A Shoprenter sikeresen értékesítette többségi tulajdonrészét a lengyel e-commerce óriás IAI-nak

Ügyfelünk, az Innonic Csoporthoz tartozó Shoprenter, a hazai piac egyik vezető, SaaS technológiára épülő e-commerce platformszolgáltatója a CEE régióban és Európában rejlő piaci potenciál kiaknázása érdekében stratégiai befektető partnert keresett növekedési céljai megvalósításához.

2021. júliusban a Shoprenter csapata sikeres M&A tranzakciót zárt Lengyelország piacvezető e-commerce platformszolgáltatójával, az IAI-val (IdoSell), aki többségi (51%) tulajdonrészt szerzett a magyar vállalkozásban.

Az IAI – aki mögött pénzügyi befektetőként és résztulajdonosként Lengyelország és a közép-európai régió vezető, kifejezetten a digitális technológiákra fókuszáló private equity alapja, az MCI Capital áll – a 2021. áprilisban zárt pénzügyi évében 2,6 milliárd EUR GMV (gross merchandise value) forgalmat generált, és több mint 6000 online store-nak és 1500+ szálláshelyfoglalásra szakosodott online szolgáltatónak kínál e-commerce megoldásokat.

A Shoprenter akvizíciója az IAI számára az egyik első fontos mérföldkő az európai és nemzetközi terjeszkedési és növekedési céljai megvalósításában.

A Shoprenter csapatát tranzakciós tanácsadóként az Absolvo Consulting támogatta.

„Nagy megtiszteltetés volt egy ilyen dinamikus csapattal dolgozni a tranzakción. Újabb lezárt technológiai deal, újabb Absolvo siker az e-commerce szegmensben is” – teszi hozzá a projektet az Absolvo oldaláról támogató Horgos Lénárd.

Nemzetközi tranzakció lévén, a miniszteri jóváhagyást is igénylő tranzakció előzményeiről, a felek terveiről az Innonic Group Forbes-nak adott interjújában olvashat részleteket: Egyesíti erőit a magyar és a lengyel piac két meghatározó e-kereskedője

Cégeladások, felvásárlások – érdemes-e céget eladni 2021-ben?

2020-ban a cégeladások, felvásárlások és összeolvadások piaca (M&A) a világjárvány következtében globálisan visszaesett az előző évhez képest – ahogy sok más szektor is. Az első féléves adatok összeomlást mutattak, ám amint az első sokk után bízni kezdtek a befektetők abban, hogy a világ talán még nem ér véget most, és a szereplők is alkalmazkodtak a következményekhez, megtanultak videocall-on keresztül, az egyébként kulcsfontosságú személyes találkozók nélkül, „online” céget venni, a tranzakciók új erőre kaptak.

Idén pedig folytatódhat a növekedés, hiszen a felvásárlásoknak számos hajtóereje lesz 2021-ben.

Cégeladások, felvásárlások: mélyrepülés után erős fellendülés

Az új koronavírus tavaly mindenkinek felforgatta az életét, a járvány pedig az M&A piacot sem hagyta érintetlenül. Míg az első félév tranzakciós számai tragikus képet festettek fel, addig 2020 második féléve elképesztő eredményeket produkált. Vélhetően a tavasszal leállt, „bedugult” tranzakciók is részben megvalósultak, így végül az év összképe a Mergermarket adatai szerint csak kb. 7%-os visszaesést mutat 2019-hez képest, így a globális tranzakciós volumen 2020-ban 3163 milliárd dolláron alakult.

Mindeközben Európában 5%-kal magasabb lett a tranzakciók összértéke az előző évhez képest, ami elérte a 847 milliárd dollárt. Érzékeltetésül: míg az első félév 294 milliárd, addig a második félév 553 milliárd volt, ami majdnem duplázást jelent. A technológiai szektorban megvalósult tranzakciók összértéke 120 milliárd dollárt tett ki, amire nem volt még példa az adatok rögzítése óta, abszolút rekord.

Érthető módon a tavaszi lezárások kérdőjeleket vetettek fel a vállalkozások bevételi tervei és kilátásai kapcsán, megnehezítettek egy lehetséges cégfelvásárlást is. Magunk is belefutottunk olyan helyzetbe, hogy egy német befektető visszalépett, mondván, nem fog elkölteni sok millió eurót úgy, hogy nem volt lehetősége megnézni az utazási korlátozások miatt a céget, a telephelyet, és nem tudott találkozni a menedzsmenttel sem. Valljuk be, érthetőek ezek az érvek.  A második félév lendülete azonban bizakodásra ad okot az idei évre vonatkozóan is.

2021-es várakozások – nemcsak étvágy, de pénz is van

A West Monroe & Mergermarket kutatása szakmai és pénzügyi befektetőket kérdezett meg, hogy készülnek az idei évre, milyenek a várakozásaik. A válaszadók kb. 70%-a tervez legalább egy akvizíciót évente 2021 és 2022 során is. Azaz nemcsak étvágy, hanem pénz is van.

Pénz van és lesz is

A befektetők továbbra is rengeteg szabad, elkölthető forrással rendelkeznek. Csak az intézményi szereplőknél hozzávetőlegesen 1700 milliárd dollár befektethető tőke várja a jó célpontokat. Hogy lehet-e ez több, csak rajtuk múlik. 10-ből 9 alapkezelő úgy nyilatkozott, hogy nem látja komolyabb akadályát annak, hogy új alapot indítsanak, vagy további forrásokat vonjanak be a meglévő alapjaikba. Sorban állnak náluk az LP-k (azaz azok a befektetők, akik a kockázati vagy magántőke alapokba pénzt tesznek, de operatív módon nem vesznek részt az alap tevékenységében, a döntéshozatalban). A kvázi nulla kamatkörnyezetben nyilván a pénz helyet keres a megtérülésre. Már „csak” el kell költeni.

Kettészakadt a piac

A célpontok szempontjából egy érdekes és fájdalmas kettőség jellemzi már most a piacot. Egyrészt ott vannak a világjárvány által közvetlenül vagy közvetetten érintett vállalkozások, vélhetően legyengülve, akár még ki is szolgáltatva. Vannak tulajdonosok, akik nem akarnak újabb 3-5 évet keményen dolgozni, mire visszatornázzák a bevételeket, eredményt a pre-COVID időszakra. Nyugdíjba akarnak menni, el szeretnék adni a vállalatot. Sajnos gyenge tárgyalási pozícióban érheti őket a tranzakció, jó eséllyel nem remélhetnek kiemelkedő cégértéket (sőt, lehet, hogy az idő előrehaladtával még kevesebbet kaphatnak a vállalkozásért).

A túloldalon pedig felértékelődik a biztos, stabil bevétel, kiszámítható növekedés (az úgynevezett ismétlődő bevétel preferált!), akinek a válság ellenére is jól megy. Ha kevés a jó célpont, ezen kivételes helyzetben lévő vállalkozások árazása nőhet is.

Tehát vannak, akikért nagyon sokat fognak fizetni, és lesznek, akik rosszabbul járnak a cégeladás, felvásárlás során a COVID-19 járványnak és a válságnak „köszönhetően”.

Mely szektorok profitálhatnak?

Miközben visszaesett a tranzakciós piac 2020-ban, addig a technológiai szektorban megvalósult akvizíciók, tranzakciók száma sosem látott szintre emelkedett. Nem kérdés, hogy a trend folytatódni fog. Azok a vállalkozások, amelyek megoldásai a digitális transzformációt támogatják, a big data és üzleti intelligencia területén működnek, vagy például az e-kereskedelemhez kapcsolódó technológiát fejlesztenek, minden bizonnyal jobb eséllyel várják az évet. Ugyanígy az egészségipar, a pharma, a biotech szektor továbbra is izgalmas lesz.

A jó célpontokért folyó verseny rákényszerítheti a befektetőket, vevőket, hogy gyorsabban lépjenek (akár megelőzve a publikus tranzakciós folyamatot), hatékonyan bonyolítsák le a tranzakciót. A szűkmarkúság pedig azt jelentheti, hogy lemaradnak a lehetőségről.

Mi hajtja a tranzakciókat? A szakmai befektetők motivációi

A pénzügyi befektetők mellett a stratégiai, szakmai befektetők lesznek a tranzakciók, akvizíciók motorjai. Az organikus növekedés helyett gyorsabban akarnak előrelépni, piacot, tudást, ügyfeleket szerezni. De vajon mi hajtja az ő döntéseiket a következő időszakban?

  • Diverzifikálás: új piacokra, új szektorokba való belépés, a termék-, szolgáltatás-portfólió bővítése. Amikor új szektorról beszélünk, akkor ma már valóban nagyobb lépések is gyakoriak: autóipari cég vesz szoftverfejlesztőt, élelmiszeripari cég adatelemzőt, az offline vállalkozás igyekszik az online irányba, és fordítva.
  • Nemzetközi terjeszkedés felgyorsítása: egy akvizícióval gyorsan beléphet a stratégiai vevő új földrajzi piacokra, időt és jelentős költségeket megtakarítva, alacsonyabb kockázat mellett (ami a töredezett régiónk esetén külön kihívás lenne).
  • Ellátási lánc biztonsága: a lezárások miatt sok vállalkozás szenvedett az alkatrészek, alapanyagok késése miatt, amire válasz lehet, ha „házon belülre kerül” egy kulcsbeszállító.
  • Lokális, regionális konszolidáció: a töredezett piacok esetén az egyes, kisebb-nagyobb szereplők felvásárlása, konszolidálása – ideálisan – hatékonyabb, nagyobb profitot termelő cégcsoportokat hozhat létre.
  • Európai „bajnokok” megerősítése: Európa felismerte, hogy fel kell vennie a versenyt az ázsiai és amerikai óriásvállalatokkal, ehhez szükséges a helyi, európai „bajnokok” létrehozása, az ő növekedésük, akvizíciók támogatása.
  • Verseny konszolidálása: néha azért kell megvenni egy céget, mert jobb a „trónkövetelőt” házon belül tudni, mielőtt nagyobb lesz nálunk és elveszi a piacunk… 

Vannak olyan ritkán tárgyalt szempontok is, amelyek talán első látásra nem tűnnek racionálisnak; a menedzsmentet „ütik” a tulajdonosok, hogy növekedjenek, vegyenek. Ahogy egy multi cég helyi ügyvezetője annak idején megfogalmazta: „Akvirálni fogunk… vagy én, vagy az utódom. De jobban szeretném, ha inkább én tenném.” Néha pedig a tranzakciót szorgalmazó vezető leginkább egy szép mérföldkővel szeretné gazdagítani az önéletrajzát.

Pozitív kilátások 2021-re – érdemes megkezdeni a felkészülést!

A kilátások ezek alapján pozitívak az idei és a következő évekre, ha cégeladásban vagy vásárlásban gondolkozunk. Mint röviden összefoglaltuk, a tranzakciók várható motivációi is szerteágazóak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy – ahogy sok európai országban – hazánkban sem automatikus a nemzetközi befektetők részesedésszerzése, legalábbis 2021. június 30-ig miniszteri jóváhagyásra van szükség.

A vakcinák engedélyezésével, az oltások megindításával azonban egyre inkább látszik a fény az alagút végén. Mivel egy tranzakciónak – legalább – több hónapos átfutása van jellemzően, így a legtöbb befektető már a COVID-19 járvány utáni időszakra tervez a dealekkel, és a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek is így kell számolniuk, esetleg megkezdeni a felkészülést.

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

A világ vezető elemzői már 2018-ban globális recessziót vártak 2020-ra

2018 végén a világ vezető elemzői már recessziót prognosztizáltak 2019 végére, de legkésőbb 2020-ra… 2018 végén, amikor egy globális pandémia lehetősége még csak fel sem tűnt a horizonton.

Az elemzők – bár nyilvánvalóan konszenzus nem volt a kiváltó okokat illetően – egyöntetűen előre jelezték: az akkori trendeket, gazdasági mutatókat, hatásokat és intézkedéseket figyelembe véve, legkésőbb 2020-ban recesszió lesz, sőt, lábát már betéve itt van az ajtónkban (és bizony már most nincs lehetőségünk kitessékelni).

Olyan egyértelmű álláspontokat fogalmaztak meg 2020-ra, mint hogy „2020’s might be the worst decade”, “Next global financial crisis will strike in 2020” vagy “2020 is a real inflection point”.

Az okok között az elemzők sok mindenre rávilágítottak: túlfűtött tőzsde, kritikussá nőtt eladósodottság, fogyasztói- és vállalati hitelválság, migráció, geopolitikai feszültségek, az EU stabilitásának megingása, Brexit (és példájára további várható EU exitek), növekvő kamatlábak, infláció,…

Az okok között találunk olyanokat is (pld. eladósodottság, hitelválság), amelyekkel kapcsolatban elvileg már megtanultuk a leckét az előző válság alkalmával, de a trendek és a mutatók bizony nem ezt támasztják alá.

Az elemzők arra is rámutattak, hogy bár az előző válságot követően a fellendülés egyértelműen nyomon követhető volt, az egészséges, hosszútávon fenntartható növekedés alapkövei bizony jócskán inognak, a fellendülés egyértelműen a gazdasági mentő- és élénkítő csomagok gyors hatásait tükrözik vissza.

De koronavírusról akkor szó sem volt.

Most viszont van, amely annyiban nehezíti meg a helyzetet, hogy erre tényleg nem számíthattunk, erre nem voltunk felkészülve, és nincs sikeres forgatókönyvünk sem, hogyan lehet egy ilyen válsághelyzetet előremutatóan kezelni, és megmutatni a fényt az alagút végén. Egy világjárvány önmagában is globális recessziót kiváltó ok lehet, de amint látjuk, ettől függetlenül is a válság felé száguldott a világgazdaság, a pandémia csak egy fájó „hab a tortán”.

Az adatok alapján az M&A piac is megszenvedte az első félévben a COVID-ot, nem meglepő módon. Azonban 2020. második féléve nem várt feltámadást mutatott, egyes szektorok „all time high” eredményeket produkáltak. Az összkép így 2020-ra elfogadható. Az európai M&A tranzakciók értéke végül 847 Mrd dollár volt, ami alig alacsonyabb, mint a 2019-es adat.

(forrás: Mergermarket trendelemzései)

Egy következő bejegyzésünkben, amellett, hogy kitérünk a 2020-as adatokra, megvizsgáljuk a 2021 várható trendjeit is.

Közhelynek tűnik ugyan, de egy ilyen helyzetben még inkább igaz a mondás: az időzítés az üzletben, egy vállalkozás életében kulcsfontosságú – nem csak azért, mert a felkészüléssel, az időben megtett tudatos lépésekkel csökkenthetőek a későbbi kockázatok, hanem azért is, mert előre hozhatóak olyan stratégiai döntések – pld. egy cégeladási folyamat megindítása, kivárás a befektető kereséssel – amelyek meghozatala (vagy elmaradása) jelentős következményekkel lehetnek a vállalkozásra nézve.

Az eredeti cikket a The World Financial Review oldalán itt olvashatják: The Predicted 2020 Global Recession

2018-as M&A trendek – mire számíthatunk az első negyedév alapján?

2018-ból már eltelt több mint egy negyedév, az elemzések és az előrejelzések azt mutatják ez egy kiemelkedően aktív év lesz M&A tranzakciók szempontjából.

Ha cégük eladását fontolgatják vagy épp a régióban keresnek potenciális célpontokat, akkor nagy eséllyel a legjobb időszakot választják erre.

Globális és CEE/SEE régiós M&A trendek – mire számíthatunk?

A Bloomberg szerint ez lesz 2000 után a legmeghatározóbb év a cégfelvásárlások és cégösszeolvadások területén.

Az M&A tranzakciók értéke már 2018. január végén 146,6 Mrd USD volt globálisan, ami nagyon ígéretes, mivel 2000 óta nem volt ilyen magas szinten.

Globális M&A tranzakciók volumene 2000-2018

 A CMS elemzése is azt támasztja alá, hogy az M&A ügyletek száma és a tranzakciók mérete is növekedni fog 2018-ban, továbbra is jelentős pénzügyi tartalékkal rendelkeznek a vállalatok, és az elmúlt időszakban ez tovább növekedett. A 2017. évi visszafogottabb M&A tranzakciós adatokat a gazdasági, politikai és szabályozási bizonytalanságokkal, a tőkepiac volatilitásával, a deal-ek értékeltségével (magas eladói elvárások), és a banki kamatok alacsony szintjével magyarázzák.

Az elemzők várakozásai alapján egyes iparágak további konvergenciája lesz jellemző – mint pl. az energiaipar az építőiparhoz, az építőipar a gyártáshoz, a retail, healthcare és telekommunikáció a technológia-intenzív iparágakhoz -, ami azt jelenti, hogy a korábban különálló iparágak egyre nagyobb átfedést mutatnak az alkalmazott technológiák, tevékenységek, termékek és vevők viszonylatában, egyre nehezebben lesznek meghúzhatók az iparágak közötti határok.

De mi a helyzet CEE és SEE régió M&A piacán?

A 2016-os aktív év után, 2017-ben az M&A piac valamennyire lassult a CEE/SEE régióban, amit főleg a bizonytalan európai választások kimenetelével indokolnak, de a Mergermarket és a Wolf Theiss által készített felmérés alapján ez nem mutat maradandó tendenciát, mert az itt korábban befektetők nagy része újra választaná ezt a földrajzi régiót befektetései helyszínéül.

Az elemzők véleménye alapján:

  • M&A szempontból legnépszerűbb országok, ahol szívesen vesznek vállalatokat a befektetők: Ausztria, Csehország és Lengyelország (3 kritérium alapján értékelték a CEE/SEE országokat: nyitott befektetésekre, egyszerűbb szabályozási rendszer/folyamatok, infrastruktúra minősége). A fejlődő országok közül Bulgária és Románia veszi még fel a versenyt. Romániát az egyik legdinamikusabban növekvő országnak értékelik a régióban, továbbá az idegenforgalmi értékei miatt kerülhetett föl a 4. helyre. Bulgária a könnyebb szabályozási rendszer, az alacsony minimálbérek és munkáltatói járulékok miatt közkedvelt a befektetők körében (gyártó egységeket pl. ezért szeretnek Bulgáriába telepíteni). Magyarország Horvátország és Szlovákia után következik a listán. Legkevésbé Szerbiában és Ukrajnában vásárolnak cégeket.
  • Ebbe a régióba legszívesebben Európa többi országából vagy É-Amerikából érkeznek a felvásárlók/befektetők. Legaktívabb országok vevői, befektetői szempontból: USA, Németország, UK, Kína és Oroszország.

M&A tranzakciók szektoronként, értékben és volumenben a CEE régióban

  • 2017-ben a TMT szektor (technológia, média, telekommunikáció) volt értékben 3., tranzakciószámban a 4. legaktívabb M&A terület (lsd. fent), de az előrejelzések alapján 2018-ban ebben a szektorban történik majd a tranzakciók jelentős hányada. Köszönhető ez a CEE régióban jellemző magas színvonalú technikai (IT, mérnöki, stb.) oktatásnak, melyet az EU is támogat, hatalmas képzett munkaerő „pool” áll rendelkezésre ebben a szektorban. A TMT iparágon belül is a legerősebb húzó ágazatok az e-kereskedelem, fintech, data and analytics, cloud szolgáltatások, az ezekben az ágazatokban működő vállalkozások, startupok vonzzák a legtöbb befektetőt.

M&A tranzakciók - a befektetők számára legvonzóbb iparágak

  • A Wolf Theiss felmérésében szereplő egyik kérdésre, miszerint mely szektorok lesznek a legvonzóbbak 2018-ban, a megkérdezettek 62%-a a TMT szektort, 44%-a a fogyasztói és szabadidős ágazatot, 32%-a pedig a gyógyszeripart és biotechnológiát nevezte meg, lásd a bal oldali ábrán.
  • A CEE/SEE régió elhelyezkedése, alacsony munkaerő költségek és általánosságban elmondható stabil politikai környezet miatt egyre több befektetők fog vonzani pl. a gyártás területére.
  • Egész Európa területén az alacsony banki kamatok a jellemzők, mely a deal finanszírozásban is egy kedvező tényező lesz 2018 folyamán, hiszen a cégek megtakarításait olcsó banki finanszírozással egészíthetik ki cégvásárlások esetén. A relatívan alacsony inflációs környezet lehetőséget nyújt a CEE központi bankoknak arra, hogy tovább csökkentség a jegybanki alapkamatot, ezzel csökkentve a banki kamatokat.

A felmérés arra is választ ad, hogy mely tényezőket veszi figyelembe egy befektető, mielőtt ebbe a régióba fektet:

  • potenciális versenyképes környezet
  • megfelelő menedzsment megléte
  • az adminisztrációs korlátok nagysága/bizonytalan szabályozási környezet
  • potenciális célpontok száma

Ha tehát cégük eladását fontolgatják, vagy épp a régióban keresnek potenciális célpontokat, akkor nagy eséllyel a legjobb időszakot választják erre, mert egy aktív időszak elé nézünk, de azt is vegyék számításba, hogy egy M&A tranzakciónak időigénye van, időben el kell kezdeni a tranzakcióra való felkészülést.

Kérdéseik esetén állunk szíves rendelkezésükre!

Cégfelvásárlás – miért és miért nem akvirálnak a nagyvállalatok?

A tranzakciók egyik hajtóereje, hogy a nagyvállalatok a növekedésük egyik módjaként cégfelvásárlást, akvizíciót hajtanak végre. De mégis, lehetséges az, hogy vannak olyan nagyvállalatok, amelyek könnyedén helyt tudnak állni a kemény versenyben akvizíció nélkül, fenn tudják tartani a piaci kapitalizációjukat cégfelvásárlás nélkül is?

Miért akvirálnak a nagyvállalatok?

A nagyvállalatok méretükből fakadóan bizonyos területeken nehezebben tudnak saját üzleti tevékenységükön keresztül növekedni, illetve nem tudnak olyan gyorsan mozogni, változni, mint a KKV-k, hogy kihasználják a piacon végbemenő változások előnyeit. Részben ennek az oka is, hogy gyakran inkább az anorganikus, tehát cégfelvásárlás útján történő növekedés a jellemző. A növekedés e módja gyorsabb, de van, amikor költséghatékonyabb is egy vállalat számára. Számos oka lehet az akvizíciónak, például egy másik cég felvásárlásával új technológiához, szakértelemhez és tudáshoz férhet hozzá, vagy esetleg új földrajzi piacokon, specifikus piaci szegmenseken keresztül tudja erősíteni pozícióját az adott vállalat.

Sikeres cégfelvásárlások terén számos példát láthatunk a magyar piacon is, például az IBM, a Ustream, IND Group vagy a SequenceIQ cégfelvásárlását:

“Hortonworks Inc., the US-based company that engaged in the development, distribution, and support of Hadoop open source data platform, has acquired SequenceIQ Inc., the Hungary-based company engaged in API and platform, for USD 8.38m. The acquisition is in line with Horton’s strategy to expand its existing data platform with SequenceIQ’s on-demand Hadoop clusters solutions.” (Forrás: MergerMarket)

Tehát ilyen módon – kisebb cégek felvásárlása által – képes az erős versenyben élen maradni egy akár dinamikusan változó piacon tevékenykedő, technológiai óriásvállalat is.

Minden nagyvállalat számára a cégfelvásárlás a legbiztosabb növekedési mód?

Ezt a felvetést tesztelte egy kutatás, mely a Crunchbase (vállalatokat és a mögöttük álló szakembereket bemutató vezető platform) adatait használta arra, hogy összeállítson egy listát olyan nagyvállalatokról, melyekre nem jellemző a cégfelvásárlás, az akvizíció. Elsődlegesen olyan vállalatok kerültek fel a listára, melyek technológiai ágazatban működnek, de emellett szerepelnek olyan cégek is a felsorolásban, melyek más iparágban mozognak, de szintén indokolt lenne a technológiai újításokba történő befektetés.

Az összeállított listából kiderül, hogy számos innovatív nagyvállalatra nem jellemző a cégfelvásárlás.

Nagyvállalatok, akikre nem jellemző a cégfelvásárlás

Vannak olyan cégek, melyekre korábban jellemző volt az M&A tevékenység, de mostanában már nem, és vannak olyan cégek is, melyek sosem mutattak érdeklődést az akvizíciós lehetőségek iránt.

  • Példának okáért a Netflix egy olyan vállalkozás, amelyre jellemző lehetne a gyakori akvizíció. Egy innovatív, kockázatvállaló vállalati kultúrával rendelkező cég, mely 2016-ra elérte, hogy Szírián, Észak-Koreán, Krímen és Kínán kívül szolgáltatása világszerte elérhető legyen, értéke eléri a 60 Mrd dollárt. Azonban ez a kaliforniai székhelyű streaming video szolgáltató vállalat sosem vett startup-ot. Noha a Netflix nem szokott cégeket felvásárolni, már sok Hollywood-i stúdióval kötött licencszerződést.
  • A Texas Instruments egy olyan nagyvállalat, melynek komoly szerepe van a félvezetők piacán, benne van top 10 cégben az értékesített mennyiség alapján. A vállalat értéke 80 Mrd dollár, és éves szinten 8 Mrd dollár nyereségre tesz szert. A cég mindezek ellenére passzív M&A területen. Néhány éve még jellemző volt a Texas Instruments-re a rendszeres akvizíció, 2002 és 2011 között 10 céget vásárolt fel. A nyilvánosságra hozott adatok szerint utoljára 2011-ben hajtott végre ilyen tranzakciót, amikor felvásárolta a National Semiconductor nevű céget 6.5 Mrd dollárért. Azonban a Semiconductor megvétele óta ilyen téren már nem aktív. Lehetséges, hogy túl sok időbe telik, mire ezt az óriási mértékű vásárlást fel tudja dolgozni a cég.

A fenti példák mellett számos további olyan óriásvállalat van, melyekre nem jellemző az M&A tevékenység, ilyen például a Procter & Gamble vagy a Citigroup. Ezeknek a cégeknek a tőkéjük rendelkezésre állna, csak a hajlandóságuk nincs meg a felvásárláshoz.

Főbb okok, ha egy nagyvállalat nem akvizíción keresztül szeretne növekedni

Milyen nehézségei lehetnek az anorganikus növekedésnek? (Korábban erről részletesen is írtunk “Az M&A tranzakciók buktatói, avagy jó deal-nek tűnt, aztán…” című bejegyzésünkben):

  • Jelentősen megnövelhetik a kiadásokat a szervezet átalakításából, restrukturálásából adódó költségek.
  • Egy fúzió során nagy kihívás előtt áll a menedzsment, mivel hirtelen és jelentősen megnövekszik az alkalmazottak és a használt eszközök száma, melyet koordinálni kell az üzleti igények változása során.
  • A cégfelvásárlás, egybeolvadás során szerzett technológia, tudás, szakértelem elsajátítása jelentős időbe telhet.
  • A felvásárolt vállalkozás túl gyorsan vagy esetleg nem várt irányokba is növekedhet, melyekkel nem számolt a cég.
  • Továbbá, egyszerűbb lehet a szükséges jogot, licenc-et megvásárolni, mint az egész vállalatot.

Összességében kijelenthetjük, hogy az akvizíció inkább stratégiai preferencia, mint szükség a nagyvállalatok szempontjából.

Az nyilvánvaló, hogy számos olyan vállalat van (Microsoft, Oracle, Google, Facebook, stb.) melyek folyamatosan akvirálnak (pl. a Microsoft idén már 6 céget vásárolt fel), azonban – ahogy ezt a fenti példákból is láthatjuk, – sokféle módja lehet még a nagyvállalatok növekedésének, fennmaradásának.

Így az exit stratégia kialakítása előtt, az ideális vevők listájának összeállításánál érdemes megnézni, hogy vajon „szokott-e” az adott cég felvásárolni, várható-e tőle ilyen lépés, vagy inkább a fenti cégek közé tartozik.

Az M&A tranzakciók buktatói – avagy jó deal-nek tűnt, aztán…

Képzeljük el, hogy elmegyünk használt autót vásárolni. Vásárlás előtt tájékozódhatunk, mennyit fogyaszt, mennyire megbízható az autó, illetve mehetünk vele néhány kört, alaposan megvizsgálhatjuk a külső fényezést, az utasteret, valamint egy autószerelő ismerős véleményét is kikérhetjük. Miután jónak találtunk mindent, megvesszük, és használat során derül ki, hogy jó vásárt csináltunk-e vagy sem. Az M&A tranzakciók során valami hasonló szituációval szembesülünk: gyakran pénzügyi mutatószámok, feltételezések alapján hozzák meg a döntéseket, bevonva a folyamatba tanácsadókat, (adó)szakértőket, de a realitás a tranzakció vége után, az új üzletmenet során derül ki.

Az M&A tranzakciók (cégfelvásárlások és fúziók) főbb okai, motivációi:

  • Új piacok, termékek, ügyfelek szerzése, versenypozíció javítása: megnövekedett vállalati méret, a több piacra kiterjedő befolyás növeli a cég piaci hatalmát, vezetőinek presztízsét, valamint hozzájárul a versenytársakkal való sikeresebb rivalizáláshoz
  • Méretgazdaságosság, szinergia: a kapacitások jobb kihasználásából származó költségmegtakarítások, profitabilitás növelése erőforrások megosztásával, technológia transzferrel.

Az M&A paradoxon

Mégis, rengeteg tanulmány azt mutatja, hogy

az M&A tranzakciók legalább fele sikertelenül, és több mint 80%-a a tervektől messze elmaradva zárult az utóbbi években.

Az “M&A paradoxon” jelenségéről például itt lehet olvasni: Factors of Success and Failure in Mergers and Acquisitions

Ennek ellenére a felvásárlási kedv töretlen, egyre több cégvásárlás történik.

Az M&A tranzakciók buktatói – avagy jó deal-nek tűnt, aztán…

Nézzünk néhány tipikus problémát, konkrét esetekkel, amelyek a deal-től elvárt eredmény elmaradását okozhatják, bizonyos esetekben akár „váláshoz” is vezethetnek:

Korlátozott szinergiák

Pld. az eBay megvásárolta a Skype-ot 2,6 Mrd USD értékben, amit 4 évvel később 1,9 Mrd USD-ért el is adott. Az eBay azt várta a cégvásárlástól, hogy az internetes telefonszolgáltató egy kiváló kommunikációs platformot, piacteret fog jelenteni a vásárlók és eladók között, de ez mégsem lett olyan népszerű, mivel a vásárlók és az eladók nem csak hogy elégedettek voltak az e-mailes kommunikációval, hanem kifejezetten pozitívan értékelték az eBay írásbelisége által nyújtott „anonimitást”.  Az eBay esete egyébként jó példa a kulturális különbségekből adódó problémák hatására is, erről lsd. még később. Az eBay-Skype házasságról és válásról bővebben itt: Skype, eBay Divorce: What Went Wrong

Tulajdonosok korlátozottan vagy egyáltalán nem vesznek részt az M&A tranzakció folyamatában

Minden cégvásárlás esetén javasolt tanácsadók bevonása, de ez sohasem történhet olyan formában, hogy a tanácsadó korlátlan jogkörrel állapodik meg az egyes szerződéses feltételekben, mert a tanácsadó szerepe a deal lezárásáig tart, utána a tulajdonosoknak kell tisztában lenniük az egyes fogalmakkal, kötelezettségekkel, amit a szerződésben aláírtak.

Menedzserek képességeinek hiánya

Nem minden esetben tudnak ugyanis megküzdeni az eltervezett stratégia megvalósításának nehézségeivel. Kérdés, hogy tudják-e hatékonyan kezelni az összeolvadással járó komplex szituációkat, esetleges problémákat.

Elméleti értékelés vs. későbbi valóság

Lehet, hogy a számok jól mutatnak papíron, de nem biztos, hogy a valóságban is nyerő faktort jelentenek, miután a cégvásárlás befejeződik. Pld. a Bank of America akvirálta a Countrywide-t 2008-ban 2,5 Mrd USD-ért. A pénzügyi veszteségek, ügyvédi költségek és egyéb költségek (kb.  további 50+ Mrd USD…!) miatt ez volt az egyik legrosszabb deal Amerikában. Bővebben: The deal that cost Bank of America $50 billion

Szervezeti és nemzetközi kulturális különbségek

A Daimler-Chrysler 36 Mrd USD értékű összeolvadása bomlott fel a kulturális különbségekből eredő problémák miatt: How Chrysler marriage failed

A tervezés hiánya

Ha a deal során az integrációs folyamat végrehajtása nincs tisztán kidolgozva.

Tárgyalási hibák

Az előzetes tárgyalási tervet mindig érdemes követni, ezzel elkerülhető, hogy olyan kérdésekben szülessen egy adott tárgyaláson döntés, amit nem, vagy nem akkorra terveztek, vagy nem azt hagyják jóvá, amit célul tűztek ki. Fontos figyelni arra is, hogy a tárgyalások során legyen lehetőség/idő, hogy a kérdéses pontokat megfontolják, átbeszéljék, felmérjék, hogy tényleg elfogadható-e vagy sem, esetleg időben kihátráljanak a rossz üzleti döntések elől.

Külső tényezők, üzleti környezetben történt változások

Pld. kormány beavatkozása, jogi változások, az üzleti környezetben történt változások is befolyásolhatják a deal-ek alakulását: pld. lsd. fentebb a Bank of America/Countrywide példája – a globális pénzügyi szektor összeomlott

Alternatívák értékelése

A fúzió nem mindig a helyes lépés a növekedés elérése érdekében. Sok esetben a felvásárlás segíthet bizonyos márkák, új elosztási hálózatok megszerzésében, azonban máskor inkább a saját márka erősítése a megfelelő döntés, annak ellenére is, hogy az tovább tart. Ezeket az opciókat az M&A tranzakciók előtt nem szokták mérlegelni.

Backup terv hiánya

Mindig kell tartalék tervet készíteni arra az esetre, ha a deal nem úgy sikerül, mint azt előzőleg vártuk, ezzel is lehet csökkenteni a további veszteségeket

Buktatók kezelése, problémák mérséklése

Sajnos nem létezik egy checklist, amit ha végigpipálunk, akkor garantálhatjuk egy M&A tranzakció sikerét.

Mégis, a folyamatban résztvevőknek (tulajdonosok, tanácsadók, jogi képviselők, további szakemberek) kell ébernek lenniük, és tudniuk kell kezelni az egyes buktatókat, hogy a fent említett problémák elkerülhetők vagy minimalizálhatók legyenek.

„Az összeolvadások és felvásárlások esetén mindenképpen fontos a türelem, és megérteni azt, hogy miért van szükség az ilyen vállalati “házasságok” létrehozására, mert ezzel csökkenthetőek a nagy horderejű és akár fájdalmas szétválások” – mondta a világ vezető alkoholgyártó és forgalmazó vállalata, a Diageo korábbi vezérigazgatója, Paul Walsh.

Ha a témával kapcsolatban további kérdése merült fel, vagy Ön cégeladást, cégfelvásárlást, netán fúziót tervez, és szeretné tisztán látni a lehetőségeket, elkerülni a buktatókat, csökkenteni a kockázatokat, hogy a tranzakció minél sikeresebben záruljon, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal!