Cégfelvásárlás – miért és miért nem akvirálnak a nagyvállalatok?

A tranzakciók egyik hajtóereje, hogy a nagyvállalatok a növekedésük egyik módjaként cégfelvásárlást, akvizíciót hajtanak végre. De mégis, lehetséges az, hogy vannak olyan nagyvállalatok, amelyek könnyedén helyt tudnak állni a kemény versenyben akvizíció nélkül, fenn tudják tartani a piaci kapitalizációjukat cégfelvásárlás nélkül is?

Miért akvirálnak a nagyvállalatok?

A nagyvállalatok méretükből fakadóan bizonyos területeken nehezebben tudnak saját üzleti tevékenységükön keresztül növekedni, illetve nem tudnak olyan gyorsan mozogni, változni, mint a KKV-k, hogy kihasználják a piacon végbemenő változások előnyeit. Részben ennek az oka is, hogy gyakran inkább az anorganikus, tehát cégfelvásárlás útján történő növekedés a jellemző. A növekedés e módja gyorsabb, de van, amikor költséghatékonyabb is egy vállalat számára. Számos oka lehet az akvizíciónak, például egy másik cég felvásárlásával új technológiához, szakértelemhez és tudáshoz férhet hozzá, vagy esetleg új földrajzi piacokon, specifikus piaci szegmenseken keresztül tudja erősíteni pozícióját az adott vállalat.

Sikeres cégfelvásárlások terén számos példát láthatunk a magyar piacon is, például az IBM, a Ustream, IND Group vagy a SequenceIQ cégfelvásárlását:

“Hortonworks Inc., the US-based company that engaged in the development, distribution, and support of Hadoop open source data platform, has acquired SequenceIQ Inc., the Hungary-based company engaged in API and platform, for USD 8.38m. The acquisition is in line with Horton’s strategy to expand its existing data platform with SequenceIQ’s on-demand Hadoop clusters solutions.” (Forrás: MergerMarket)

Tehát ilyen módon – kisebb cégek felvásárlása által – képes az erős versenyben élen maradni egy akár dinamikusan változó piacon tevékenykedő, technológiai óriásvállalat is.

Minden nagyvállalat számára a cégfelvásárlás a legbiztosabb növekedési mód?

Ezt a felvetést tesztelte egy kutatás, mely a Crunchbase (vállalatokat és a mögöttük álló szakembereket bemutató vezető platform) adatait használta arra, hogy összeállítson egy listát olyan nagyvállalatokról, melyekre nem jellemző a cégfelvásárlás, az akvizíció. Elsődlegesen olyan vállalatok kerültek fel a listára, melyek technológiai ágazatban működnek, de emellett szerepelnek olyan cégek is a felsorolásban, melyek más iparágban mozognak, de szintén indokolt lenne a technológiai újításokba történő befektetés.

Az összeállított listából kiderül, hogy számos innovatív nagyvállalatra nem jellemző a cégfelvásárlás.

Nagyvállalatok, akikre nem jellemző a cégfelvásárlás

Vannak olyan cégek, melyekre korábban jellemző volt az M&A tevékenység, de mostanában már nem, és vannak olyan cégek is, melyek sosem mutattak érdeklődést az akvizíciós lehetőségek iránt.

  • Példának okáért a Netflix egy olyan vállalkozás, amelyre jellemző lehetne a gyakori akvizíció. Egy innovatív, kockázatvállaló vállalati kultúrával rendelkező cég, mely 2016-ra elérte, hogy Szírián, Észak-Koreán, Krímen és Kínán kívül szolgáltatása világszerte elérhető legyen, értéke eléri a 60 Mrd dollárt. Azonban ez a kaliforniai székhelyű streaming video szolgáltató vállalat sosem vett startup-ot. Noha a Netflix nem szokott cégeket felvásárolni, már sok Hollywood-i stúdióval kötött licencszerződést.
  • A Texas Instruments egy olyan nagyvállalat, melynek komoly szerepe van a félvezetők piacán, benne van top 10 cégben az értékesített mennyiség alapján. A vállalat értéke 80 Mrd dollár, és éves szinten 8 Mrd dollár nyereségre tesz szert. A cég mindezek ellenére passzív M&A területen. Néhány éve még jellemző volt a Texas Instruments-re a rendszeres akvizíció, 2002 és 2011 között 10 céget vásárolt fel. A nyilvánosságra hozott adatok szerint utoljára 2011-ben hajtott végre ilyen tranzakciót, amikor felvásárolta a National Semiconductor nevű céget 6.5 Mrd dollárért. Azonban a Semiconductor megvétele óta ilyen téren már nem aktív. Lehetséges, hogy túl sok időbe telik, mire ezt az óriási mértékű vásárlást fel tudja dolgozni a cég.

A fenti példák mellett számos további olyan óriásvállalat van, melyekre nem jellemző az M&A tevékenység, ilyen például a Procter & Gamble vagy a Citigroup. Ezeknek a cégeknek a tőkéjük rendelkezésre állna, csak a hajlandóságuk nincs meg a felvásárláshoz.

Főbb okok, ha egy nagyvállalat nem akvizíción keresztül szeretne növekedni

Milyen nehézségei lehetnek az anorganikus növekedésnek? (Korábban erről részletesen is írtunk “Az M&A tranzakciók buktatói, avagy jó deal-nek tűnt, aztán…” című bejegyzésünkben):

  • Jelentősen megnövelhetik a kiadásokat a szervezet átalakításából, restrukturálásából adódó költségek.
  • Egy fúzió során nagy kihívás előtt áll a menedzsment, mivel hirtelen és jelentősen megnövekszik az alkalmazottak és a használt eszközök száma, melyet koordinálni kell az üzleti igények változása során.
  • A cégfelvásárlás, egybeolvadás során szerzett technológia, tudás, szakértelem elsajátítása jelentős időbe telhet.
  • A felvásárolt vállalkozás túl gyorsan vagy esetleg nem várt irányokba is növekedhet, melyekkel nem számolt a cég.
  • Továbbá, egyszerűbb lehet a szükséges jogot, licenc-et megvásárolni, mint az egész vállalatot.

Összességében kijelenthetjük, hogy az akvizíció inkább stratégiai preferencia, mint szükség a nagyvállalatok szempontjából.

Az nyilvánvaló, hogy számos olyan vállalat van (Microsoft, Oracle, Google, Facebook, stb.) melyek folyamatosan akvirálnak (pl. a Microsoft idén már 6 céget vásárolt fel), azonban – ahogy ezt a fenti példákból is láthatjuk, – sokféle módja lehet még a nagyvállalatok növekedésének, fennmaradásának.

Így az exit stratégia kialakítása előtt, az ideális vevők listájának összeállításánál érdemes megnézni, hogy vajon „szokott-e” az adott cég felvásárolni, várható-e tőle ilyen lépés, vagy inkább a fenti cégek közé tartozik.

Stratégiai befektetők, cégeladás, cégfelvásárlás, exit – üzleti szeminárium

Tavaly az elmúlt 20 évben mért harmadik legmagasabb, összesen 3,2 billió USD összértékű M&A tranzakció valósult meg, ennek közel 25%-a Európában. A tranzakciók 1/3-a országhatáron átnyúló ún. cross-border deal volt, azaz a vevő más országban, a nemzetközi piacon keresett és választott befektetési célpontot növekedési tervei megvalósításához.

„A cégeladás nem mindennapi rutinfeladat, sikeres cégeladást jó feltételekkel tudatos felkészülés, befektető-keresés és következetesen menedzselt folyamat nélkül nem lehet végrehajtani” – emelték ki 2017. május 9-i üzleti szemináriumunkon nemzetközi szakértő vendégeink. A deal feltételeit számos tényező befolyásolja eladói és vevői oldalról egyaránt, így ha cégeladást tervezünk, nem árt tisztán látni a saját pályánkon, és a lehető leginkább „kiismerni” a vevő motivációit sem…

Az üzleti szeminárium főbb konklúzióit többek között a Piac és Profit is feldolgozta cikkében: Ne a versenytárs, a piac felé nyissunk!

Az elhangzottak teljes összefoglalóját és a letölthető előadásokat az alábbi linken érheti el: Stratégiai befektetők, cégeladás, cégfelvásárlás, exit

Összefoglaló – stratégiai befektetők, cégeladás, cégfelvásárlás, exit

RENDEZVÉNY – Ha egy cégtulajdonos a cégeladás mellett dönt, fontos, hogy a megfelelő vevőtől a lehető legnagyobb értéket kapja meg a cégéért, ami csak alapos és időben elindított előkészítéssel érhető el, mely során mind a potenciális vevők hátterét, motivációit, mind saját értékeinket, felkészültségünket is alaposan meg kell vizsgálni. A május 9-i üzleti szeminárium összefoglalója, főbb konklúziói, letölthető előadásai.

Az M&A tranzakciók buktatói – avagy jó deal-nek tűnt, aztán…

Képzeljük el, hogy elmegyünk használt autót vásárolni. Vásárlás előtt tájékozódhatunk, mennyit fogyaszt, mennyire megbízható az autó, illetve mehetünk vele néhány kört, alaposan megvizsgálhatjuk a külső fényezést, az utasteret, valamint egy autószerelő ismerős véleményét is kikérhetjük. Miután jónak találtunk mindent, megvesszük, és használat során derül ki, hogy jó vásárt csináltunk-e vagy sem. Az M&A tranzakciók során valami hasonló szituációval szembesülünk: gyakran pénzügyi mutatószámok, feltételezések alapján hozzák meg a döntéseket, bevonva a folyamatba tanácsadókat, (adó)szakértőket, de a realitás a tranzakció vége után, az új üzletmenet során derül ki.

Az M&A tranzakciók (cégfelvásárlások és fúziók) főbb okai, motivációi:

  • Új piacok, termékek, ügyfelek szerzése, versenypozíció javítása: megnövekedett vállalati méret, a több piacra kiterjedő befolyás növeli a cég piaci hatalmát, vezetőinek presztízsét, valamint hozzájárul a versenytársakkal való sikeresebb rivalizáláshoz
  • Méretgazdaságosság, szinergia: a kapacitások jobb kihasználásából származó költségmegtakarítások, profitabilitás növelése erőforrások megosztásával, technológia transzferrel.

Az M&A paradoxon

Mégis, rengeteg tanulmány azt mutatja, hogy

az M&A tranzakciók legalább fele sikertelenül, és több mint 80%-a a tervektől messze elmaradva zárult az utóbbi években.

Az “M&A paradoxon” jelenségéről például itt lehet olvasni: Factors of Success and Failure in Mergers and Acquisitions

Ennek ellenére a felvásárlási kedv töretlen, egyre több cégvásárlás történik.

Az M&A tranzakciók buktatói – avagy jó deal-nek tűnt, aztán…

Nézzünk néhány tipikus problémát, konkrét esetekkel, amelyek a deal-től elvárt eredmény elmaradását okozhatják, bizonyos esetekben akár „váláshoz” is vezethetnek:

Korlátozott szinergiák

Pld. az eBay megvásárolta a Skype-ot 2,6 Mrd USD értékben, amit 4 évvel később 1,9 Mrd USD-ért el is adott. Az eBay azt várta a cégvásárlástól, hogy az internetes telefonszolgáltató egy kiváló kommunikációs platformot, piacteret fog jelenteni a vásárlók és eladók között, de ez mégsem lett olyan népszerű, mivel a vásárlók és az eladók nem csak hogy elégedettek voltak az e-mailes kommunikációval, hanem kifejezetten pozitívan értékelték az eBay írásbelisége által nyújtott „anonimitást”.  Az eBay esete egyébként jó példa a kulturális különbségekből adódó problémák hatására is, erről lsd. még később. Az eBay-Skype házasságról és válásról bővebben itt: Skype, eBay Divorce: What Went Wrong

Tulajdonosok korlátozottan vagy egyáltalán nem vesznek részt az M&A tranzakció folyamatában

Minden cégvásárlás esetén javasolt tanácsadók bevonása, de ez sohasem történhet olyan formában, hogy a tanácsadó korlátlan jogkörrel állapodik meg az egyes szerződéses feltételekben, mert a tanácsadó szerepe a deal lezárásáig tart, utána a tulajdonosoknak kell tisztában lenniük az egyes fogalmakkal, kötelezettségekkel, amit a szerződésben aláírtak.

Menedzserek képességeinek hiánya

Nem minden esetben tudnak ugyanis megküzdeni az eltervezett stratégia megvalósításának nehézségeivel. Kérdés, hogy tudják-e hatékonyan kezelni az összeolvadással járó komplex szituációkat, esetleges problémákat.

Elméleti értékelés vs. későbbi valóság

Lehet, hogy a számok jól mutatnak papíron, de nem biztos, hogy a valóságban is nyerő faktort jelentenek, miután a cégvásárlás befejeződik. Pld. a Bank of America akvirálta a Countrywide-t 2008-ban 2,5 Mrd USD-ért. A pénzügyi veszteségek, ügyvédi költségek és egyéb költségek (kb.  további 50+ Mrd USD…!) miatt ez volt az egyik legrosszabb deal Amerikában. Bővebben: The deal that cost Bank of America $50 billion

Szervezeti és nemzetközi kulturális különbségek

A Daimler-Chrysler 36 Mrd USD értékű összeolvadása bomlott fel a kulturális különbségekből eredő problémák miatt: How Chrysler marriage failed

A tervezés hiánya

Ha a deal során az integrációs folyamat végrehajtása nincs tisztán kidolgozva.

Tárgyalási hibák

Az előzetes tárgyalási tervet mindig érdemes követni, ezzel elkerülhető, hogy olyan kérdésekben szülessen egy adott tárgyaláson döntés, amit nem, vagy nem akkorra terveztek, vagy nem azt hagyják jóvá, amit célul tűztek ki. Fontos figyelni arra is, hogy a tárgyalások során legyen lehetőség/idő, hogy a kérdéses pontokat megfontolják, átbeszéljék, felmérjék, hogy tényleg elfogadható-e vagy sem, esetleg időben kihátráljanak a rossz üzleti döntések elől.

Külső tényezők, üzleti környezetben történt változások

Pld. kormány beavatkozása, jogi változások, az üzleti környezetben történt változások is befolyásolhatják a deal-ek alakulását: pld. lsd. fentebb a Bank of America/Countrywide példája – a globális pénzügyi szektor összeomlott

Alternatívák értékelése

A fúzió nem mindig a helyes lépés a növekedés elérése érdekében. Sok esetben a felvásárlás segíthet bizonyos márkák, új elosztási hálózatok megszerzésében, azonban máskor inkább a saját márka erősítése a megfelelő döntés, annak ellenére is, hogy az tovább tart. Ezeket az opciókat az M&A tranzakciók előtt nem szokták mérlegelni.

Backup terv hiánya

Mindig kell tartalék tervet készíteni arra az esetre, ha a deal nem úgy sikerül, mint azt előzőleg vártuk, ezzel is lehet csökkenteni a további veszteségeket

Buktatók kezelése, problémák mérséklése

Sajnos nem létezik egy checklist, amit ha végigpipálunk, akkor garantálhatjuk egy M&A tranzakció sikerét.

Mégis, a folyamatban résztvevőknek (tulajdonosok, tanácsadók, jogi képviselők, további szakemberek) kell ébernek lenniük, és tudniuk kell kezelni az egyes buktatókat, hogy a fent említett problémák elkerülhetők vagy minimalizálhatók legyenek.

„Az összeolvadások és felvásárlások esetén mindenképpen fontos a türelem, és megérteni azt, hogy miért van szükség az ilyen vállalati “házasságok” létrehozására, mert ezzel csökkenthetőek a nagy horderejű és akár fájdalmas szétválások” – mondta a világ vezető alkoholgyártó és forgalmazó vállalata, a Diageo korábbi vezérigazgatója, Paul Walsh.

Ha a témával kapcsolatban további kérdése merült fel, vagy Ön cégeladást, cégfelvásárlást, netán fúziót tervez, és szeretné tisztán látni a lehetőségeket, elkerülni a buktatókat, csökkenteni a kockázatokat, hogy a tranzakció minél sikeresebben záruljon, vegye fel a kapcsolatot kollégáinkkal!