígy az egészségipar, a pharma, a biotech szektor továbbra is izgalmas lesz.

A jó célpontokért folyó verseny rákényszerítheti a befektetőket, vevőket, hogy gyorsabban lépjenek (akár megelőzve a publikus tranzakciós folyamatot), hatékonyan bonyolítsák le a tranzakciót. A szűkmarkúság pedig azt jelentheti, hogy lemaradnak a lehetőségről.

Mi hajtja a tranzakciókat? A szakmai befektetők motivációi

A pénzügyi befektetők mellett a stratégiai, szakmai befektetők lesznek a tranzakciók, akvizíciók motorjai. Az organikus növekedés helyett gyorsabban akarnak előrelépni, piacot, tudást, ügyfeleket szerezni. De vajon mi hajtja az ő döntéseiket a következő időszakban?

  • Diverzifikálás: új piacokra, új szektorokba való belépés, a termék-, szolgáltatás-portfólió bővítése. Amikor új szektorról beszélünk, akkor ma már valóban nagyobb lépések is gyakoriak: autóipari cég vesz szoftverfejlesztőt, élelmiszeripari cég adatelemzőt, az offline vállalkozás igyekszik az online irányba, és fordítva.
  • Nemzetközi terjeszkedés felgyorsítása: egy akvizícióval gyorsan beléphet a stratégiai vevő új földrajzi piacokra, időt és jelentős költségeket megtakarítva, alacsonyabb kockázat mellett (ami a töredezett régiónk esetén külön kihívás lenne).
  • Ellátási lánc biztonsága: a lezárások miatt sok vállalkozás szenvedett az alkatrészek, alapanyagok késése miatt, amire válasz lehet, ha „házon belülre kerül” egy kulcsbeszállító.
  • Lokális, regionális konszolidáció: a töredezett piacok esetén az egyes, kisebb-nagyobb szereplők felvásárlása, konszolidálása – ideálisan – hatékonyabb, nagyobb profitot termelő cégcsoportokat hozhat létre.
  • Európai „bajnokok” megerősítése: Európa felismerte, hogy fel kell vennie a versenyt az ázsiai és amerikai óriásvállalatokkal, ehhez szükséges a helyi, európai „bajnokok” létrehozása, az ő növekedésük, akvizíciók támogatása.
  • Verseny konszolidálása: néha azért kell megvenni egy céget, mert jobb a „trónkövetelőt” házon belül tudni, mielőtt nagyobb lesz nálunk és elveszi a piacunk… 

Vannak olyan ritkán tárgyalt szempontok is, amelyek talán első látásra nem tűnnek racionálisnak; a menedzsmentet „ütik” a tulajdonosok, hogy növekedjenek, vegyenek. Ahogy egy multi cég helyi ügyvezetője annak idején megfogalmazta: „Akvirálni fogunk… vagy én, vagy az utódom. De jobban szeretném, ha inkább én tenném.” Néha pedig a tranzakciót szorgalmazó vezető leginkább egy szép mérföldkővel szeretné gazdagítani az önéletrajzát.

Pozitív kilátások 2021-re – érdemes megkezdeni a felkészülést!

A kilátások ezek alapján pozitívak az idei és a következő évekre, ha cégeladásban vagy vásárlásban gondolkozunk. Mint röviden összefoglaltuk, a tranzakciók várható motivációi is szerteágazóak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy – ahogy sok európai országban – hazánkban sem automatikus a nemzetközi befektetők részesedésszerzése, legalábbis 2021. június 30-ig miniszteri jóváhagyásra van szükség.

A vakcinák engedélyezésével, az oltások megindításával azonban egyre inkább látszik a fény az alagút végén. Mivel egy tranzakciónak – legalább – több hónapos átfutása van jellemzően, így a legtöbb befektető már a COVID-19 járvány utáni időszakra tervez a dealekkel, és a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek is így kell számolniuk, esetleg megkezdeni a felkészülést.

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

Kockázati tőke piac és a járvány: mit mutatnak a 2020-as adatok?

A járvány és annak gazdasági hatásai, bizonytalansági tényezői miatt – talán nem meglepő módon – az első féléves hazai befektetési adatokban erőteljes visszaesés mutatkozott. A harmadik negyedévben ugyan már növekedés látszik, ám eközben a hasonló európai adatok alapján rekord év várható a kockázati tőke befektetések száma és volumene tekintetében. Nincs elég pénz itthon vagy más tényezők vannak a háttérben?

A járvány kitörése, a világgazdaság megrogyása természetesen a magán- és kockázati tőke piacra is kihat. A kiszámíthatatlan környezet megkérdőjelezi az üzleti terveket, a megvalósítási kockázatot és így a megtérülést is. Iparági elemzők óvatosságot vártak a befektetőktől az első hullám és a lezárások, korlátozások idejére.

Talán mondanom sem kell, hogy nagyon nem mindegy a GDP-nek és a vállalkozásoknak, hogy az a pár százmilliárd forint kivár vagy „fűti” a gazdaságot.

A kockázti tőke piac aktivitása itthon – visszaesés, lassulás első félévben, növekvő trend Q3-ban

A HVCA (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület – amely a befektetői piac nagyobbik hányadát tömöríti) – 2020. évi első félévre vonatkozó hazai magán- és kockázati tőke piaci aktivitási adatait figyelembe véve, az elemzőknek igaza lett: az elmúlt évek azonos időszakához viszonyítva visszaesés látható: 63 vállalkozás jutott közel 10 milliárd forint befektetéshez. Ez hozzávetőlegesen 30%-os csökkenés a tranzakciók számában, ill. az átlagos tranzakció méretet tekintve is, a 2019 első féléves teljesítményhez képest pedig felére esett a befektetett összeg.

Talán még dermesztőbbek ezek az adatok, ha hozzátesszük, hogy a meglévő kockázti tőke alapkezelők és források mellett az állam is igyekezett ellensúlyozni a COVID hatását és újabb forrást biztosított a vállalkozásoknak – lásd Hiventures Startup Mentő program, ami áprilisban indult 30 milliárd forintos kerettel, egyfajta könnyített eljárásrenddel.

Mi lehet a visszaesés háttérben?

  • némely alapkezelők azonnal leálltak az új befektetésekkel, a meglévő portfólió cégekre fókuszáltak, tudni szerették volna, mi történik velük, esetleg kell-e új finanszírozás számukra,
  • egyes cégeknek összezuhant a piaca, így a kockázati tőkéseknek nem voltak már izgalmasak,
  • számos vállalkozásnak pedig újra kellett rajzolnia az üzleti tervét, ez is kihatással volt a folyamatokra és a megvalósuló tranzakciókra.

A piaci rémületet jól mutatja, hogy több alapkezelő (európai szinten mozgalom is indult erre) aktív kommunikációba kezdett és igyekezett biztosítani a cégeket, hogy COVID ide vagy oda, ők nyitottak a befektetésekre, van pénz, ne ijedjenek meg a vállalkozások.

Míg egyesek lefagytak, kivártak, eközben néhány alapkezelő azt tapasztalta, hogy sosem látott felhozatal „esett be” hozzájuk más befektetők befékezése miatt.

A harmadik negyedévbenszintén a HVCA adatai szerint 44 vállalkozás kapott kockázati tőkét összesen 10 milliárd forint értékben, amely ugyan szinte megegyezik az előző év azonos időszakának befektetési aktivitásával, az összesített adatokat tekintve azonban továbbra is erőteljes az elmaradás 2019-hez képest: közel 30%-kal kevesebb cég jutott 40%-kal kevesebb befektetéshez.

Európa: szintén lassulás… vagy mégsem?

Az európai számok alapján mind globálisan, mind európai szinten meglepően jók az adatok a befektetési összegeket és tranzakciók számát tekintve.

Bizonyos mutatókban rekord évre (!) van esély – pedig az európai piacok egésze is GDP visszaeséssel, lezárásokkal szembesül.

Az európai kockázati tőke befektetések adatai alapján meglepően jók az adatok a befektetési összegeket és tranzakciók számát tekintve

Forrás: Pitchbook – European Venture Report Q3 2020

Pénz nincs? Vagy nem érdemes befektetni?

Tőkéből pedig nincs hiány: továbbra is ott vannak a piacon az utolsó körös Jeremie alapok, jelentős forrással a Széchenyi Alapok, Hiventures, piaci alapkezelők, sőt, új alapot is indítottak nemrég (PortfoLion).

Az igazán kivételes cégek pedig – bár miniszteri jóváhagyást követően – nemzetközi befektetőktől is bevonhatnak tőkét (évi 1-2 ilyen tranzakcióra van példa).

Ha tőkebőség van a piacon, akkor az lenne az oka a befektetési volumen csökkenésének, hogy nem érdemes befektetni válságok közepén? Megértve persze az óvatosabbakat, de amint csökken a bizonytalanság, bíztatnám az összes befektetőt, hogy tárja ki az ajtót a tehetséges csapatok előtt.

Már talán közhely, de az ínséges idők mindig is kreatív megoldásokra késztették a vállalkozókat is. Ne feledjük, hogy a 2008-2009-es recesszió idején indult a WhatsApp, az Uber, a Slack vagy az Instagram. Könnyen lehet, hogy a következő nagy magyar sikersztori már érlelődik.

Az ún. ökoszisztéma persze dolgozik azon, hogy legyen hova befektetniük a kockázati tőkéseknek, szinte minden héten van egy hackathon, egy pitch esemény, indul egy új akcelerátor program. De akkor mire várnak még a befektetők, miért nem jobbak a hazai adatok?

Ha figyelmesen olvassuk a híreket, akkor azt látjuk, hogy nem restek ők sem, vannak befektetések. Csak nem feltétlenül itthon. Ha nem találnak elég vagy jó befektetési lehetőséget a magyar piacon, menniük kell a határokon túlra. Így az is látszik, hogy egyre nő a magyar alapkezelők régiós vagy európai befektetéseinek száma is.

Execution risk

Szóval járvány ide vagy oda, kedves vállalkozók kössük fel a nadrágot, mert tény, hogy van pénz, csak ambíció, tervezés, felkészülés kell, nemzetközi szinten is versenyképes üzleti potenciál, a befektetést követően pedig agilis megvalósítás!

Az „execution risk” ugyanis az egyik legnagyobb a mai – tőkéből gyors növekedést remélő – magyar cégeknél. A jó ötlet, az innovatív termék önmagában nem elég a sikerhez, ha lassan, fókusz nélkül, gyenge csapattal akarnak nekivágni a nemzetközi növekedésnek, az bizony jelentős befektetési kockázatot jelent.

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

5 mio USD tőkebevonás a Starschema-nál

A Big Data, Business Intelligence, adatvirtualizáció és adattárház fejlesztés és tanácsadás területén tevékenykedő Ügyfelünk, a Starschema az egyik legmeghatározóbb szereplő Európában, Ügyfelei között olyan cégekkel, mint az Apple, a Facebook vagy a Netflix. Felkerültek az amerikai Inc. üzleti magazin top 5000 leggyorsabban növekvő európai vállalkozásainak listájára, saját kategóriájukban az első helyen állnak. Az Inc. listáján korábban olyan, ma már óriássá nőtt cégek is szerepeltek, mint a Facebook, a Microsoft vagy az Oracle.

A PortfoLion Regionális Magántőke alap 5 mio USD tőkét biztosít a magyar piacon piacvezető, 2017-ben közel 10 millió USD árbevételt generáló vállalkozás számára a nemzetközi – elsősorban a tengerentúli – terjeszkedéséhez, piaci jelenlétének erősítéséhez, és a Big Data szegmens regionális piacvezető pozíciójának megalapozásához.

A Starschema árbevételének kb. 70%-a már jelenleg is az USA piacokról érkezik, elsősorban a Fortune 500 óriásoktól, az 5 mio USD tőkéből pedig többek között a további terjeszkedést, infrastruktúra fejlesztést és a helyi workforce kiépítését tervezik.

Gratulálunk a Starschema-nak a tranzakcióhoz, és örülünk, hogy részesei lehetünk sikereinek!

A tőkebevonás híre jelentős sajtóvisszhangot generált a gazdasági, az IT szakmai és hírmédiumokban, néhány megjelenést ezek közül pld. itt olvashat:

Computerworld: 5 millió dolláros tőkeinjekciót kap a legnagyobb magyar big data cég

Napi.hu: A legnagyobb magyar big data cégbe fektet a Portfolion

Forbes: 1,25 millárd Ft-ból terjeszkedik tovább külföldön a Netflixnek is adatbányászó magyar cég

Portfolio.hu: Amerikai terjeszkedésre kap dollármilliókat a magyar sikersztori

Index.hu: 5 millió dollárt kap a Szilícium-völgynek dolgozó magyar cég

Vg.hu: Óriási befektetést hajt végre az OTP egyik cége

Szt. Patrick-napi fesztivál

Cégünk, az Absolvo az Irish-Hungarian Business Circle-lel (IHBC), valamint az osztrák, horvát, szlovén és magyar Business Angel Network-kökkel együttműködve idén először szervezi meg a négynapos budapesti Szt. Patrick-napi fesztivál részeként azt a szakmai rendezvényt, melynek célja, hogy a régiós angyalbefektetők és a tehetséges, nagy befektetési potenciállal rendelkező startupok számára lehetőséget biztosítson a stratégiai üzleti kapcsolatok építésére, mélyítésére Írországgal, ír befektetőkkel, és egyéb, releváns üzleti csoportokkal, döntéshozókkal.

Az IHBC immáron 11 éve rendez hazánkban eseményeket Szt. Patrick napja körül. A fesztivál csúcspontja a március 19-i, vasárnapi belvárosi Parádé, melynek népszerűsége az elmúlt 7 évben töretlenül növekszik, és melyre idén is több ezer zöldbe-írbe öltözött résztvevőt várnak.

További részleteket a négynapos fesztivál programjáról például az alábbi bejegyzésben olvashat (angol nyelven): Doing St Patrick proud

A tőkebefektetések előkészítése

KRS Ügyvédi Iroda 2017. február 3-án egy üzleti reggeli keretében „szolgálta fel” a tőkebefektetések előkészítésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és tapasztalati tanácsokat szakmai partnerei, a HVCA, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. és cégünk, az Absolvo Consulting közreműködésével.

Az üzleti reggeli során többek között olyan kérdésekre is választ kaphattak a növekedési céljaik megvalósításához tőkebevonást tervező vállalkozások, mint például mit keres és mit vár egy befektető a hozzá forduló cégektől, projektektől, milyen lépései, időigénye van egy befektetési folyamatnak, vagy hogyan készüljünk fel egy jogi átvilágításra.

Az üzleti reggeli fő konklúzióiról röviden az Origo is beszámolt:
KRS konferencia – a tőkebefektetések előkészítése