Tech savvy & wealthy: Ranking Europe’s top 10 Private Equity firms by dry powder for tech deals

Private equity firms play a crucial role in funding and supporting the growth of companies across industries, including Information Technology and tech-enabled services. In this blog post, we will explore the top European private equity firms with the largest dry powder and strong focus on investing in tech companies across Europe.

We will provide an overview of each firm’s investment strategy, their dry powder, and their successful investments and exits, primarily in the tech sector, based on Pitchbook data available until April 2023. The following firms have the capability to offer capital and strategic support that are essential for companies wanting to achieve significant growth.

Top 10 European PE firms by dry powder available

10. AlpInvest Partners

Dry Powder: 8.84 billion EUR

HQ: Amsterdam, The Netherlands
Web: https://www.alpinvest.com/

AlpInvest Partners is a highly experienced global private equity firm with a substantial dry powder of 8.84 billion euros, managing an impressive 59 open funds and overseeing assets under management exceeding 60 billion euros. Renowned for its track record of over 1,000 successful investments and a dynamic portfolio of 49 companies, AlpInvest has established a sterling reputation for its acumen in recognizing and allocating capital to cutting-edge enterprises across diverse sectors.

AlpInvest has made astute investments in an array of companies, exemplified by its acquisition of Profi Rom Food, a leading European retail chain based in Romania, in February 2017 for 575 million euros through a co-investment, buyout deal. Additionally, AlpInvest has demonstrated its prowess in the telecommunications sector through its strategic investment of 202 million euros in Euskaltel, a Spanish telecommunications company, in October 2012 as part of a co-investment growth deal. Notably, AlpInvest has played a pivotal role in fostering the remarkable growth of Euskaltel during its ownership tenure, culminating in a successful exit in August 2021 for a substantial 2 billion euros, delivering impressive returns to its investors. Apart from Euskaltel and Profi Rom Food, AlpInvest’s investment history boasts a roster of well-known companies, including Cushman & Wakefield and Avaya.

With a legacy of more than 250 successful exits, AlpInvest has firmly established itself as a trusted partner for generating significant returns through strategic investments and value creation. The firm remains steadfast in its commitment to fostering the growth and development of its portfolio companies and has a proven track record of successful collaborations with visionary leaders in the business world.

9. Bridgepoint Advisers

Dry Powder: 9.99 billion EUR

HQ: London, UK
Web: https://www.bridgepoint.eu/

Bridgepoint Advisers, a leading private equity entity, has a robust collection of 14 investment funds and oversees an astonishing 40 billion euros in managed assets. Acclaimed for its exceptional talent in discerning and investing in revolutionary companies across a wide range of industries, including the field of information technology, the firm boasts a remarkable history of achievements with more than 600 prosperous investments and a dynamic portfolio of 70 active companies. Armed with a substantial reserve of 9.99 billion euros as dry powder, Bridgepoint Advisers is aptly equipped to seize profitable prospects in the dynamic market landscape. The company primarily invests across four verticals, which are advanced industrials, business and financial services, consumer, and healthcare, with technology as a horizontal connected to everything everywhere.

Among its successful investments, Bridgepoint Advisers acquired Dr Gerard, a Polish food company in October 2013 through an LBO. Additionally, in January 2015, the firm made a successful investment in eFront, a renowned software provider of alternative investment management solutions, with a leveraged buyout worth 430 million euros. During its ownership period, Bridgepoint Advisers demonstrated its expertise in the sector by supporting eFront in achieving substantial growth. In May 2019, the firm successfully exited its investment in eFront for 1.16 billion euros, resulting in significant gains for its investors.

8. Nordic Capital

Dry Powder: 14.08 billion EUR

HQ: Stockholm, Sweden
Web: https://www.nordiccapital.com/

Nordic Capital is a distinguished global private equity firm that boasts a dry powder of 14.08 billion euros, managing 5 open funds and holding assets under management worth 25 billion euros. With over 400 total investments and an active portfolio of nearly 50 companies, Nordic Capital has a history of uncovering and placing investments in pioneering, growth-oriented companies across various industries, including information technology. Furthermore, Nordic Capital is dedicated to investing in companies that proactively address global challenges, contribute to building a prosperous society for all, and promote transformative sustainable change.

One of Nordic Capital’s remarkable investments in the IT sector was back in 2012 when it successfully completed a leveraged buyout (LBO) of Itivity Group, a Dutch software and IT services company, valued at 228 million euros. Over the course of nine years, Nordic Capital played a pivotal role in Itivity Group’s growth journey by facilitating the expansion of its product portfolio, customer base, and market position. The result was an outstanding achievement as Itivity Group was eventually sold for a staggering 2.14 billion euros in May 2021, realizing major profits to Nordic Capital’s investors. Besides Itivity Group, the Swedish private equity firm invested in other influential companies, such as Lindorff Group or Bank Norwegian.

Nordic Capital is renowned for its investment approach, which centers on long-term growth and value creation. The firm has established itself as a trusted partner for visionary company leaders who aspire to expand their businesses. Boasting a track record of over 110 successful exits, Nordic Capital has earned a sterling reputation for generating impressive returns for its discerning investors.

7. Cinven

Dry Powder: 15.35 billion EUR

HQ: London, UK
Web: https://www.cinven.com/

Cinven, a prominent global private equity firm with an impressive dry powder of 15.35 billion euros, manages seven open funds and oversees assets under management worth more than 30 billion euros. With a robust performance record of identifying and investing in progressive, expansion-minded companies across various sectors, including information technology, Cinven has established itself as a leader in the industry. One of the firm’s current funds has been named a Real Deals ‘Future 40 ESG Innovator’ which underscores Cinven’s special focus on making positive economic, social, and governance impacts through their investments.

Cinven’s extraordinary expertise in the tech sector is proved by several notable investments. One of these was the leveraged buyout of CPA Global, a leading intellectual property management company based in the United Kingdom, valued at 1.14 billion euros in 2012. Under Cinven’s guidance, CPA Global experienced major growth over the course of five years, showcasing Cinven’s ability to create value. In 2017, Cinven successfully exited CPA Global for 2.69 billion. It is a great example of the company’s rich history, which includes around 170 successful exits. Due to this fact, the company has a strong reputation for garnering considerable profits for its investors.

6. Intermediate Capital Group

Dry Powder: 22.08 billion EUR

HQ: London, UK
Web: https://www.icgam.com/

Intermediate Capital Group (ICG) is a highly regarded private equity firm that specializes in investment management and corporate finance. With a significant dry powder of 22.08 billion euros at its disposal, the firm expertly manages 34 open funds and boasts an active portfolio of 70 companies and a staggering 70 billion euros in assets under management. The London-based firm is committed to fostering a future workforce that prioritizes diversity as a core value. In ICG’s 2020 graduate programme, an impressive 63% of participants were female, while 37% identified as belonging to an ethnic minority group. Additionally, the firm actively supports young individuals from underserved communities through various initiatives and programs.

ICG has an exemplary history of prosperous investments spanning various industries, including the lucrative IT sector. In September 2017, the firm co-invested a substantial 1.53 billion euros in Norwegian Visma Group, a leading provider of cutting-edge business software and cloud services, in a secondary transaction. This investment underscores ICG’s astute acumen in identifying companies with innovative products and services.

Furthermore, ICG has a rich history of successful exits, with over 300 notable exits to its name, including the profitable exit of Poland-based media and communication service provider Aster City Cable in September 2011. This remarkable expertise emphasizes the firm’s commitment to delivering outstanding returns for its esteemed investors. ICG’s noteworthy investment in Visma Group, combined with its extensive experience and a history of lucrative exits, positions it as a compelling option for companies seeking exceptional growth and expansion opportunities.

5. CVC Capital Partners

Dry Powder: 23.55 billion EUR

HQ: Luxembourg, Luxembourg
Web: https://www.cvc.com/

Renowned for its exceptional reputation and formidable prowess, CVC Capital Partners stands as a distinguished private equity firm with a noteworthy dry powder of 23.55 billion euros dispersed among its seven active funds. The company prides themselves on integrating ESG within their operations and investment processes. With the aim of producing sustainable value for their portfolio companies and investors, the firm had near 1,000 total investments before, and currently manages over 150 thriving organizations that collectively amass a mammoth 137 billion euros in assets under management.

The firm’s unparalleled expertise in the ever-evolving realm of information technology renders it an irresistible choice for visionary leaders in search of investment opportunities. A prime example of CVC Capital Partners’ keen acumen in the IT sector is its strategic investment in Avast Software, a pioneering provider of PC security software based in the Czech Republic, a move made in March 2014. The Luxembourg-based company further proved its commitment to nurturing innovation and fostering growth in the digital industry, by co-investing with Summit Partners in AVG Technologies, a Czech cybersecurity firm, through a public-to-private leveraged buyout (LBO) transaction valued at 1.25 billion euros in September 2016. Both deals showcased the firm’s ability to identify and capitalize on the potential of promising tech companies poised for exponential growth.

Notably, the firm’s track record extends beyond investments, as exemplified by its successful exit from its investment in Formula One in July 2017, a company it had acquired in 2006. This exit marked a triumphant return for CVC Capital Partners and served as a testament to its ability to yield considerable profits for its esteemed investors.

4. Permira

Dry Powder: 25.06 billion EUR

HQ: London, UK
Web: https://www.permira.com/

With over 500 total investments and 75 billion euros in assets under management, Permira is a renowned private equity firm recognized worldwide for its specialized knowledge and proficiency in investing in companies. Permira always looks for the opportunity to partner with disruptive technology, tech-enabled and category-creating organizations led by visionary management teams. Boasting a dry powder of 25.06 billion euros and managing 17 open funds further strengthens Permira’s reputation in the IT industry and makes the company a preferred choice for tech firms on the verge of transactions.

In a public-to-private leveraged buyout (LBO) deal worth 5.47 billion euros, Permira co-invested with Canada Pension Plan in Mimecast, a London-based leading company specializing in email security and cyber resilience. This investment demonstrates Permira’s ability to identify innovative tech firms. Besides its notable impressive investment performance, Permira has a strong history of exits, as the company has done more than 160 such transactions successfully. This expertise spotlights the firm’s commitment to generating significant returns for its investors and many well-known past and present portfolio companies, such as McAfee, Zendesk, or Hugo Boss further solidify Permira’s reputation as a premier option for tech companies in search of an investor.

3. Hg

Dry Powder: 25.28 billion EUR

HQ: London, UK
Web: https://hgcapital.com/

Hg is widely recognized as a distinguished private equity firm with a formidable track record of investing in companies poised for growth. Boasting a substantial war chest of 25.28 billion euros in unallocated capital, the firm adeptly manages a diverse portfolio of 33 open funds. Hg’s dynamic portfolio presently comprises 53 companies, collectively valued at approximately 50 billion euros in assets under management. The London-based private equity firm has a core expertise in funding and supporting businesses operating in the software and technology-enabled sectors, including software-as-a-service (SaaS), cloud computing, cybersecurity, fintech, and healthcare technology.

This deep domain knowledge and experience in the sector is showcased in Hg’s history of transactions. In March 2019, the firm invested in Transporeon, a leading cloud-based logistics platform located in Germany, through a leveraged buyout worth 706 million euros. Hg recently exited its investment in Transporeon for 1.88 billion euros, meaning that the company has now made more than 120 successful exits. Additionally, Hg has made illustrious investments in companies such as The Access Group and Visma Group, both in the IT sector. These achievements exemplify the firm’s ability to identify innovative and growth-oriented companies and provide them with support to realize their potential.

2. EQT

Dry Powder: 31.42 billion EUR

HQ: Stockholm, Sweden
Web: https://eqtgroup.com/

EQT, a premier private equity firm with a global reach, is an excellent choice for tech companies seeking capital to propel their growth. Through 31 open funds the firm has a significant dry powder of 31.42 billion euros, which it uses to fund growth-oriented organizations across various industries. The Stockholm-based company is dedicated to sustainable investment and focuses on making positive environmental, social, and governance (ESG) impacts through their capital deployment. As of now EQT has close to 150 active portfolio companies, amounting to a substantial 114 billion euros in assets under management.

EQT’s investment in foodtech company SNFL Group in March 2022, a co-investment with AM FRESH Group and Paine Schwartz Partners, saw the firm lead a 1.6 billion euros growth round in the Spanish company. Two months later, EQT also made a successful exit from Wolt, a Finnish food delivery startup, after it had acquired the company in 2019. This exit emphasizes EQT’s capacity to enhance the value of its portfolio firms, in addition to its ability to deliver profitable outcomes to its stakeholders. A deep understanding of the IT industry and a proven track record of successful investments and exits means Swedish EQT is a top choice for either a buyout or a growth round.

1. Ardian

Dry Powder: 39.51 billion EUR

HQ: Paris, France
Web: https://www.ardian.com/

Ardian, one of the world’s largest private equity firms, presents a compelling choice for companies pursuing growth. With an impressive dry powder of 39.51 billion euros, the company’s investment strategy is to provide flexible capital to organizations in various industries, including IT. The firm had approximately 1,300 total investments in the past and manages 31 open funds currently. Ardian has a diverse active portfolio of around 200 companies, amounting to a staggering 130 billion euros in assets under management.

Ardian’s investments in Taxually, the Hungarian start-up providing tax reporting solutions and Poznan-based Allegro showcase the firm’s interest in the technology sector – Ardian co-invested in the Polish and European e-commerce market leader’s 3.1 billion euros buyout in January 2017, which is one of the largest transactions in the industry in the CEE region. Ardian has also made notable investments in other tech companies such as TDF Group in France or WorldPay in London.

A successful exit from Vivacom in November 2012 highlights Ardian’s ability to create value and generate substantial returns for their investors. Vivacom, a leading Bulgarian telecom operator, was sold for 1.2 billion euros, which was a significant achievement for the French private equity firm. With their knowledge and capabilities, Ardian is equipped to provide business guidance and agile capital to fund the expansion of established companies, offering the necessary support for growth.

And +1, as the most active technology investor in the CEE region

MCI Capital

Dry Powder: 51.67 million EUR

HQ: Warsaw, Poland
Web: https://mci.pl/en

As the most active technology investor in the CEE region, MCI Capital rightfully earns a place on this illustrious list. The prominent Polish private equity firm boasts a distinguished track record of over two decades in unlocking substantial value from IT investments, with a keen focus on the flourishing fintech, e-commerce, and digital media sectors (btw, we also supported our Client in an M&A deal with it). With a robust financial position, including significant dry powder of 51.67 million euros, and managing assets under management (AUM) totalling 576 million euros, MCI Capital is a formidable player in the industry.

Setting them apart is their proactive and hands-on approach with portfolio companies, characterized by strategic and operational support, leveraging their extensive network of industry contacts and resources to drive value creation initiatives. Their commitment to responsible investing is evident in their meticulous integration of sustainability and ethical considerations into their investment decision-making process, aligning with the ever-growing demand for responsible and ethical investment practices in the technology sector.

Noteworthy exits from MCI Capital’s portfolio include prominent companies such as Zettle by PayPal, Lifebrain, and Polish Allegro, underscoring their ability to deliver successful outcomes for their investments. A prime example of their expertise is their 2017 acquisition of Hungary-based Netrisk through a leveraged buyout (LBO) worth 56.5 million euros, followed by a successful partial exit just three years later, yielding a remarkable 55 million euros and retaining an approximate 24% share in the company. The Warsaw-based private equity firm managed another impressive transaction successfully in December 2018, by acquiring Polish tech company IAI SA through a public-to-private LBO. MCI Capital’s extensive experience, hands-on approach, commitment to responsible investing, and robust financial position exemplify their status as a reliable partner for technology entrepreneurs in Central and Eastern Europe (btw, we also made deal with them).

Private equity – active past years, bright future

The private equity market has a promising future, as demonstrated by its remarkable activity in 2021 and 2022. Record-breaking transaction values and volumes, driven by ample dry powder available to firms, highlight the industry’s strength and potential.

PE European deal activity - Pitchbook

 

PE players have been actively utilizing their dry powder to expand their portfolio companies and drive M&A market activity, underscoring their ability to capitalize on investment opportunities. The diversification across sectors, such as healthcare, technology, energy, and real estate, further strengthens the market’s resilience and potential for sustained growth. Overall, the private equity industry is poised for a bright future, with PE firms driving M&A market activity and contributing to the industry’s ongoing success.

 

 

Kockázati tőke, private equity, cégeladás, M&A 2023-ban

Napjaink kihívásokkal teli piaci környezete számos növekedést tervező, esetleg tőkebevonást vagy M&A tranzakciót fontolgató cégtulajdonost állít dilemma elé: hogyan finanszírozzam cégem további növekedését, hol és hogyan találok befektetőt, érdemes-e egyáltalán most tranzakcióban gondolkodni? Március 9-i üzleti eseményünkön meghívott Vendégeinkkel, cégtulajdonosokkal és nemzetközi befektetőkkel konkrét példákon, megvalósult tranzakciókon és személyes tapasztalatokon keresztül mutatjuk be azokat a sarokpontokat, amelyek most különösen fontosak a nemzetközi befektető-keresés és egy sikeresen és jó feltételekkel zárható tranzakció szempontjából.

Hatalmas erők feszülnek egymásnak: mi köze az energiaár-robbanásnak a cégfelvásárlásokhoz?

Az energiaárak és a bérek gyors növekedése miatt megjelent az infláció réme. Az infláció letöréséhez egyes jegybankok már elkezdték, mások pedig most fogják emelni a kamatokat. Ez pedig elméletileg az M&A piacra is hatással lehet, ám ellentétes erők feszülnek egymásnak.

Rekordév, és az étvágy nem csökken

2021 rekordév volt a cégeladások és cégfelvásárlások (M&A) piacán. Az előzetes adatok alapján a Dealogic szerint a tranzakciók összértéke elérte az 5 800 milliárd dollárt, ami 60%-os növekedés is lehet az előző (Covid által befolyásolt) évhez képest. Az olcsó finanszírozás, a tőzsdék szárnyalása makroszinten hajtotta a vevőket, mondhatni vásároltak „mintha nem lenne holnap”.

De mi várható 2022-ben? Nincs jele a lassulásnak:

  • A private equity alapok sosem látott mennyiségű szabadon elkölthető összegeken ülnek. A vezetőik pedig akkor kapnak bónuszt, ha van befektetés, tranzakció, így őket ez hajtani fogja.
  • A nagyvállalatok (tehát, akik szakmai befektetőként léphetnek fel) bankszámláin 2 ezer milliárd dollár vár a sorsára, csak az USA-ban. Ez szintén szabadon elkölthető cash-t jelenthet akár növekedni, akár újabb cégeket felvásárolni.

Az étvágy tehát úgy tűnik, marad, sőt. Január 4-én például kaptam egy emailt az egyik szakmai befektetőtől, hogy beszéljünk, mert „idén még semmit sem vettünk”.

Energiaárak, minimálbér, infláció, M&A piac

Eközben az energiaárak növekednek, a minimálbér emelkedett, megjelent az infláció réme. Kérdezheti a kedves Olvasó: de hogy jön ez ide? Mi köze van az energiaáraknak (illetve az inflációnak) a cégfelvásárlásokhoz? Sajnos nem csak egy kattintásvadász címről van szó. Bizony, lehet hatása a kenyér-energia-benzin árának arra, hogy jó áron veszik-e meg a cégünket vagy sem.

Ugyanis az alapanyagok árának növekedése (vagy épp a minimálbér emelése) beépül a termékek árába, ez inflációt jelent. A tartósan megjelenő infláció visszafogása érdekében a jegybankok kamatot emelnek. Idehaza már hónapokkal ezelőtt elindult a folyamat, de Európában is formálódik a tendencia, valamint az amerikai Federal Reserve is nyíltan kommunikálja ezt a szándékot (most márciusra ígérik a szigort).

A kamatemelés hatására egyrészt drágulnak a hitelek. És mi köze ehhez a vállalatfelvásárlási piacnak? A tranzakciók egy része LBO (leveraged buyout): azaz kisebb-nagyobb részben hitelből történik annak finanszírozása. A kamatok magasabbak, tehát drágább a forrás. Bizony ez azt jelenti, hogy „többe kerül” a deal. Kivéve, ha a vevő csökkenti a vételárat.

Az infláció tehát – több tényező, pld. az energiaárak miatt – világszerte meghaladja a jegybanki célokat, ez pedig várhatóan kamatemeléseket hoz, ami

  • akár csökkentheti az étvágyat,
  • drágábbá teheti a tranzakciókat, ami kihathat a vételárra (csökkenti azokat),
  • akár lassíthatja is az M&A piacot, hiszen amennyiben az eladók nem engednek a cégérték elképzeléseikből, akkor lehet, hogy maga a tranzakció hiúsul meg.

Ellentétes erők feszülnek egymásnak

A Covidból a gazdaságok kilábalni látszanak, sőt, olyan növekedés várható bizonyos szektorokban, hogy nem tudnak eleget termelni (chiphiány, alapanyaghiány stb). Ez a fellendülés hajtja a cégeket, egyre jobb számokat produkálhatnak, ami az eladók fejében párosulhat egy magasabb cégértékkel.

Az elmúlt pár évben azonban sok befektető arra rendezkedett be, hogy hosszú távon olcsó lesz a pénz, a stratégiájának része, hogy akvizíciók útján növekszik – már évek óta, és nem tervez megállni.

Azaz ellentétes erők feszülnek majd egymásnak a következő 1-2 évben:

  • az éhség még megvan sok helyen, az étvágy tehát adott, a stratégia része az akvizíció,
  • eközben a tranzakciók finanszírozása drágul, adott esetben nehezebb lesz, ami a vevők megközelítése mentén a vállalatértékekben is korrekciót kell, hogy jelentsen.

A képlet egyszerűnek tűnik, de mégsem az. Ha a tulajdonosok azt várják, hogy növekedni kell, netán azt ígérte a menedzsment, hogy növekedés lesz, akkor meg fogja-e állítani a vevőket a fenti folyamat? Persze az jár majd a fejükben, hogy:

  • Mit is várok a piacomtól? Kell-e kapacitás? Megéri-e fejleszteni?
  • Érdemes-e vennem egy céget, csapatot, piacot? Elhiszem-e nekik, amit ígérnek? Elhiszem-e az üzleti terveiket?
  • Vége lesz egyszer a Covidnak? Lesz felpattanás? Készüljek rá?

Ha igazán „kincsre bukkannak”, akkor nem lesz megremegés, venni fognak.

A képet árnyalandó, hívjunk segítségül historikus adatokat. Ez alapján az az egészen logikus összefüggés, hogy ha nő a kamat, csökken az M&A tranzakciók száma / értéke, meginog. Ugyanis 2004 és 2007 között a kamatok jelentősen nőttek, de az M&A aktivitás viszont nem csökkent, hanem szintén nőtt, közel 70%-kal. Mi történhetett? Nem értik a vevők, a befektetők a fenti egyszerű, logikus összefüggést? Ahogy ezt már korábbi cikkekben is körbe jártuk (Cégeladások, felvásárlások – érdemes-e céget eladni 2021-ben?), egy M&A tranzakció nem pusztán pénzügyi döntés. Nem csak a DCF modellről és a várható megtérülésről szól. Mint ezt egy szakmai befektető Ügyfelünk megfogalmazta: „Nézd, stratégiai céljaink vannak! Ha egy jó céget látok, nem azon a pár százalékon fog múlni”.

Mely cégeknél lehet hatása az inflációnak?

Valahogy úgy összegeznénk tehát a fentieket, hogy az egyedi, speciális tudással, termékkel, piaccal rendelkező cégek, akik növekedési pályán vannak, azoknak nem kell aggódniuk a kamatemelés miatt, bizonyára nem fognak számottevő cégérték-korrekcióval szembesülni. Mindemellett az „unalmas cégek” esetén, ahol nehéz valamilyen nemzetközi szinten is érdekes egyedi versenyelőnyt (USP-t) meghatározni, speciális know-how-t, iparági tudást felmutatni, ott lehet hatása a kamatemelésnek egy vételárnál. Nincs mit tenni, dolgozni kell azon, hogy ne legyünk „unalmasak”.

Meg kell találni a szinergiát a vevővel, meg kell tervezni, fel kell mérni, hogy kinek leszünk izgalmasak, és akkor nem kell aggódni az inflációs hatás miatt!

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

Kamatemelés, infláció - mire számítsunk M&A tranzakció esetén?

A kamatemelési ciklus hatása az M&A és tranzakciós piacra

RENDEZVÉNY – 2022. március 2-i online eseményünk aktualitását a növekvő infláció, illetve ennek féken tartására irányuló jegybanki kamatemelések indukálják. Az esemény során meghívott Vendégeinkkel, szakértőinkkel szeretnénk megvilágítani, hogyan befolyásolja az infláció, a kamatok emelése a cégeladások, cégfelvásárlások piacát, a befektetői kedvet, az árazást, a tranzakciók finanszírozását. Számítsunk-e kivárásra, kevesebb tranzakcióra, csökkenő cégértékre, alacsonyabb vételárra, ha értékesítenénk cégünket?

Nem vesznek meg bárkit a technológiai óriások – az IT tranzakciók aktualitásai

A 2020. első félévi COVID-sokk hatásából ébredve az év második felében elképesztő növekedésnek indult globálisan az M&A tranzakciók piaca. A pozitív trendek, a növekvő befektetési kedv és az optimista várakozások bizakodásra adtak okot 2021-re vonatkozóan. Így is lett.

A 2021. első félév eredményei alapján a globális M&A piac várhatóan egy új rekordévet fog zárni mind tranzakciószámot, mind értéket tekintve a Pitchbook adatai alapján. A COVID-hatás minden szektort érintett így vagy úgy; a technológiai szektor azonban – különösen azok a szegmensek, amelyek képesek a felgyorsult digitalizációt innovatív technológiákkal és szolgáltatásokkal támogatni – elképesztő növekedést produkált.

Egész konkrétan, a Mergermarket elemzése szerint az európai tech M&A tranzakciók értéke 2020-ban duplázódott 2019-hez képest, 2021. első félévben pedig több mint másfélszeresére, 122,2 milliárd euróra nőtt az előző év első félévéhez képest.

2021-2022-ben a technológiai szektor szárnyalása minden bizonnyal folytatódik. Pénz van, étvágy van, ám félreértés ne essék, ez nem jelenti azt, hogy minden céget jó áron, jó feltételekkel és magától értetődően valamelyik technológiai óriásnak lehet eladni.

Mi mozgatja a technológiai tranzakciókat, mit keresnek a vevők?

Szinte naponta kapunk megkeresést, ahol elsődlegesen a féltve nevelt (vagy sem) cég új tulajdonosát keresik. Egy cégértékesítés, cégeladás elindítása mindig nehéz döntés.

Ha meghozták a tulajdonosok a döntést, akkor rendszerint jön a dilemma: kit tudok elképzelni vevőnek? Nagyon ritkán keresnek meg minket azzal, hogy „de jó lenne egy albán gyomkereskedő”, mint vevő. Technológiai cégek tulajdonosai jellemzően nyugat-európai, amerikai, skandináv vevőt szeretnének: minél ismertebb név, minél globálisabb cég, annál jobb.

Ezek a cégek azonban

  • gyakran heti száz megkeresést kapnak eladó cégekről,
  • sokszor tőzsdén vannak vagy valamilyen private equity tulajdonában, szinte bizonyosan stratégia mentén növekednek és akvirálnak.

A sok megkeresés versenyt jelent az eladóknak, nekik pedig választási lehetőséget (és akár áralkut!). A stratégia pedig nem minden esetben tartalmazza magas prioritással azt, hogy kicsiny hazánk kalandos demokráciájában kell a következő célpontot megvásárolni.

Az elmúlt években pár tucatnyi technológiai céget (legyen az egyedi szoftverfejlesztő, Saas IT terméket fejlesztő, medtech, agrártech, edutech stb.) megmutattunk a régióból nyugat-európai vagy amerikai stratégiai befektetőknek, lefolytattunk több száz befektetői beszélgetést, amelyek alapján a következő tapasztalatokat (külföldi kollégáinkkal összegezve) tudjuk megfogalmazni:

Számít, hogy kik az ügyfelek

Ki szavazott a cégnek, a terméknek bizalmat? Ha a Kukutyin Bt. már a technológiád használja, az még nem hoz lázba senkit. De ha a világ legnagyobb bankjai vagy telco-cégei is az ügyfelek közt vannak, az már figyelemre méltó.
Hol vannak? Csak lokális ügyfelek jó eséllyel nem lesznek érdekesek. Milyen iparágban tevékenykednek? KKV vagy nagyvállalat? Van-e állami kitettség? Tudsz új ügyfél-szegmenst biztosítani a potenciális vevőnek?
A vevőkoncentráció, túlzott kitettség akár deal breaker is lehet, a KKV ügyfélkör (kontra enterprise) pedig alacsonyabb értékelést jelent.

Unikális nagy piacmérettel

Ellentmondásnak is tűnhet, de nem az: legyen egyedi a megoldásunk, de közben ez az egyediség ne szűkítse a piacméretet. Minél több piaci szegmenst ki tud szolgálni a megoldásunk, annál jobb. A nagy piacméret a későbbi növekedési potenciál kulcsa lehet.

Nem a csúcson adunk el

Süllyedő hajót ki akar venni? Akkor kell eladni, amikor növekedési szakaszban van a cég, és a következő időszakban is ez várható. A vevő is „akar keresni” a cégen, piacon, ügyfeleken; ne várjuk meg, amíg valamilyen sokk éri a piacunkat vagy az ügyfelek nagy arányban pártolnak el tőlünk. A vevők a sikersztori közepén lesznek izgatottak.

De, a méret (is) lényeg

Ha nem érünk egy el látható méretet bevételben és/vagy EBITDA szintjén, akkor kis eséllyel keltjük fel a nemzetközi befektetők figyelmét.

Irányadóként a következőket érdemes figyelembe venni:

  • 20-30 millió euró ARR (tehát éves, ismétlődő bevétel) esetén már bárki szóba áll Veled, feltéve, ha van egy kétszámjegyű növekedés még ehhez.
  • Ha 15-20 millió euró bevételt ér el a cég, ami nem recurring, hanem projekt alapú, sajnos nem fognak sorban állni a tech-óriások. Fel lehet kelteni már a régiós nagyobb szereplők figyelmét, szegmenstől és ügyfélkörtől függően néhány európai játékos is érdeklődni fog, de még mindig kicsi a konverzió.
  • A kisebb private equity befektetők megnézik már a lehetőséget olyan 5-10 millió euró bevételtől, főként, ha ún. add-on befektetésről lehet szó, tehát valamely meglévő portfólió céghez vásárolhatnak. A kisebb alapok esetén kb. 1 millió euró EBITDA a belépő, a nagyobbak inkább 2-3-5 milliótól fognak beszélni velünk.
  • És ha nagyon speciális területen, igen unikális a technológiánk, kiemelkedő a növekedés vagy a piaci potenciál, akkor ezen méret alatt is lehet érdeklődés. De minél kevésbé egyedi globális szinten a tevékenységünk, annál inkább igaz, hogy kell a jelentős méret.

Az EBITDA még mindig kulcskérdés

Nem elég a – lokális piacon – unikális termék. Hiába fektetett euró milliókat a cég termékfejlesztésbe, monetizálni kell, és képesnek kell lenni EBITDA-t, pontosabban pénzt termelni.

Gyakran halljuk, hogy „az adott termék tényleg innovatív” és „nincs ilyen a világon”. De akkor miért nem lehet bevételt generálni, sőt, profitot? Nos, a felvásárlások mindössze 0,1%-a olyan, hogy bevétel nélküli startupot vesz meg a kaliforniai óriás, de a trend nem erről szól.

Ne feledjük, azok a menedzserek, akik majd meghozzák a döntést, hogy kiadnak egy kisebb vagyont a felvásárolt cégért, kétszer is átgondolják, bevállalnak-e nagy buktát (nincs még EBITDA, de a lehetőség persze óriási…). És miért tennék ezt pont a magyar piacról? Miért nem valamelyik neves akcelerátor vagy kockázati tőkés cégét vennék meg, amivel vélhetően csökkentenék a hibázás lehetőségét?

Stratégiai befektetőkhöz idő kell

Minél bonyolultabb a technológia, annál hamarabb ismernie kell a céget, a megoldást a későbbi vevőnek. A bölcs eladó már akár 2-3 évvel hamarabb építeni kezdi a kapcsolatot. Ismerjék meg a technológiát, a stratégiai befektető ügyfelei is kerüljenek kapcsolatba a termékkel, legyen jó visszajelzés a technikai és sales csapattól is, a menedzsmentnek se legyen idegen a történet.

Ahogy fentebb is szóba került, minél nagyobb a felvásárló cég, annál inkább stratégia mentén növekednek és akvirálnak. Néha ki kell várni, bele kell „férni” abba a stratégiába, ehhez bizony idő kell, ha maximalizálni akarjuk az esélyeket.

Ne becsüljük le a „mid market” vevőket

Ahogy az egyik befektető mondta: minden vállalkozó boldogan mesélné el, hogy a Google vagy a Cisco vette meg a cégét. De a statisztikák szerint a régiós cégeket (főleg, ha a méret nem elég nagy) sajnos igen ritkán vásárolják fel a nagy tech mamutok.

Az egyik leggyakoribb hiba, amit elkövetnek a folyamat során, ha csak a „nagyokat” próbálják megszólítani – ezzel persze a legnagyobb versenybe kerülnek be, mert a világ minden pontjáról nekik akarnak eladni céget. Lebecsülik a „mid market” cégeket. Továbbra is több száz millió eurós bevételű, akár több ezer főt foglalkoztató, 10-20 irodával rendelkező vállalatokról van szó. Viszont töredék annyi megkeresést kapnak, és bizony gyakran „sokkal jobb helye” lenne ott a hazai vagy régiós csapatnak. Csak a német, francia, angol, skandináv, svájci cégek százával elérhetőek ilyen méretben, de már egyre több balti, lengyel vagy épp olasz és spanyol cég is szóba jöhet akvizíció szempontjából.

A versenytársak esete

A legtöbb eladó úgy gondolja, hogy a versenytársak fizetnének a legtöbbet a cégükért, de ez az esetek többségében nem igaz. Mi úgy gondoljuk, a mi technológiánk jobb, de bizonyára a versenytárs CTO-ja a saját megoldására esküszik… Biztos be fogja ismerni, hogy ki kell dobni, amit évekig (évtizedekig) építettek? Persze a konszolidációnak vannak előnyei a vevő számára is, de a potenciális szinergiák (technológia, új ügyfélszegmensek stb.) limitáltak.

Arról nem is beszélve, hogy az esetleges tranzakció során (átvilágítás) érzékeny adatok átadására kerül(het) sor, ami bizony komoly kockázatot rejt magában. Azaz bár jó ötletnek tűnik, a versenytársak felé történő eladás kapcsán kiemelten óvatosan kell eljárni.

Senki sem lehet vonzó örökké

Nem szabad elszalasztani a momentumot. Díjat kapunk, írnak rólunk, új kulcsügyfelek, a piac épp berobbant – hányszor láttuk, hogy aztán a momentum elmúlt, az eladó kivárt, és már nem (csak) ők voltak a rivaldafényben. A jó időzítés a cégértékesítésnél is fontos, ne várjunk túl sokáig, ha látjuk a tényezők kedvező együttállását.

Ő lesz a befutó

Akár a tranzakciós folyamat elején, akár az első néhány érdeklődő után az eladókban kialakul egy érzés: „figyeld meg, ők adják a legjobb ajánlatot”. Érdekesség: 10-ből 9 alkalommal nem az a jelölt lesz végül a befutó. Az első lelkesedés jó hír, de nem sorsdöntő. A dalnak nincs vége, míg a hölgy énekel…

A horgászat még várhat

Egy élet munkáját átadni másoknak nem könnyű. Sokan határozottan akarják lezárni a korábbi fejezeteket, azaz „másnap már be se menni”. Ám ez a gyakorlatban a legritkább esetben valósul meg ilyen formában. Minél függetlenebb a menedzsment a tulajdonostól, ez az „átadás-átvételi” időszak annál rövidebb (akár 6-12 hónap). Minél jobban kötődik a csapat, a technológia, a kiemelt ügyfél az eladóhoz, ez annál hosszabb lehet (1-3 év). Ha pedig a cég leginkább ránk épül, mi vagyunk a motor, akkor bizony látunk 3-5 éves „röghöz kötést” is – legalábbis, mint kérés. Minél hamarabb mennénk inkább horgászni vagy búvárkodni, annál inkább szükséges erre időben felkészülni, kiépíteni a tőlünk független működést.

Tehát a piac jó, a tehetséges cégekre van kereslet, ám a fenti néhány ponttal érdemes tisztában lenni, hogy a realitások talaján maradjon az elképzelésünk az esély, az időtáv, a későbbi vevő, illetve a vételár vonatkozásában.

 

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

A határzárak sem állítják meg a befektetőket: lehet-e céget venni videohívásban?

Miközben a világjárvány kezdetén még egyáltalán nem tűnt reálisnak, hogy az online térben vegyenek cégeket a befektetők, ma már egyáltalán nem ritka, hogy úgy zárulnak tranzakciók, hogy a felek soha nem találkoztak „élőben”. A befektetők is alkalmazkodtak az új körülményekhez, mert alkalmazkodniuk kellett, a dealek során pedig felértékelődött a bizalom kérdése.

Egy éve tavasszal az – akkor még – ismeretlen vírus sokkolta a világgazdaságot. A cégeladások és felvásárlások piaca (M&A) is megtorpant. Sokan megijedtek, leálltak, kivártak. Az egyik felmérésben a befektetők fele mondta azt, hogy szünetet tartanak, figyelnek mi lesz: összeomlás, valamilyen alakú válság, egy hullám vagy több, és így tovább. Aztán szép lassan rájöttek a szereplők, hogy nincs más hátra, mint előre. Ugyanis a pénznek dolgoznia kell. A tulajdonosok egy idő után megkérdezik: „értem, hogy lezárások és pandémia van, de akkor addig senki nem fektet be, nem vesz céget sem?” Nincs megállás, azok a motivációk, amelyek hajtják a dealeket, nem múltak el: menni kell, venni kell.

Odamenni, megnézni, megfogni

Szeptemberben egy német befektető az egyik tranzakciónk során elutasította még az adott felvásárlási lehetőséget, egyértelműen kimondta: „Nem fizetünk ki milliárdokat egy cégért, amit nem láttunk, nem mentünk el személyesen megnézni”. Persze oda lehet küldeni a helyszínre egy helyi átvilágítót „megbizonyosodni”.

Nyilván a tranzakcióknak van egy hivatalos, szakmai vetülete: excelek, beszámolók, prezentációk, kimutatások, adatszoba. De van egy másik oldala is: az üzlet itt is hús-vér emberek között köttetik. Ideális esetben tulajdonostársakká válnak, közösen fognak örömteli és kemény pillanatokat megélni (osztalékot fizetünk vs. nagy baj van). Döntéseket hozni kollégákról és a jövőről. Egy teljes cégeladás esetén – ahol az eladó tulajdonos egy idő után „elsétál” – sem mindegy, kivel kötök üzletet, elhiszem-e, hogy amit kapok, az a mutatott, vélt (vagy valós?) értéket képviseli.

Ahogy az egyik nagy magántőkealap hazai vezetője mondta: nem utalok át milliárdokat, ha nem ismerem meg jobban a partnert, nem beszélünk a hobbijáról, nem ittam meg vele egy sört (vagy kávét). Tudnom kell, ki lesz az üzlettársam.

Prezentációt nézegetni lehet home office-ból. Drónnal lehet ellenőrizni raktárkészletet, vagy egy telefonnal, tablettel videón keresztül bemutatni a gyárat. Az átvilágítás – és így az ún. adatszoba – amúgy is virtuális. De tulajdonostárssal kezet rázni online nehéz.

„Séta a parkban”

A lezárásokra és szociális távolságtartásra a befektetőknek is reagálniuk kellett. Az egyik nemzetközi kockázati tőkés vezette be az ajánlataiban, hogy bár megállapodhatunk az üzleti feltételekben online, de mielőtt az utalás megtörténik, a járványügyi előírások betartása mellett tegyünk egy közös sétát a parkban. Beszélgessünk kicsit offline, a való világban.

„Elmegyek, a szemébe nézek, megrázom a kezét – ez a megszokott folyamat. Nem hittem volna, hogy videóhívásban veszek céget” – mondta nevetve egy akvizíciókban érdekelt hazai informatikai cég vezetője.

Bizony változnak az idők. Úgy zárunk le rövidesen egy tranzakciót, hogy személyesen nem találkoztunk a vevővel. Ennek természetesen sokan örülnek, nem kell annyit utazni, nő a hatékonyság – de rengeteg hátránya is van. Azonban a friss elemzések azt mutatják, hogy a tranzakciók üzleti feltételeiben komoly negatív változás (tehát ezeknek a kockázatoknak a leképezése) nem látszik.

Felértékelődik a bizalom

Képernyőn keresztül meg lehet-e állapítani egy cégről, hogy kivételes, valóban „főnyeremény”? Vélhetően remegni fog a keze az utalásnál az adott befektetési igazgatónak. Ez azt is jelenti, hogy felértékelődik a bizalom: van-e már korábbi befektetője, egy hiteles tanácsadója, van-e egy fix pont, ami erősíti a komfortot. El kell hinned, hogy amit mondanak, amit látsz a virtuális anyagokban, az tényleg úgy van. Lehet, hogy szörfdeszkás pólóban, DJ-fejhallgatóban akarnak meggyőzni, hogy adj nekik 2 milliárdot – és közben a háttérben átsétál egy családtag vagy beinteget egy kisgyerek, aki épp digitális oktatásban vesz részt. És ez ma már tényleg nem kandikamera.

Felértékelődik ezáltal, hogy még inkább helytálló és makulátlan legyen a bemutatott sztori és a kapcsolódó szakmai anyagok. Ha korábban egy ártalmatlannak tűnő ellentmondás nem okozott gondot, most a bizalmat könnyen megtörheti, és hiába a hónapok verejtékes munkája, végül mégsincs deal.

 

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

Cégeladások, felvásárlások – érdemes-e céget eladni 2021-ben?

2020-ban a cégeladások, felvásárlások és összeolvadások piaca (M&A) a világjárvány következtében globálisan visszaesett az előző évhez képest – ahogy sok más szektor is. Az első féléves adatok összeomlást mutattak, ám amint az első sokk után bízni kezdtek a befektetők abban, hogy a világ talán még nem ér véget most, és a szereplők is alkalmazkodtak a következményekhez, megtanultak videocall-on keresztül, az egyébként kulcsfontosságú személyes találkozók nélkül, „online” céget venni, a tranzakciók új erőre kaptak.

Idén pedig folytatódhat a növekedés, hiszen a felvásárlásoknak számos hajtóereje lesz 2021-ben.

Cégeladások, felvásárlások: mélyrepülés után erős fellendülés

Az új koronavírus tavaly mindenkinek felforgatta az életét, a járvány pedig az M&A piacot sem hagyta érintetlenül. Míg az első félév tranzakciós számai tragikus képet festettek fel, addig 2020 második féléve elképesztő eredményeket produkált. Vélhetően a tavasszal leállt, „bedugult” tranzakciók is részben megvalósultak, így végül az év összképe a Mergermarket adatai szerint csak kb. 7%-os visszaesést mutat 2019-hez képest, így a globális tranzakciós volumen 2020-ban 3163 milliárd dolláron alakult.

Mindeközben Európában 5%-kal magasabb lett a tranzakciók összértéke az előző évhez képest, ami elérte a 847 milliárd dollárt. Érzékeltetésül: míg az első félév 294 milliárd, addig a második félév 553 milliárd volt, ami majdnem duplázást jelent. A technológiai szektorban megvalósult tranzakciók összértéke 120 milliárd dollárt tett ki, amire nem volt még példa az adatok rögzítése óta, abszolút rekord.

Érthető módon a tavaszi lezárások kérdőjeleket vetettek fel a vállalkozások bevételi tervei és kilátásai kapcsán, megnehezítettek egy lehetséges cégfelvásárlást is. Magunk is belefutottunk olyan helyzetbe, hogy egy német befektető visszalépett, mondván, nem fog elkölteni sok millió eurót úgy, hogy nem volt lehetősége megnézni az utazási korlátozások miatt a céget, a telephelyet, és nem tudott találkozni a menedzsmenttel sem. Valljuk be, érthetőek ezek az érvek.  A második félév lendülete azonban bizakodásra ad okot az idei évre vonatkozóan is.

2021-es várakozások – nemcsak étvágy, de pénz is van

A West Monroe & Mergermarket kutatása szakmai és pénzügyi befektetőket kérdezett meg, hogy készülnek az idei évre, milyenek a várakozásaik. A válaszadók kb. 70%-a tervez legalább egy akvizíciót évente 2021 és 2022 során is. Azaz nemcsak étvágy, hanem pénz is van.

Pénz van és lesz is

A befektetők továbbra is rengeteg szabad, elkölthető forrással rendelkeznek. Csak az intézményi szereplőknél hozzávetőlegesen 1700 milliárd dollár befektethető tőke várja a jó célpontokat. Hogy lehet-e ez több, csak rajtuk múlik. 10-ből 9 alapkezelő úgy nyilatkozott, hogy nem látja komolyabb akadályát annak, hogy új alapot indítsanak, vagy további forrásokat vonjanak be a meglévő alapjaikba. Sorban állnak náluk az LP-k (azaz azok a befektetők, akik a kockázati vagy magántőke alapokba pénzt tesznek, de operatív módon nem vesznek részt az alap tevékenységében, a döntéshozatalban). A kvázi nulla kamatkörnyezetben nyilván a pénz helyet keres a megtérülésre. Már „csak” el kell költeni.

Kettészakadt a piac

A célpontok szempontjából egy érdekes és fájdalmas kettőség jellemzi már most a piacot. Egyrészt ott vannak a világjárvány által közvetlenül vagy közvetetten érintett vállalkozások, vélhetően legyengülve, akár még ki is szolgáltatva. Vannak tulajdonosok, akik nem akarnak újabb 3-5 évet keményen dolgozni, mire visszatornázzák a bevételeket, eredményt a pre-COVID időszakra. Nyugdíjba akarnak menni, el szeretnék adni a vállalatot. Sajnos gyenge tárgyalási pozícióban érheti őket a tranzakció, jó eséllyel nem remélhetnek kiemelkedő cégértéket (sőt, lehet, hogy az idő előrehaladtával még kevesebbet kaphatnak a vállalkozásért).

A túloldalon pedig felértékelődik a biztos, stabil bevétel, kiszámítható növekedés (az úgynevezett ismétlődő bevétel preferált!), akinek a válság ellenére is jól megy. Ha kevés a jó célpont, ezen kivételes helyzetben lévő vállalkozások árazása nőhet is.

Tehát vannak, akikért nagyon sokat fognak fizetni, és lesznek, akik rosszabbul járnak a cégeladás, felvásárlás során a COVID-19 járványnak és a válságnak „köszönhetően”.

Mely szektorok profitálhatnak?

Miközben visszaesett a tranzakciós piac 2020-ban, addig a technológiai szektorban megvalósult akvizíciók, tranzakciók száma sosem látott szintre emelkedett. Nem kérdés, hogy a trend folytatódni fog. Azok a vállalkozások, amelyek megoldásai a digitális transzformációt támogatják, a big data és üzleti intelligencia területén működnek, vagy például az e-kereskedelemhez kapcsolódó technológiát fejlesztenek, minden bizonnyal jobb eséllyel várják az évet. Ugyanígy az egészségipar, a pharma, a biotech szektor továbbra is izgalmas lesz.

A jó célpontokért folyó verseny rákényszerítheti a befektetőket, vevőket, hogy gyorsabban lépjenek (akár megelőzve a publikus tranzakciós folyamatot), hatékonyan bonyolítsák le a tranzakciót. A szűkmarkúság pedig azt jelentheti, hogy lemaradnak a lehetőségről.

Mi hajtja a tranzakciókat? A szakmai befektetők motivációi

A pénzügyi befektetők mellett a stratégiai, szakmai befektetők lesznek a tranzakciók, akvizíciók motorjai. Az organikus növekedés helyett gyorsabban akarnak előrelépni, piacot, tudást, ügyfeleket szerezni. De vajon mi hajtja az ő döntéseiket a következő időszakban?

  • Diverzifikálás: új piacokra, új szektorokba való belépés, a termék-, szolgáltatás-portfólió bővítése. Amikor új szektorról beszélünk, akkor ma már valóban nagyobb lépések is gyakoriak: autóipari cég vesz szoftverfejlesztőt, élelmiszeripari cég adatelemzőt, az offline vállalkozás igyekszik az online irányba, és fordítva.
  • Nemzetközi terjeszkedés felgyorsítása: egy akvizícióval gyorsan beléphet a stratégiai vevő új földrajzi piacokra, időt és jelentős költségeket megtakarítva, alacsonyabb kockázat mellett (ami a töredezett régiónk esetén külön kihívás lenne).
  • Ellátási lánc biztonsága: a lezárások miatt sok vállalkozás szenvedett az alkatrészek, alapanyagok késése miatt, amire válasz lehet, ha „házon belülre kerül” egy kulcsbeszállító.
  • Lokális, regionális konszolidáció: a töredezett piacok esetén az egyes, kisebb-nagyobb szereplők felvásárlása, konszolidálása – ideálisan – hatékonyabb, nagyobb profitot termelő cégcsoportokat hozhat létre.
  • Európai „bajnokok” megerősítése: Európa felismerte, hogy fel kell vennie a versenyt az ázsiai és amerikai óriásvállalatokkal, ehhez szükséges a helyi, európai „bajnokok” létrehozása, az ő növekedésük, akvizíciók támogatása.
  • Verseny konszolidálása: néha azért kell megvenni egy céget, mert jobb a „trónkövetelőt” házon belül tudni, mielőtt nagyobb lesz nálunk és elveszi a piacunk… 

Vannak olyan ritkán tárgyalt szempontok is, amelyek talán első látásra nem tűnnek racionálisnak; a menedzsmentet „ütik” a tulajdonosok, hogy növekedjenek, vegyenek. Ahogy egy multi cég helyi ügyvezetője annak idején megfogalmazta: „Akvirálni fogunk… vagy én, vagy az utódom. De jobban szeretném, ha inkább én tenném.” Néha pedig a tranzakciót szorgalmazó vezető leginkább egy szép mérföldkővel szeretné gazdagítani az önéletrajzát.

Pozitív kilátások 2021-re – érdemes megkezdeni a felkészülést!

A kilátások ezek alapján pozitívak az idei és a következő évekre, ha cégeladásban vagy vásárlásban gondolkozunk. Mint röviden összefoglaltuk, a tranzakciók várható motivációi is szerteágazóak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy – ahogy sok európai országban – hazánkban sem automatikus a nemzetközi befektetők részesedésszerzése, legalábbis 2021. június 30-ig miniszteri jóváhagyásra van szükség.

A vakcinák engedélyezésével, az oltások megindításával azonban egyre inkább látszik a fény az alagút végén. Mivel egy tranzakciónak – legalább – több hónapos átfutása van jellemzően, így a legtöbb befektető már a COVID-19 járvány utáni időszakra tervez a dealekkel, és a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek is így kell számolniuk, esetleg megkezdeni a felkészülést.

A bejegyzés Horgos Lénárd a Portfolio.hu-n a témában megjelent cikke nyomán készült.

Private equity – a befektetői piac csúcsa

MEETUP – Érettebb fázisú vállalkozások – akár organikusan, akár felvásárlások útján történő – növekedésének, nemzetközi terjeszkedésének finanszírozására, vagy a tulajdonosi / befektetői exit irányaként egyaránt releváns alternatíva lehet a private equity. Február 25-i Equity Thursday meetupunkon a befektetői piac „csúcsszereplőit”, a jellemzően több milliárdos tranzakciókban gondolkodó PE befektetőket és motivációikat vizsgáljuk meg tapasztalt nemzetközi PE befektető vendégeinkkel.

A világ vezető elemzői már 2018-ban globális recessziót vártak 2020-ra

2018 végén a világ vezető elemzői már recessziót prognosztizáltak 2019 végére, de legkésőbb 2020-ra… 2018 végén, amikor egy globális pandémia lehetősége még csak fel sem tűnt a horizonton.

Az elemzők – bár nyilvánvalóan konszenzus nem volt a kiváltó okokat illetően – egyöntetűen előre jelezték: az akkori trendeket, gazdasági mutatókat, hatásokat és intézkedéseket figyelembe véve, legkésőbb 2020-ban recesszió lesz, sőt, lábát már betéve itt van az ajtónkban (és bizony már most nincs lehetőségünk kitessékelni).

Olyan egyértelmű álláspontokat fogalmaztak meg 2020-ra, mint hogy „2020’s might be the worst decade”, “Next global financial crisis will strike in 2020” vagy “2020 is a real inflection point”.

Az okok között az elemzők sok mindenre rávilágítottak: túlfűtött tőzsde, kritikussá nőtt eladósodottság, fogyasztói- és vállalati hitelválság, migráció, geopolitikai feszültségek, az EU stabilitásának megingása, Brexit (és példájára további várható EU exitek), növekvő kamatlábak, infláció,…

Az okok között találunk olyanokat is (pld. eladósodottság, hitelválság), amelyekkel kapcsolatban elvileg már megtanultuk a leckét az előző válság alkalmával, de a trendek és a mutatók bizony nem ezt támasztják alá.

Az elemzők arra is rámutattak, hogy bár az előző válságot követően a fellendülés egyértelműen nyomon követhető volt, az egészséges, hosszútávon fenntartható növekedés alapkövei bizony jócskán inognak, a fellendülés egyértelműen a gazdasági mentő- és élénkítő csomagok gyors hatásait tükrözik vissza.

De koronavírusról akkor szó sem volt.

Most viszont van, amely annyiban nehezíti meg a helyzetet, hogy erre tényleg nem számíthattunk, erre nem voltunk felkészülve, és nincs sikeres forgatókönyvünk sem, hogyan lehet egy ilyen válsághelyzetet előremutatóan kezelni, és megmutatni a fényt az alagút végén. Egy világjárvány önmagában is globális recessziót kiváltó ok lehet, de amint látjuk, ettől függetlenül is a válság felé száguldott a világgazdaság, a pandémia csak egy fájó „hab a tortán”.

Az adatok alapján az M&A piac is megszenvedte az első félévben a COVID-ot, nem meglepő módon. Azonban 2020. második féléve nem várt feltámadást mutatott, egyes szektorok „all time high” eredményeket produkáltak. Az összkép így 2020-ra elfogadható. Az európai M&A tranzakciók értéke végül 847 Mrd dollár volt, ami alig alacsonyabb, mint a 2019-es adat.

(forrás: Mergermarket trendelemzései)

Egy következő bejegyzésünkben, amellett, hogy kitérünk a 2020-as adatokra, megvizsgáljuk a 2021 várható trendjeit is.

Közhelynek tűnik ugyan, de egy ilyen helyzetben még inkább igaz a mondás: az időzítés az üzletben, egy vállalkozás életében kulcsfontosságú – nem csak azért, mert a felkészüléssel, az időben megtett tudatos lépésekkel csökkenthetőek a későbbi kockázatok, hanem azért is, mert előre hozhatóak olyan stratégiai döntések – pld. egy cégeladási folyamat megindítása, kivárás a befektető kereséssel – amelyek meghozatala (vagy elmaradása) jelentős következményekkel lehetnek a vállalkozásra nézve.

Az eredeti cikket a The World Financial Review oldalán itt olvashatják: The Predicted 2020 Global Recession

Equity Reggeli – Private equity befektetések és a tranzakciók adózási kérdései

RENDEZVÉNY – Ezúttal a private equity-t, annak sajátosságait és működését helyezzük fókuszba. Nemzetközi PE befektető vendégünk, a Genesis Capital bemutatja, ők milyen befektetési lehetőségeket keresnek, majd egy frissen zárult PE tranzakció, az 11 Entertainment Group többségi tulajdonrészének eladását vizsgáljuk meg részleteiben, a befektető és a tulajdonos szemszögéből is. A tranzakciókhoz kapcsolódó adózási kérdéseket (és válaszokat) az OrienTax hozza majd.