Revving up the startup race: venture capital funds slam the brakes on deals, funding only the most promising!

In the fast-paced world of startups, the engines seem to be losing steam as Venture Capital Funds tighten their grip on the accelerator. Based on the latest data (end of October 2023) from Pitchbook, the funding landscape is experiencing a notable shift – which was initiated in the second half of 2022 – with a reduction in the number of completed deals.

VC funds slam the brake on deals

VC firms are becoming increasingly discerning, carefully selecting only the most promising and deserving startups to support. This change reflects a growing emphasis on quality over quantity, as funds concentrate their resources on backing the truly exceptional companies that have the potential to make a lasting impact in the market.

Nr. of CEE tech deals until 31 October

The current fiscal year has witnessed a notable downturn in the completion of venture capital deals, marking a considerable departure from the upward trajectory observed since 2016. This extraordinary reduction in the volume of completed transactions, when evaluated in the context of the past decade, highlights a momentous shift in the market dynamics. Nevertheless, it is crucial to contextualize this development, as comparable trends have emerged across both Western European and American markets.

Nr. of WE tech deals until 31 October

Nr. of US tech deals until 31 October

While the magnitude of the decline may appear alarming, a broader perspective reveals a more nuanced picture of the prevailing landscape. However, one thing remains certain: the startup race is revving up in 2023 and only the most promising contenders will secure the fuel they need to accelerate towards success.

Growth trends – number of tech deals over the past years

Over the past years, the Central and Eastern European (CEE) region has exhibited a consistent and robust growth trend. As evidenced by the accompanying table, this growth trajectory has been remarkable and sustained, extending until the first half of 2022, with positive year-on-year growth figures recorded from the second half of 2017 until H2 of 2022. It is worth highlighting that the CEE region’s growth rate has demonstrated resilience amidst the challenges presented by the COVID-19 pandemic in 2020, setting it apart from the tech venture capital markets in Western Europe and the USA, which experienced a slight decline during this period. Moreover, it is noteworthy that even prior to the pandemic, the tech venture capital markets in Western Europe and the USA exhibited a slower rate of increase when compared to the thriving CEE venture capital market.

Nr. of CEE tech deals

Nr. of WE tech deals

Nr. of US tech deals

The COVID-19 pandemic, however, proved to be a notable turning point in the trajectory of recent trends, particularly within the CEE venture capital market. Following a period of significant growth, the pace of expansion began to be moderate, contrasting with the Western European and US markets which experienced a remarkable resurgence, with the US market achieving an impressive 31% growth rate within a year. Subsequently, all three markets experienced a considerable slowdown, culminating in a decline six months later. Notably, in 2023, the CEE market experienced the most pronounced downturn following its previous period of robust growth, with only a fraction of the deals being completed compared to the previous year.

The impact of downturn across all stages of VC cycle

The downturn has inevitably impacted all stages of the venture capital cycle. However, it is important to note that the severity of the impact varied across different stages. As depicted in the graph below, it becomes evident that venture capital firms are not really experiencing a shortage of funds. Rather, they have adopted a more discerning approach, exercised caution and carefully evaluating investment opportunities in startups. Consequently, the later stage, which typically requires a significant infusion of capital, experienced a relatively lesser decline compared to earlier stages.

Nr. of completed tech deals in CEE

Venture capital firms are adopting a more selective approach, prioritizing investments that exhibit strong growth potential, sustainable business models, and a clear path to profitability.

Implications on capital investments and average deal sizes

Following an analysis of the volume of successfully closed transactions, it is now imperative to address the implications of the venture capital market downturn on capital investment. The presented graphs indicate a gradual return to pre-COVID levels of capital investment in both Western Europe and the CEE region. Nevertheless, it is important to acknowledge that the extraordinary growth observed in 2021 and 2022 is unlikely to be replicated. As such, the market is now undergoing a process of normalization, marking a transition from the extraordinary highs observed in the previous years.

CEE: Capital investment adjusted by inflation

WE: Capital investment adjusted by inflation

When considering investments across different stages, there are slight differences between Western Europe and the CEE region. In Western Europe, a unanimous peak was observed in 2021, followed by a gradual and subsequently rapid decline, except for the seed and later stages. Conversely, the CEE region exhibits a less predictable and stable pattern.

The provided tables reinforce the notion that VC firms are not experiencing a shortage of capital, albeit accompanied by a decline in the number of investments. This assertion is supported by the sustained value levels observed in early-stage investments in the CEE region, while angel and accelerator investments didn’t experience notable decreases either. It is worth noting that although later stage investments also declined, such figures can be disproportionately influenced by one or two outliers characterized by exceptionally high investment amounts. In contrast, preceding stages exhibit a more substantial sample size of deals, with fewer extreme values.

Average deal size adjusted by inflation

So, what key insights and strategic approaches should startups be aware of considering the current circumstances?

  1. Firstly, they should be prepared for an extended timeline in securing funding. Building and nurturing relationships, as well as leveraging networks, have become increasingly valuable assets in the fundraising process. Startups must prioritize cultivating strong connections with potential investors, industry experts, and strategic partners to enhance their credibility and access to funding opportunities.
  2. Furthermore, it is crucial for them to be proactive in managing their financial situation. If a startup finds itself in dire need of funding, they should be prepared for the possibility of a downround, wherein the valuation of the company may be lower than previous investment rounds. To mitigate this risk, startups should focus on preserving cash, extending their financial runway, and pursuing organic growth opportunities.
  3. In this competitive landscape, startups should also reassess their market strategy. It is essential to not only survive but also outperform competitors. By effectively positioning themselves in the market, startups can attract and retain customers, thereby gaining a competitive advantage and potentially expanding their market share.

In the race for startup success, the checkered flag is within reach. As the venture capital landscape shifts gears and funding becomes more selective, only the boldest and most innovative startups will steer their way to victory. So buckle up, rev your engines, and accelerate towards greatness!


Unveiling the hidden dangers of questionable market reports: a must-read for business owners and investors

‘Hello Sir, are you interested in the global time travel machine market and how it’s poised to be booming in the coming years? If so, it’s your lucky day, because I’m presenting you with a once-in-a-lifetime offer – a market report available to you for an unbelievably discounted price of only 3300 dollars.’

Global time travel machine forecast for sale

The anecdote above serves as an extreme example of a shady market research company. However, they are more concerning than amusing, as they can easily mislead anyone regarding the trends and expectations in any market segment.

In this post, we’ll guide you through the challenging landscape of questionable market reports. By the time you finish reading, you’ll be equipped with the tools to identify doubtful data and safeguard your decisions and investments.

Our experience in this field

At Absolvo Consulting, daily comprehensive market analysis is an integral part of our work. With a primary focus on the technology sector, we thoroughly examine market size and trend progression within a wide array of studies sourced from multiple channels. Our method involves delving beneath the surface to critically evaluate the underlying data. This rigorous analytical approach equips us to accurately assess demand for a company, its promising opportunities, predict potential deals, investor appetite or pinpoint regions with the most promising activity. Our standard procedure includes checking multiple market studies concurrently for each project. Consequently, we’ve identified anomalies in various market reports, shedding light on significant disparities in expectations and projections.

The case study revealing essential insights

During one of our projects, we conducted an examination of a niche market in the IT industry. The results of this analysis serve to vividly highlight the stark contrast between trustworthy and dubious market reports. We compared the forecasts provided by a single reputable research company (in green) with those offered by eight less reliable research firms (in red), and the findings are quite enlightening. In each row, the first value signifies the current estimated market size, while the second value denotes the projected market size.

Case study: market estimate discrepancies

In this specific niche market, the estimated market size was roughly four times greater when considering the average questionable research company in comparison to the evaluation of the industry expert. However, instances of extreme ‘over-estimations’ were also observed, with projections reaching levels 30 to 40 times higher than the actual market size. These exaggerated base market size estimates significantly influenced the forecasts. Consequently, even though the Compound Annual Growth Rate (CAGR) is the highest in the case of the trustworthy firm, its projections remain the most conservative, resulting in the smallest anticipated market size.

Background checks are necessary

While in some cases, the forecast numbers themselves may raise a few eyebrows, most of the time, they aren’t that unusual. This is especially true when your rational sense is somewhat clouded by the hope of your niche segment being the one with the most significant growth potential. If you’re not relying on data from a renowned industry authority, it becomes crucial to conduct a background check on the source.

In our experience, well-founded research takes substantial staff and resources to produce, as extensive data acquisition and primary research is required for meaningful insights. Respectively, several renowned research companies are specialists in their selected fields, with a relatively narrow focus of industries.

This raises doubts about the credibility of relatively unknown companies that claim to offer an extensive collection of reports or claim to cover a wide range of industries. It’s also worth noting that dubious market research companies often target niche segments where reliable data is scarce or entirely unavailable.

Another key characteristic we’ve observed is that questionable market research firms tend to maintain a front-end presence in the EU or US, with their backend operations often situated in other geographic locations (e.g. several back-end operations of questionable research entities may be found in India, however, it’s important to emphasize that not every Indian market research firm provides dubious data). What’s particularly noticeable, though, is the consistent presence of market reports of dubious companies on the first pages of Google search results. This observation implies that they invest significantly in SEO services, ensuring their high visibility in search listings.

Negative consequences

Frequently, we come across mentions of dubious market reports within companies’ materials, such as pitch decks. This situation can be detrimental for both startups seeking investment and companies aiming to attract potential buyers. Inaccurate data has the potential to impact a company’s valuation and the expectations of its stakeholders, sometimes even leading to a deal falling through. Moreover, it can erode a company’s credibility in the eyes of investors who are aware of those market segments (with several active investments) or have conducted thorough research and identified exaggerated or inaccurate figures. Such discrepancies can somewhat tarnish a company’s professional image.

Conversely, investors can likewise experience adverse consequences resulting from an inaccurate approach. This could lead to overpaying for a company or having unrealistic expectations based on improper market projections provided by the seller. In light of these scenarios, it’s evident that using accurate, reliable data in company materials is mutually beneficial for both parties involved in a deal.

The vital takeaways

  1. Don’t put all your faith in the first Google search results.
  2. Always use multiple sources.
  3. Don’t immediately swallow the sugar-coated figures; seek data from credible experts.
  4. Always check the research company’s fields of expertise and background.
  5. Trust accurate forecasts for your industry as a whole rather than relying on questionable specific niche data.
  6. Only invest in reports when you’re absolutely certain of their authenticity.

Tech savvy & wealthy: Ranking Europe’s top 10 Private Equity firms by dry powder for tech deals

Private equity firms play a crucial role in funding and supporting the growth of companies across industries, including Information Technology and tech-enabled services. In this blog post, we will explore the top European private equity firms with the largest dry powder and strong focus on investing in tech companies across Europe.

We will provide an overview of each firm’s investment strategy, their dry powder, and their successful investments and exits, primarily in the tech sector, based on Pitchbook data available until April 2023. The following firms have the capability to offer capital and strategic support that are essential for companies wanting to achieve significant growth.

Top 10 European PE firms by dry powder available

10. AlpInvest Partners

Dry Powder: 8.84 billion EUR

HQ: Amsterdam, The Netherlands

AlpInvest Partners is a highly experienced global private equity firm with a substantial dry powder of 8.84 billion euros, managing an impressive 59 open funds and overseeing assets under management exceeding 60 billion euros. Renowned for its track record of over 1,000 successful investments and a dynamic portfolio of 49 companies, AlpInvest has established a sterling reputation for its acumen in recognizing and allocating capital to cutting-edge enterprises across diverse sectors.

AlpInvest has made astute investments in an array of companies, exemplified by its acquisition of Profi Rom Food, a leading European retail chain based in Romania, in February 2017 for 575 million euros through a co-investment, buyout deal. Additionally, AlpInvest has demonstrated its prowess in the telecommunications sector through its strategic investment of 202 million euros in Euskaltel, a Spanish telecommunications company, in October 2012 as part of a co-investment growth deal. Notably, AlpInvest has played a pivotal role in fostering the remarkable growth of Euskaltel during its ownership tenure, culminating in a successful exit in August 2021 for a substantial 2 billion euros, delivering impressive returns to its investors. Apart from Euskaltel and Profi Rom Food, AlpInvest’s investment history boasts a roster of well-known companies, including Cushman & Wakefield and Avaya.

With a legacy of more than 250 successful exits, AlpInvest has firmly established itself as a trusted partner for generating significant returns through strategic investments and value creation. The firm remains steadfast in its commitment to fostering the growth and development of its portfolio companies and has a proven track record of successful collaborations with visionary leaders in the business world.

9. Bridgepoint Advisers

Dry Powder: 9.99 billion EUR

HQ: London, UK

Bridgepoint Advisers, a leading private equity entity, has a robust collection of 14 investment funds and oversees an astonishing 40 billion euros in managed assets. Acclaimed for its exceptional talent in discerning and investing in revolutionary companies across a wide range of industries, including the field of information technology, the firm boasts a remarkable history of achievements with more than 600 prosperous investments and a dynamic portfolio of 70 active companies. Armed with a substantial reserve of 9.99 billion euros as dry powder, Bridgepoint Advisers is aptly equipped to seize profitable prospects in the dynamic market landscape. The company primarily invests across four verticals, which are advanced industrials, business and financial services, consumer, and healthcare, with technology as a horizontal connected to everything everywhere.

Among its successful investments, Bridgepoint Advisers acquired Dr Gerard, a Polish food company in October 2013 through an LBO. Additionally, in January 2015, the firm made a successful investment in eFront, a renowned software provider of alternative investment management solutions, with a leveraged buyout worth 430 million euros. During its ownership period, Bridgepoint Advisers demonstrated its expertise in the sector by supporting eFront in achieving substantial growth. In May 2019, the firm successfully exited its investment in eFront for 1.16 billion euros, resulting in significant gains for its investors.

8. Nordic Capital

Dry Powder: 14.08 billion EUR

HQ: Stockholm, Sweden

Nordic Capital is a distinguished global private equity firm that boasts a dry powder of 14.08 billion euros, managing 5 open funds and holding assets under management worth 25 billion euros. With over 400 total investments and an active portfolio of nearly 50 companies, Nordic Capital has a history of uncovering and placing investments in pioneering, growth-oriented companies across various industries, including information technology. Furthermore, Nordic Capital is dedicated to investing in companies that proactively address global challenges, contribute to building a prosperous society for all, and promote transformative sustainable change.

One of Nordic Capital’s remarkable investments in the IT sector was back in 2012 when it successfully completed a leveraged buyout (LBO) of Itivity Group, a Dutch software and IT services company, valued at 228 million euros. Over the course of nine years, Nordic Capital played a pivotal role in Itivity Group’s growth journey by facilitating the expansion of its product portfolio, customer base, and market position. The result was an outstanding achievement as Itivity Group was eventually sold for a staggering 2.14 billion euros in May 2021, realizing major profits to Nordic Capital’s investors. Besides Itivity Group, the Swedish private equity firm invested in other influential companies, such as Lindorff Group or Bank Norwegian.

Nordic Capital is renowned for its investment approach, which centers on long-term growth and value creation. The firm has established itself as a trusted partner for visionary company leaders who aspire to expand their businesses. Boasting a track record of over 110 successful exits, Nordic Capital has earned a sterling reputation for generating impressive returns for its discerning investors.

7. Cinven

Dry Powder: 15.35 billion EUR

HQ: London, UK

Cinven, a prominent global private equity firm with an impressive dry powder of 15.35 billion euros, manages seven open funds and oversees assets under management worth more than 30 billion euros. With a robust performance record of identifying and investing in progressive, expansion-minded companies across various sectors, including information technology, Cinven has established itself as a leader in the industry. One of the firm’s current funds has been named a Real Deals ‘Future 40 ESG Innovator’ which underscores Cinven’s special focus on making positive economic, social, and governance impacts through their investments.

Cinven’s extraordinary expertise in the tech sector is proved by several notable investments. One of these was the leveraged buyout of CPA Global, a leading intellectual property management company based in the United Kingdom, valued at 1.14 billion euros in 2012. Under Cinven’s guidance, CPA Global experienced major growth over the course of five years, showcasing Cinven’s ability to create value. In 2017, Cinven successfully exited CPA Global for 2.69 billion. It is a great example of the company’s rich history, which includes around 170 successful exits. Due to this fact, the company has a strong reputation for garnering considerable profits for its investors.

6. Intermediate Capital Group

Dry Powder: 22.08 billion EUR

HQ: London, UK

Intermediate Capital Group (ICG) is a highly regarded private equity firm that specializes in investment management and corporate finance. With a significant dry powder of 22.08 billion euros at its disposal, the firm expertly manages 34 open funds and boasts an active portfolio of 70 companies and a staggering 70 billion euros in assets under management. The London-based firm is committed to fostering a future workforce that prioritizes diversity as a core value. In ICG’s 2020 graduate programme, an impressive 63% of participants were female, while 37% identified as belonging to an ethnic minority group. Additionally, the firm actively supports young individuals from underserved communities through various initiatives and programs.

ICG has an exemplary history of prosperous investments spanning various industries, including the lucrative IT sector. In September 2017, the firm co-invested a substantial 1.53 billion euros in Norwegian Visma Group, a leading provider of cutting-edge business software and cloud services, in a secondary transaction. This investment underscores ICG’s astute acumen in identifying companies with innovative products and services.

Furthermore, ICG has a rich history of successful exits, with over 300 notable exits to its name, including the profitable exit of Poland-based media and communication service provider Aster City Cable in September 2011. This remarkable expertise emphasizes the firm’s commitment to delivering outstanding returns for its esteemed investors. ICG’s noteworthy investment in Visma Group, combined with its extensive experience and a history of lucrative exits, positions it as a compelling option for companies seeking exceptional growth and expansion opportunities.

5. CVC Capital Partners

Dry Powder: 23.55 billion EUR

HQ: Luxembourg, Luxembourg

Renowned for its exceptional reputation and formidable prowess, CVC Capital Partners stands as a distinguished private equity firm with a noteworthy dry powder of 23.55 billion euros dispersed among its seven active funds. The company prides themselves on integrating ESG within their operations and investment processes. With the aim of producing sustainable value for their portfolio companies and investors, the firm had near 1,000 total investments before, and currently manages over 150 thriving organizations that collectively amass a mammoth 137 billion euros in assets under management.

The firm’s unparalleled expertise in the ever-evolving realm of information technology renders it an irresistible choice for visionary leaders in search of investment opportunities. A prime example of CVC Capital Partners’ keen acumen in the IT sector is its strategic investment in Avast Software, a pioneering provider of PC security software based in the Czech Republic, a move made in March 2014. The Luxembourg-based company further proved its commitment to nurturing innovation and fostering growth in the digital industry, by co-investing with Summit Partners in AVG Technologies, a Czech cybersecurity firm, through a public-to-private leveraged buyout (LBO) transaction valued at 1.25 billion euros in September 2016. Both deals showcased the firm’s ability to identify and capitalize on the potential of promising tech companies poised for exponential growth.

Notably, the firm’s track record extends beyond investments, as exemplified by its successful exit from its investment in Formula One in July 2017, a company it had acquired in 2006. This exit marked a triumphant return for CVC Capital Partners and served as a testament to its ability to yield considerable profits for its esteemed investors.

4. Permira

Dry Powder: 25.06 billion EUR

HQ: London, UK

With over 500 total investments and 75 billion euros in assets under management, Permira is a renowned private equity firm recognized worldwide for its specialized knowledge and proficiency in investing in companies. Permira always looks for the opportunity to partner with disruptive technology, tech-enabled and category-creating organizations led by visionary management teams. Boasting a dry powder of 25.06 billion euros and managing 17 open funds further strengthens Permira’s reputation in the IT industry and makes the company a preferred choice for tech firms on the verge of transactions.

In a public-to-private leveraged buyout (LBO) deal worth 5.47 billion euros, Permira co-invested with Canada Pension Plan in Mimecast, a London-based leading company specializing in email security and cyber resilience. This investment demonstrates Permira’s ability to identify innovative tech firms. Besides its notable impressive investment performance, Permira has a strong history of exits, as the company has done more than 160 such transactions successfully. This expertise spotlights the firm’s commitment to generating significant returns for its investors and many well-known past and present portfolio companies, such as McAfee, Zendesk, or Hugo Boss further solidify Permira’s reputation as a premier option for tech companies in search of an investor.

3. Hg

Dry Powder: 25.28 billion EUR

HQ: London, UK

Hg is widely recognized as a distinguished private equity firm with a formidable track record of investing in companies poised for growth. Boasting a substantial war chest of 25.28 billion euros in unallocated capital, the firm adeptly manages a diverse portfolio of 33 open funds. Hg’s dynamic portfolio presently comprises 53 companies, collectively valued at approximately 50 billion euros in assets under management. The London-based private equity firm has a core expertise in funding and supporting businesses operating in the software and technology-enabled sectors, including software-as-a-service (SaaS), cloud computing, cybersecurity, fintech, and healthcare technology.

This deep domain knowledge and experience in the sector is showcased in Hg’s history of transactions. In March 2019, the firm invested in Transporeon, a leading cloud-based logistics platform located in Germany, through a leveraged buyout worth 706 million euros. Hg recently exited its investment in Transporeon for 1.88 billion euros, meaning that the company has now made more than 120 successful exits. Additionally, Hg has made illustrious investments in companies such as The Access Group and Visma Group, both in the IT sector. These achievements exemplify the firm’s ability to identify innovative and growth-oriented companies and provide them with support to realize their potential.

2. EQT

Dry Powder: 31.42 billion EUR

HQ: Stockholm, Sweden

EQT, a premier private equity firm with a global reach, is an excellent choice for tech companies seeking capital to propel their growth. Through 31 open funds the firm has a significant dry powder of 31.42 billion euros, which it uses to fund growth-oriented organizations across various industries. The Stockholm-based company is dedicated to sustainable investment and focuses on making positive environmental, social, and governance (ESG) impacts through their capital deployment. As of now EQT has close to 150 active portfolio companies, amounting to a substantial 114 billion euros in assets under management.

EQT’s investment in foodtech company SNFL Group in March 2022, a co-investment with AM FRESH Group and Paine Schwartz Partners, saw the firm lead a 1.6 billion euros growth round in the Spanish company. Two months later, EQT also made a successful exit from Wolt, a Finnish food delivery startup, after it had acquired the company in 2019. This exit emphasizes EQT’s capacity to enhance the value of its portfolio firms, in addition to its ability to deliver profitable outcomes to its stakeholders. A deep understanding of the IT industry and a proven track record of successful investments and exits means Swedish EQT is a top choice for either a buyout or a growth round.

1. Ardian

Dry Powder: 39.51 billion EUR

HQ: Paris, France

Ardian, one of the world’s largest private equity firms, presents a compelling choice for companies pursuing growth. With an impressive dry powder of 39.51 billion euros, the company’s investment strategy is to provide flexible capital to organizations in various industries, including IT. The firm had approximately 1,300 total investments in the past and manages 31 open funds currently. Ardian has a diverse active portfolio of around 200 companies, amounting to a staggering 130 billion euros in assets under management.

Ardian’s investments in Taxually, the Hungarian start-up providing tax reporting solutions and Poznan-based Allegro showcase the firm’s interest in the technology sector – Ardian co-invested in the Polish and European e-commerce market leader’s 3.1 billion euros buyout in January 2017, which is one of the largest transactions in the industry in the CEE region. Ardian has also made notable investments in other tech companies such as TDF Group in France or WorldPay in London.

A successful exit from Vivacom in November 2012 highlights Ardian’s ability to create value and generate substantial returns for their investors. Vivacom, a leading Bulgarian telecom operator, was sold for 1.2 billion euros, which was a significant achievement for the French private equity firm. With their knowledge and capabilities, Ardian is equipped to provide business guidance and agile capital to fund the expansion of established companies, offering the necessary support for growth.

And +1, as the most active technology investor in the CEE region

MCI Capital

Dry Powder: 51.67 million EUR

HQ: Warsaw, Poland

As the most active technology investor in the CEE region, MCI Capital rightfully earns a place on this illustrious list. The prominent Polish private equity firm boasts a distinguished track record of over two decades in unlocking substantial value from IT investments, with a keen focus on the flourishing fintech, e-commerce, and digital media sectors (btw, we also supported our Client in an M&A deal with it). With a robust financial position, including significant dry powder of 51.67 million euros, and managing assets under management (AUM) totalling 576 million euros, MCI Capital is a formidable player in the industry.

Setting them apart is their proactive and hands-on approach with portfolio companies, characterized by strategic and operational support, leveraging their extensive network of industry contacts and resources to drive value creation initiatives. Their commitment to responsible investing is evident in their meticulous integration of sustainability and ethical considerations into their investment decision-making process, aligning with the ever-growing demand for responsible and ethical investment practices in the technology sector.

Noteworthy exits from MCI Capital’s portfolio include prominent companies such as Zettle by PayPal, Lifebrain, and Polish Allegro, underscoring their ability to deliver successful outcomes for their investments. A prime example of their expertise is their 2017 acquisition of Hungary-based Netrisk through a leveraged buyout (LBO) worth 56.5 million euros, followed by a successful partial exit just three years later, yielding a remarkable 55 million euros and retaining an approximate 24% share in the company. The Warsaw-based private equity firm managed another impressive transaction successfully in December 2018, by acquiring Polish tech company IAI SA through a public-to-private LBO. MCI Capital’s extensive experience, hands-on approach, commitment to responsible investing, and robust financial position exemplify their status as a reliable partner for technology entrepreneurs in Central and Eastern Europe (btw, we also made deal with them).

Private equity – active past years, bright future

The private equity market has a promising future, as demonstrated by its remarkable activity in 2021 and 2022. Record-breaking transaction values and volumes, driven by ample dry powder available to firms, highlight the industry’s strength and potential.

PE European deal activity - Pitchbook


PE players have been actively utilizing their dry powder to expand their portfolio companies and drive M&A market activity, underscoring their ability to capitalize on investment opportunities. The diversification across sectors, such as healthcare, technology, energy, and real estate, further strengthens the market’s resilience and potential for sustained growth. Overall, the private equity industry is poised for a bright future, with PE firms driving M&A market activity and contributing to the industry’s ongoing success.



Jelentős változások a régió kockázati tőke piacán – mit várhatunk 2023-ban?

Az elmúlt 15 évben a régió (Európa, és benne a CEE régió is) kockázati tőke piaca hatalmas növekedésen és fejlődésen ment keresztül. Az ökoszisztéma szereplői (VC-k, startupok / scaleupok egyaránt) szervezettebbek, tapasztaltabbak, tájékozottabbak lettek, óriási kockázati tőke állomány halmozódott fel és került kihelyezésre a régióban az ígéretes cégek növekedésének beindításához, gyorsításához, nemzetközi piaci potenciáljának kiaknázásához.

Számos sikeres és tanulságos exiten vagyunk túl, és „felneveltünk” néhány unikornist is. A finanszírozási lehetőségek növekedtek, változtak, diverzifikálódtak, és ma már a vállalkozás minden életciklusában, az iparágának, céljainak leginkább megfelelő finanszírozási formához juthat hozzá akár kifejezetten erre specializálódott befektetőktől.

A fejlődés ütemét jól mutatja, hogy az európai kockázati tőke befektetések az elmúlt 5 évben értékben évi átlag 41%-kal növekedtek; a CEE régió növekedése – megelőzve a DACH régiót is – még az európai átlagnál is dinamikusabb; a CEE régióban évi átlag 55%-kal (!) nőtt a VC befektetések értéke 2016-2021 között, és a 2021-es rekord évben elérte a 2,9 milliárd EUR-t (forrás:

A vezető nemzetközi kockázati- és magántőke befektetők – mint pld. a Sequoia, az Index Ventures, a BainCapital vagy a Rakuten – is egyre élénkebb érdeklődéssel fordultak a régió felé, aktívan keresik az ígéretes befektetési célpontokat. Megjelenésükkel és aktivitásukkal még több tőke áramlott a régióba, így lehetőség nyílt a korábbiakhoz képest nagyobb méretű befektetési körök realizálására, igazán izgalmas és jelentőségteljes nemzetközi exitek-re, és nagyban hozzájárultak ahhoz is, hogy a régióban egyre sikeresebb befektetések jöhessenek létre.

34 unikornis, és számos ígéretes startup / scaleup a „csőben”

A CEE régióban alapított és kockázati tőkével növekedett cégek összesített értékeltsége 2010-hez képest 19-szeresére, 186+ milliárd EUR-ra növekedett, elsődlegesen a régióból származó unikornisoknak (1-10 milliárd USD valuation) és dekakornisoknak (10 milliárd+ valuation) köszönhetően.

A régió sikertörténetei nagy jelentőséggel bírnak az ökoszisztéma jövőbeni fejlődését tekintve is, hiszen a sikersztorit építő tehetségek, alapítók, menedzserek, szakemberek a későbbiekben gyakran indítanak új vállalkozást, vagy angyalbefektetőként viszik tovább és osztják meg tapasztalataikat, építik / támogatják a jövő sikeres startupjait és gyorsítják az ökoszisztéma fejlődését.

Az unikornisok száma 2021-ben elérte a 34-et, melynek növekedési trendje jól mutatja a kockázati tőke piac fejlődését és a nemzetközi befektetők aktivitását; 2015-ig 6, 2015 után 28 cég érte el a bűvös 1milliárd USD+ valuation-t.

Forrás: Dealroom, Google and Atomico CEE report

A „pipeline” is izgalmas jövőt vetít előre; a régió ökoszisztéma térképén számos ígéretes scaleupot, jövőbeni unikornist tartanak számon:

Forrás: Dealroom, Google and Atomico CEE report

Kockázati tőke piac Európában – mi változhat a csúcsot hozó 2021-hez képest? Mire számítsunk 2023-ban?

A pandémia hatására 2020-ban lassult a befektetések növekedési üteme, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság miatt számos befektető inkább kivárt, ill. az új befektetések helyett nagyobb fókuszt kapott a folyamatban lévő befektetések stabilizálása.

2021 már rekordévet hozott a kockázati tőkebefektetések számát és összértékét tekintve is (egyébként nem csak VC, hanem a private equity és M&A piacokon is), hiszen óriási befektetésre váró összegek halmozódtak fel a piaci szereplőknél, és a kihelyezési kényszer is egyre fokozódott. A Pitchbook adatai szerint a VC befektetések száma és értéke is soha nem látott csúcsot ért el 2021-ben Európában, míg 2022-ben a globális gazdasági válság berobbanó hatásainak következtében ugyan visszaesés tapasztalható, de a befektetési aktivitás erős maradt, az első félévben realizált befektetések száma és összértéke így is meghaladta a pandémia előtti évek teljes éves adatait:

Forrás: Pitchbook, European Venture report


A kiszámíthatatlan gazdasági környezet, a piaci ingadozások, és a tőzsdei aktivitás „leállása” miatt sok befektető húzta be ismét a féket, mondván, hogy megvárják, amíg a piac kicsit stabilizálódik, hogyan alakulnak, meddig csökkenek az értékelések, milyen átrendeződések következnek be az iparágak / befektetési célpontok terén, mibe lesz érdemes fektetni, stb.

Az európai technológiai árfolyamok már 2022. első félévében visszaestek a 2021 előtti szintre, és a technológiai szegmensekben korábban tapasztalt szárnyaló VC valuation szintek terén is erőteljes, kb. 20-30%-os csökkenés tapasztalható minden befektetési fázisban.  A tőzsdei exit aktivitás ugyanis gyakorlatilag leállt, több mint 300 napja (2022. október 6-i állapot szerint) egyetlen 50M USD-nél nagyobb tech IPO-t sem regisztráltak, melyre a 2000. év óta nem volt példa. Ennek hatása rövid távon mindenképp átgyűrűzik a kockázati tőke piacra is, érettségi fázistól függően eltérő mértékben és gyorsasággal.

Csökken tehát a befektetők által elfogadott valuation, így a tőkebevonást tervező alapítóknak az új piaci realitásokhoz és az elérhető kínálathoz kell igazítaniuk elvárásaikat a valuation terén is, ha további növekedésüket kockázati tőkéből kívánják finanszírozni.

A csökkenő valuation mellett lényegesen hosszabbá válik a befektetési folyamat időigénye is, így a „békeidőben” megszokott 9-12 hónap runway helyett 18-24 hónap tartalék biztosítása lehet indokolt, hogy a következő körös tőke megérkezéséig a vállalkozások ne fussanak ki a pénzből, így törekedni szükséges a hosszú távon fenntartható, biztonságos növekedés és a racionalizált költségek (beleértve a humán erőforrást is) biztosítására. A piaci bizonytalansággal párhuzamosan logikus, hogy a befektetés előtti átvilágítás súlya és mélysége is nő, hiszen a befektető meg akar bizonyosodni arról, hogy valóban a „papíron bemutatott” és megismert cégbe fektet be, nincsenek váratlan meglepetések.

Biztonságos, fenntartható növekedés – változások a metrikákban

2020 és 2022 között jelentős változások következtek be a befektetési döntés során vizsgált metrikák tekintetében is.

A korábbi, „gyorsan-bármi-áron növekedés” megközelítés helyét egyre inkább átveszi a biztonságos, fenntartható növekedést, és hatékony tőkefelhasználást biztosító lehetőségek preferálása, mely olyan mutatók vizsgálatát is eredményezi, mint például a CAC vs. MRR/ARR (customer acquisition costs vs. monthly / annual recurring revenue), a burn vs. ARR, ROIC (return on invested capital) és MOIC (multiple on invested capital), margin, ill. hogy várhatóan mikor éri el a vállalkozás a break-even pontot, ill. mikor válik EBITDA pozitívvá.


Ha a következő 1-2 évben következő körös tőkebevonásban gondolkodunk nemzetközi befektetőktől, akkor:

  • Törekedjünk a megalapozott, átgondolt, esetleg biztonságosabb, fenntartható növekedést biztosító tervezésre (vállalva azt a kockázatot, hogy ez számos VC számára talán nem lesz elég vonzó)
  • Gondoljuk át, reálisak-e a cégünk értékelésével kapcsolatos elvárásaink, szükség esetén igazítsuk a piaci realitásokhoz, új benchmarkokhoz
  • Vizsgáljuk át működési / növekedési / tőkefelhasználási hatékonyságunkat, tegyük meg a szükséges lépéseket ezek javítása érdekében
  • 18-24 hónap tartalék képzése szükséges, és készüljünk valamivel hosszabb tőkebevonási folyamatra

A bejegyzés Andrea Lauren, a régiós tech cégekbe közel 10 éve befektető cseh Rockaway Capital partnerének 2022. október 6-án, a nemzetközi The ScaleupFest rendezvényen bemutatott előadása alapján készült.

Hatalmas erők feszülnek egymásnak: mi köze az energiaár-robbanásnak a cégfelvásárlásokhoz?

Az energiaárak és a bérek gyors növekedése miatt megjelent az infláció réme. Az infláció letöréséhez egyes jegybankok már elkezdték, mások pedig most fogják emelni a kamatokat. Ez pedig elméletileg az M&A piacra is hatással lehet, ám ellentétes erők feszülnek egymásnak.

Rekordév, és az étvágy nem csökken

2021 rekordév volt a cégeladások és cégfelvásárlások (M&A) piacán. Az előzetes adatok alapján a Dealogic szerint a tranzakciók összértéke elérte az 5 800 milliárd dollárt, ami 60%-os növekedés is lehet az előző (Covid által befolyásolt) évhez képest. Az olcsó finanszírozás, a tőzsdék szárnyalása makroszinten hajtotta a vevőket, mondhatni vásároltak „mintha nem lenne holnap”.

De mi várható 2022-ben? Nincs jele a lassulásnak:

  • A private equity alapok sosem látott mennyiségű szabadon elkölthető összegeken ülnek. A vezetőik pedig akkor kapnak bónuszt, ha van befektetés, tranzakció, így őket ez hajtani fogja.
  • A nagyvállalatok (tehát, akik szakmai befektetőként léphetnek fel) bankszámláin 2 ezer milliárd dollár vár a sorsára, csak az USA-ban. Ez szintén szabadon elkölthető cash-t jelenthet akár növekedni, akár újabb cégeket felvásárolni.

Az étvágy tehát úgy tűnik, marad, sőt. Január 4-én például kaptam egy emailt az egyik szakmai befektetőtől, hogy beszéljünk, mert „idén még semmit sem vettünk”.

Energiaárak, minimálbér, infláció, M&A piac

Eközben az energiaárak növekednek, a minimálbér emelkedett, megjelent az infláció réme. Kérdezheti a kedves Olvasó: de hogy jön ez ide? Mi köze van az energiaáraknak (illetve az inflációnak) a cégfelvásárlásokhoz? Sajnos nem csak egy kattintásvadász címről van szó. Bizony, lehet hatása a kenyér-energia-benzin árának arra, hogy jó áron veszik-e meg a cégünket vagy sem.

Ugyanis az alapanyagok árának növekedése (vagy épp a minimálbér emelése) beépül a termékek árába, ez inflációt jelent. A tartósan megjelenő infláció visszafogása érdekében a jegybankok kamatot emelnek. Idehaza már hónapokkal ezelőtt elindult a folyamat, de Európában is formálódik a tendencia, valamint az amerikai Federal Reserve is nyíltan kommunikálja ezt a szándékot (most márciusra ígérik a szigort).

A kamatemelés hatására egyrészt drágulnak a hitelek. És mi köze ehhez a vállalatfelvásárlási piacnak? A tranzakciók egy része LBO (leveraged buyout): azaz kisebb-nagyobb részben hitelből történik annak finanszírozása. A kamatok magasabbak, tehát drágább a forrás. Bizony ez azt jelenti, hogy „többe kerül” a deal. Kivéve, ha a vevő csökkenti a vételárat.

Az infláció tehát – több tényező, pld. az energiaárak miatt – világszerte meghaladja a jegybanki célokat, ez pedig várhatóan kamatemeléseket hoz, ami

  • akár csökkentheti az étvágyat,
  • drágábbá teheti a tranzakciókat, ami kihathat a vételárra (csökkenti azokat),
  • akár lassíthatja is az M&A piacot, hiszen amennyiben az eladók nem engednek a cégérték elképzeléseikből, akkor lehet, hogy maga a tranzakció hiúsul meg.

Ellentétes erők feszülnek egymásnak

A Covidból a gazdaságok kilábalni látszanak, sőt, olyan növekedés várható bizonyos szektorokban, hogy nem tudnak eleget termelni (chiphiány, alapanyaghiány stb). Ez a fellendülés hajtja a cégeket, egyre jobb számokat produkálhatnak, ami az eladók fejében párosulhat egy magasabb cégértékkel.

Az elmúlt pár évben azonban sok befektető arra rendezkedett be, hogy hosszú távon olcsó lesz a pénz, a stratégiájának része, hogy akvizíciók útján növekszik – már évek óta, és nem tervez megállni.

Azaz ellentétes erők feszülnek majd egymásnak a következő 1-2 évben:

  • az éhség még megvan sok helyen, az étvágy tehát adott, a stratégia része az akvizíció,
  • eközben a tranzakciók finanszírozása drágul, adott esetben nehezebb lesz, ami a vevők megközelítése mentén a vállalatértékekben is korrekciót kell, hogy jelentsen.

A képlet egyszerűnek tűnik, de mégsem az. Ha a tulajdonosok azt várják, hogy növekedni kell, netán azt ígérte a menedzsment, hogy növekedés lesz, akkor meg fogja-e állítani a vevőket a fenti folyamat? Persze az jár majd a fejükben, hogy:

  • Mit is várok a piacomtól? Kell-e kapacitás? Megéri-e fejleszteni?
  • Érdemes-e vennem egy céget, csapatot, piacot? Elhiszem-e nekik, amit ígérnek? Elhiszem-e az üzleti terveiket?
  • Vége lesz egyszer a Covidnak? Lesz felpattanás? Készüljek rá?

Ha igazán „kincsre bukkannak”, akkor nem lesz megremegés, venni fognak.

A képet árnyalandó, hívjunk segítségül historikus adatokat. Ez alapján az az egészen logikus összefüggés, hogy ha nő a kamat, csökken az M&A tranzakciók száma / értéke, meginog. Ugyanis 2004 és 2007 között a kamatok jelentősen nőttek, de az M&A aktivitás viszont nem csökkent, hanem szintén nőtt, közel 70%-kal. Mi történhetett? Nem értik a vevők, a befektetők a fenti egyszerű, logikus összefüggést? Ahogy ezt már korábbi cikkekben is körbe jártuk (Cégeladások, felvásárlások – érdemes-e céget eladni 2021-ben?), egy M&A tranzakció nem pusztán pénzügyi döntés. Nem csak a DCF modellről és a várható megtérülésről szól. Mint ezt egy szakmai befektető Ügyfelünk megfogalmazta: „Nézd, stratégiai céljaink vannak! Ha egy jó céget látok, nem azon a pár százalékon fog múlni”.

Mely cégeknél lehet hatása az inflációnak?

Valahogy úgy összegeznénk tehát a fentieket, hogy az egyedi, speciális tudással, termékkel, piaccal rendelkező cégek, akik növekedési pályán vannak, azoknak nem kell aggódniuk a kamatemelés miatt, bizonyára nem fognak számottevő cégérték-korrekcióval szembesülni. Mindemellett az „unalmas cégek” esetén, ahol nehéz valamilyen nemzetközi szinten is érdekes egyedi versenyelőnyt (USP-t) meghatározni, speciális know-how-t, iparági tudást felmutatni, ott lehet hatása a kamatemelésnek egy vételárnál. Nincs mit tenni, dolgozni kell azon, hogy ne legyünk „unalmasak”.

Meg kell találni a szinergiát a vevővel, meg kell tervezni, fel kell mérni, hogy kinek leszünk izgalmasak, és akkor nem kell aggódni az inflációs hatás miatt!

A bejegyzés Horgos Lénárd a a témában megjelent cikke nyomán készült.

Kockázati tőke - a legfontosabb tudnivalók befektetőt kereső vállalkozásoknak

Kockázati tőke – a legfontosabb tudnivalók befektetőt kereső vállalkozásoknak

A kockázati tőke a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások egy bizonyos – korai, valamint későbbi növekedési – fázisára jellemző, tőkeági finanszírozási forma.

A vállalkozásoknak eltérőek a finanszírozási igényei és lehetőségei attól függően, hogy korai, vagy már érettebb, növekedési fázisban tartanak-e; egy fiatal innovatív vállalkozásnak másfajta forrásra van szüksége és lehetősége, mint egy már befutott, stabil hátterű cégnek – így az érettebb szakaszban jellemzően más típusú finanszírozási források kerülnek túlsúlyba (pld. private equity, stratégiai befektető, tőzsdei bevezetés, stb.). Más-más kihívásokkal, feladatokkal kell szembenézniük, más-más kockázati tényezőkkel bírnak, és a növekedési céljaik is különböznek.

Mi is az a kockázati tőke? Kik azok a kockázati tőke alapok?

A kockázati tőke befektetők körét a hazai és a nemzetközi gyakorlatban is jellemzően intézményi formában megjelenő kockázati tőkealapok (fund-ok) jelentik, melyek vagyona egyrészt intézményi befektetőktől (pld. bankok, nemzetközi pénzügyi szervezetek, befektetési alapok, biztosítók, stb.) másrészt jelentős magánvagyonnal rendelkező magánszemélyektől származik. Az alapkezelők a befektetési politikájukra, elért eredményeikre és kapcsolatrendszerükre támaszkodva gyűjtik össze a forrásokat a tőkealap számára, majd ebből az alapból hajtanak végre befektetéseket a befektetési periódus során. Régiós specialitás, hogy az itt aktív alapokban domináns az állami és/vagy EU-s forrás, ami a befektetési lehetőségeket és szabályokat is befolyásolja.

A kockázati tőke befektetők elsősorban a kivételes tehetséggel és növekedési potenciállal rendelkező, gyakran korai fázisú, így magasabb kockázatot jelentő cégekbe (gyakran úgynevezett startupokba), az alapítókkal társulva fektetnek be. A tőkebefektetésért cserébe tulajdonrészt szereznek, tulajdonostárssá válnak – tehát nem hitelről, nem támogatásról van szó! A magasabb kockázatért cserébe az átlagnál magasabb hozamelvárással (alapkezelőtől függően 3-5-10x megtérülést keresnek, tehát ha 1M EUR-t fektettek be, akkor később 3-5-10M EUR-t akarnak visszakapni).

A kockázati tőke befektetők jellemzően 3-5 éves periódusra fektetnek be, ezt követően exitet hajtanak végre, azaz a befektetésből kiszállnak, értékesítik tulajdonrészüket. Az exit többféle módon történhet: akár az alapítóknak, meglévő tulajdonosoknak adják el a részesedést (ez leginkább állami hátterű alapoknál fordulhat elő), de túlnyomó részt inkább harmadik félnek, jellemzően stratégiai / szakmai befektetőnek, vagy más pénzügyi befektetőnek, pld. private equity alapoknak.

A befektetés hozamát exitkor, a cég eladásakor realizálják, tehát nem kell havonta vagy évente kamatot fizetni, esetleg tőkét törleszteni. A kockázati tőkés az „exitre játszik”, ott szeretne megtérülést látni, addig pedig a legnagyobb értéknövekedésben (ezáltal pedig a cég növekedésében) érdekelt.

A kockázati tőkét kapott cégeket portfólió cégeknek nevezzük, a tőkealapok ugyanis jellemzően párhuzamosan több aktív befektetéssel, azaz portfólióval rendelkeznek. Pénzügyi befektetőként alapvető érdekük (és befektetőik részéről az alapvető elvárás is) a teljes portfólió hozamának menedzselése, és portfólió szinten a kockázatok mérséklése. Sok tőkét kapott vállalkozás ugyanis csak részben vagy egyáltalán nem képes produkálni a befektetési időszak végére az elvárt hozamot, míg más vállalkozások a vártnál jelentősebb növekedést érnek el és sikeres exitet hajtanak végre, így ezek képesek lehetnek ellensúlyozni a gyengébben szereplő vagy „bebukott” befektetéseket – ez a magyarázata annak, hogy ilyen „magas” megtérülést keresnek minden egyes deal-ben, mert tudják, hogy nem fogja mindegyik visszahozni a befektetésüket, sőt.

Az alapkezelő – mivel tulajdonrésze exitkor annál többet ér, minél erőteljesebben növekszik a cég – alapvetően érdekelt a portfólió cég növekedésének támogatásában. Jellemzően nem szólnak bele a napi operatív ügyekbe, de „védik a befektetésüket”, azaz aktívan részt vesznek a vállalkozást és annak nyereségességét érintő stratégiai és jelentősebb pénzügyi döntésekben (pld. nagy értékű beszerzések, hitelfelvétel, stb.).

Kockázati tőke és egyéb tőketípusú finanszírozási lehetőségek az egyes növekedési fázisokban

Miután azonosítottuk a szükségletet, hogy befektetővel szeretnénk tovább növekedni, a legfontosabb lépés annak pontosítása, hogy milyen típusú befektetőt keresünk – azaz, mely növekedési szakaszban tart éppen vállalkozásunk és milyen célok megvalósítása kapcsán keresünk befektetőt?

Az Ön cége melyik fázisban van?

Kockázati tőke és egyéb tőketípusú finanszírozási lehetőségek a vállalkozás bizonyos érettségi szakaszaiban

Forrás: HVCA Tőkebevonási Kalauz 2020

Attól függően, hogy korai, vagy érettebb fázisban tart a vállalkozás, az ahhoz leginkább megfelelő befektetőt érdemes megkeresni a projekttel. A magyarországi és a CEE régió tőkepiacán számos lehetőség van arra, hogy egy innovatív üzleti megoldással, védhető versenyelőnnyel és kiváló piaci potenciállal rendelkező vállalkozás friss tőkével biztosítsa a növekedését, terjeszkedését, a következő érettségi szakaszba történő eljutását.

Várható eredményeinket és céljainkat összevetve a potenciális befektetői kör azonosítása igen hangsúlyos lépése a tőkebevonás folyamatának.

Az egyes érettségi fázisokban levő vállalkozások számára a következő főbb tőke típusú finanszírozási források állnak rendelkezésre a piacon:

  • Korai fázisú vállalkozások üzleti angyal vagy pedig magvető (seed) fázisú befektetéseket kereső alapoktól kaphatnak jó eséllyel tőkét, hozzávetőlegesen 100-300 ezer EUR nagyságrendben (a régióban).
  • Innovatív területen működő érettebb fázisú cégek számára, akik kifejlesztett és a piacon már bevezetett termékkel, piaci visszajelzésekkel, így jelentős nemzetközi bevétellel rendelkeznek, megfelelő finanszírozási forma lehet a növekedési kockázati tőke alapok nyújtotta tőkebefektetések (growth capital), amelyek 1-5-10 millió EUR nagyságrendben történhetnek.
  • Azoknak az akár hagyományos iparágban tevékenykedő – cégeknek, akik már eredményesen működnek, pár milliárdos árbevétellel és jó piaci pozícióval rendelkeznek, jellemzően már EBITDA-t termelnek, azonban szükségük van további külső tőkére a növekedés, a terjeszkedés felgyorsítására, a jelenlegi hitelstruktúrájuk átalakítására, egy tulajdonostárs kivásárlására, vagy pedig a működésük fejlesztésére, azoknak a magántőke alapok (private equity), vagy pedig speciális esetben az ún. turn-around alapok nyújtanak megfelelő megoldást.
  • Kivásárlást (buy-out) elsődlegesen a szakmai befektetők, illetve a private equity alapok hajtanak végre, de természetesen nem kizárt a friss forrás biztosítása (tőkeemelés formájában) sem.

Kockázati tőke vagy banki hitel?

Az érettebb fázisú, több éves működéssel, historikus eredményekkel rendelkező vállalkozások számára a beruházási tervek finanszírozására megfelelő megoldás lehet a hitelfelvétel, amennyiben megfelelő fedezetet tudnak biztosítani. A fedezethiányos, korai fázisú vállalkozások esetén, akik adott esetben bevételük többszörösének megfelelő finanszírozást keresnek a növekedési, skálázódási, nemzetközi terjeszkedési terveikhez, megfontolandó lehet a kockázati tőke.

A kockázati tőke ugyanis egy olyan speciális célú finanszírozási forma, amelyre a bankhitelek valós alternatívát nem tudnak kínálni.

A hitel és a kockázati tőke jellemzői között ugyanis számos lényeges különbség van:

  • Az egyik leglényegesebb a visszafizetés módja: a hitelt fix kamatok mellett rendszeresen kell törleszteni, bizonyára a vállalkozás cash flow-jából, függetlenül a vállalkozás eredményességétől, sikerességétől. A kockázati tőke befektetők elvárása ezzel szemben az, hogy a hozamot a 3-5 éves befektetési periódus végén, az exitkor realizálja, azaz időközben nem áramlik ki „törlesztési céllal” pénz a cégből.
  • A kockázati tőke befektető a hitelezővel ellentétben tulajdonosként tekint a cégre, valódi üzlettársként abban érdekelt, hogy a tőke felhasználásával a vállalkozás minél nagyobb növekedést érjen el, míg a hitelintézetek nem elkötelezettek a siker irányába, valamint az üzletmenetben sincs lehetőségük (sem igényük vagy kompetenciájuk) aktívan részt venni.
  • A kockázati tőke sokkal nagyobb lendületet is adhat a vállalkozásnak, mivel a befektető a pénzen kívül akár szakmai segítséget, iparági tudást és kapcsolatrendszert (ún. smart money-t) hozhat a cégbe annak érdekében, hogy minél magasabb értéknövekedést és megtérülést érhessen el a részesedésén.

A kockázati tőke és a private equity befektetések típusai, főbb jellemzői, volumene

Az egyes kockázati tőke és private equity befektetések típusait, főbb jellemzőit, a befektetések céljait, volumenét így lehet összefoglalni:

Kockázati tőke és private equity befektetések típusai, jellemzői

Forrás: HVCA Tőkebevonási Kalauz 2020

Ön kiválasztotta már azokat a potenciális befektetőket, akiket első körben tervez megkeresni? Mennyivel tud egyszerre tárgyalni? Hogyan fogja a befektetők múltját és preferenciát megismerni még a velük való első találkozás előtt? Milyen előnyöket, szinergiákat tud bemutatni számukra?

Keresse tanácsadóinkat, akik segítenek Önnek a megfelelő felkészülésben, a projekthez és az elképzeléseihez leginkább megfelelő befektető(k) meghatározásában és megkeresésében!

Mit keresnek a kockázati tőke befektetők?

Az alábbiakban sorra vettük azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek a kockázati tőke befektetők számára fontos szerepet játszanak egy-egy befektetési lehetőség értékelésében, a befektetési döntések meghozatalában. Ezek a szempontok segíthetnek Önnek is megítélni, vajon az Ön vállalkozása megérett-e a tőkebevonásra.

– Iparág növekedési potenciálja, nagy piacméret

A kockázati tőke befektetők által elvárt masszív növekedést – jellemzően – csak prosperáló iparágban működő vállalkozás tudja biztosítani. Nyilván rontja az esélyeinket, ha sok, korábban indult, tőkeerős versenytárssal kell szembenéznünk. Valamiféle belépési korlátnak kell lenni az adott iparágban, hogy bármelyik pillanatban ne jelenhessen meg valaki egy hasonló megoldással, mint a miénk. Kulcskérdés, hogy elég nagy-e a piac (TAM – Total Addressable Market); ugyanis nem lehet egy kis méretű piacon elég nagyra nőni, ami így az exitet fogja korlátozni.

– Kiugró növekedési lehetőség

Rendelkeznünk kell az elkövetkezendő 3-5 évre szóló növekedési stratégiával, megalapozott üzleti tervvel, ami hitelt érdemlően bemutatja a befektetők számára, hogy a befektetés az elvárt megtérülést (lásd fent: 3-5-10x) képes biztosítani.  A kockázatok felismerése, elemzése, és azok kezelésére kidolgozott terv kiemelten fontos része ennek! Bővebben az üzleti tervről: Üzleti terv és stratégia – a növekedés és a sikeres tőkebevonás kulcsa

– Bizonyított piaci igény és üzleti modell, traction

Fázistól, érettségtől függően eltérő „visszaigazolást” kell felmutatni.

A koncepció létjogosultságáról bizonyítéknak és legalább az első piaci visszajelzéseknek már rendelkezésre kell állniuk. Konkrétumokra lefordítva, az első ügyfeleink és eladásaink legyenek meg, de legalább is egy vagy két pilot projektet indítsunk el, hogy fel tudjunk mutatni bizonyítékot a koncepciónk validálására, vagyis, hogy van olyan ügyfél, aki hajlandó fizetni érte! Ez általában a minimum, de sokszor még ez is kevés! Amennyiben a nemzetközi piaci terjeszkedéshez keresünk forrást, akkor azt fogják elvárni, hogy ismerjük a megcélzott piacokat, legyen a csapatban ennek menedzselésére képes („már látott ilyet”) személy, ideálisan már az első eredmények is álljanak rendelkezésre. Később, ha már piacvezetők vagyunk, akkor nyilván könnyebb a helyzet…

– Egyedi versenyelőny, USP

Alapfeltétel a sikeres vállalkozáshoz és a kockázati tőkéhez is a vállalkozás jól meghatározható USP-je, vagyis egyedi versenyelőnye. A versenyelőnynek valódinak és jól megkülönböztethetőnek kell lennie, a szokásos közhelyek, mint gyors, hatékony, rugalmas, nem elegendő. Az árelőny sem érték önmagában. Ezen kívül a versenyelőnynek védhetőnek, és legalább középtávon fenntarthatónak kell lennie.

– Kivételes, kompetens csapat, hiteles track record-dal

A kockázati tőke egyik alapigazsága, hogy nem a lóra, hanem a zsokéra fogadnak a befektetők. A menedzsmentet különösen árgus szemekkel vizsgálják, és a vezetési tapasztalat, korábbi szakmai eredmények, elhivatottság olyan alaptulajdonságok, amelyekkel a menedzsment minden tagjának rendelkeznie kell. A kockázati tőkebefektetések esetében – különösen korai fázisban – a csapat minősége, összetétele és dinamikája a végleges befektetési döntés szempontjából döntő szerepet játszik. A befektetők ugyanis inkább fektetnek be egy szuper csapatba közepes ötlettel, mint egy szuper ötletbe közepes csapattal, hiszen a csapat a kulcs, a csapat lesz az, aki képes sikeressé tenni a vállalkozást.

A 3-5 fős menedzsmentet előnyben részesítik; a „one man show” típusú vállalkozásokat nem preferálják, mivel túlságosan kockázatos egy olyan cégbe fektetni, ami egy emberen áll vagy bukik.

A csapatról bővebben például itt írtunk: Egyedül vagy csapatban?

– Skálázhatóság, nemzetközi perspektíva

Mivel a befektetők hozamelvárása relatív magas, ezért magyarországi cégek esetében szinte elképzelhetetlen a befektetők által elvárt növekedést kizárólag a hazai piacon megvalósítani, legalább regionális, de több lépésben lehetőleg globális modellben szükséges gondolkodni. Az expanzió során fontos átgondolnunk, hogy melyik célországokba, miért pont azokba és hogyan fogunk terjeszkedni, hogyan fogjuk kiszolgálni az ottani ügyfeleinket, ki fogja ismerni a helyi adottságokat, és így tovább. Egy „normál” Series A befektetés alapfeltétele, hogy legyen egy működő, skálázható akvizíciós csatorna, ahol adatokkal alátámasztható, hogy működik egy „ügyfélszerző, robusztus rendszer”, amibe ha beleöntenek 1 millió EUR-t, akkor elég pontosan becsülhető, hogy mennyi ügyfél, bevétel, stb. lesz belőle.

– Vonzó exit lehetőség 3-5 éven belül

Mint említettük, a kockázati tőke természeténél fogva 3-5 éven belül exitre törekszik, realizálni akarja a hozamot. Így csak az a vállalkozás válik éretté erre a „házasságra”, amelyik kidolgozott exit stratégiával rendelkezik. Az iparágban lévő aktuális M&A tranzakciókat, illetve a későbbi potenciális célpontokat is be kell mutatni, meg kell indokolni, hogy miért lehetünk néhány éven belül felvásárlási célpontok, kik lehetnek a potenciális vevők.

– A soft paraméterek

Ide tartozik minden egyéb, nem számszerűsíthető paraméter – például személyes benyomások, érzések, „kémia” – amely a befektetői döntésre hatást tud gyakorolni, extrém esetben a tranzakciót meg is tudja hiúsítani. Ne feledjük, hogy egy kockázati tőke befektetés hosszú évekre egymáshoz köti a feleket, nem mindegy tehát, milyen benyomásaink vannak a másik féllel kapcsolatban. Pontosan érkezik a találkozóra? Hosszú hetekre megy szabadságra? Hogyan viselkedik, ha kötetlenül, egy sör mellett beszélgetünk? Mit üzen az irodai mosdó a cégről? Meglepő lehet, mennyi apróságnak tűnő dolog lehet hatással a befektetőre! A témát bővebben bemutató blogbejegyzésünket itt találja: Nézd meg a WC-t mielőtt befektetnél

Hogyan készüljünk fel a kockázati tőke befektetők megkeresése előtt?

Induló vállalkozások számára kiemelten fontos tényező, hogy minél előrébb tartanak saját erőből a megvalósítás folyamataival, annál nagyobb eséllyel keltik fel egy-egy (vagy akár több) befektető érdeklődését. Egy induló, ötlet fázisban lévő projekt finanszírozására nehezen ad egy befektető több százmillió vagy akár milliárd forintot, nem az innováció vagy a növekedés megkérdőjelezése, hanem a korai fázissal együtt járó kockázati tényezők miatt. Ha a prototípus tényleg működik, tényleg megvette a piac, valóban piacvezetővé váltunk, akkor egyre kisebb a kockázat, azaz már jóval több tőkét hajlandó biztosítani a cégnek a befektető. Tehát kiemelten fontos már a befektetők megkeresése előtt felmérni, hogy hogyan tudunk projektünkkel még előrébb jutni, akár a reális piaci kereslet igazolásával, az igények minél pontosabb bemutatásával.

Több éve sikeresen működő vállalkozások számára a növekedési stratégia pontos megtervezése, ütemterv pontos felállítása lehet az, ami segítheti a befektetési döntések meghozatalát. Minden vállalkozás szeretné minél hamarabb lezárni a tőkebevonási tranzakciót. A befektetők érteni akarják, hova fektetnek be, hogy térülnek meg – lesznek kérdések! Menjünk elébe a kérdéseknek, állítsuk össze az üzleti tervet, térjünk ki a piackutatás eredményeire, a versenytárselemzésre, a stratégia főbb elemeire, a sales és marketing csatornákra, és így tovább.

Mielőtt elindulunk a befektetők felé, rendelkezzünk:

  • részletes befektetői prezentációval,
  • egy rövidebb ún. pitch deck-kel,
  • és üzleti tervvel – legalább.

Milyen kérdésekre számíthatunk a befektetők megkeresése során?

Amennyiben kockázati tőke befektetők bevonásával kívánunk tovább növekedni, ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell tudnunk meggyőző választ adni:

  • Mitől egyedi az Ön terméke / megoldása, mi különbözteti meg markánsan a versenytársaktól?
  • Melyek a legfontosabb piaci trendek, amelyek befolyásolják a sikerünket?
  • Mi a szabályozási környezet, látunk-e kockázatot?
  • Védett-e az IP? (kell-e, lehet-e, mikor?)
  • Melyik országban érdemes elindulni leghamarabb és miért?
  • Milyen piaci szereplőkre kell ott számítanunk és mekkora kereslettel kalkulálhatunk?
  • Mekkora a piacméret (TAM)?
  • Milyen CAC, CLV, sales konverzió várható?
  • Joint venture kialakítása vagy helyi iroda biztosítása jelenti számunkra a legjobb megoldást?
  • Melyik verzió milyen költségeket jelent és milyen megtérülést biztosít?
  • Képes-e egy befektető által elvárt átlag feletti hozamot kitermelni?
  • Van elképzelése a befektetői exit irányával kapcsolatban? Milyen összegű exittel lenne elégedett?

A lista természetesen még közel sem teljes… A kellő alaposságú felkészüléssel azonban jelentősen növelhetjük a projekt előkészítettségét, annak hitelességét, így pedig az esélyt a sikeres tőkebevonásra!

Mennyi idő alatt találhatok befektetőt?

Minden projekt más és más, minden befektető más és más, így hát a befektető keresés időigényét nehéz előre megbecsülni. Természetesen léteznek extrém esetek, mind nagyon rövid idő (akár pár hét leforgása alatt is sikerült már egyes cégeknek befektetőt találni), mind kivételesen hosszú, akár több éves folyamatokkal is találkozhatunk a piacon. Reálisan tervezve azonban egy kockázati tőke bevonás esetén 6-12 hónapos folyamattal érdemes kalkulálni. Itt is örök érvényű igazság, hogy tegyünk meg minél több lépést előre (legyen minél több visszajelzésünk a piacról, a papíron létező terveket kezdjük el megvalósítani önerőből, ameddig csak lehet jussunk el a befektető nélkül is, kezdjünk el kilépni a nemzetközi piacra, gyűjtsünk tapasztalatokat stb.), mert így az átlagos befektetési időintervallum jelentősen csökkenthető.

Ezenfelül szakértő partnerek bevonása is segítheti, rövidítheti a folyamatokat, hiszen tapasztalatuk révén a felkészülés folyamatok jelentősen csökkenthetőek.

Hogy néz ki a tőkebevonás folyamata?

Az alábbi folyamatábrában összefoglaltuk egy tipikus tőke bevonás főbb fázisait, időigényeit, és az egyes fázisokhoz tartozó legfontosabb feladatokat:

A folyamat főbb fázisairól és a legfontosabb feladatokról bővebben itt olvashat: Tőkebevonás

A term sheet és a kockázati tőke befektetés tipikus feltételei

A konkrét együttműködés részleteit a befektetői ajánlat (indikatív ajánlat) – azaz a term sheet – fekteti le, mely minden projekt, cég, befektetés esetén egyedi. A term sheet nem banki hitelszerződés, egy részük sztenderd, de számos feltétel tárgyalható – és kell is tárgyalni! Azt, hogy egy befektetői ajánlat előnyös-e a számukra, nem kizárólag és nem döntően a befektető által kért tulajdonrész és a cégérték határozza meg (ahogy sok esetben ezt az alapítók, tulajdonosok megítélik). A term sheet számos olyan további feltételt tartalmaz, amely az összképet jelentősen árnyalja, sőt, akár más „ítéletet” is képes szülni!

A tőkebevonás nem napi rutinfeladat a vállalkozások nagy része számára, így teljesen természetes módon egy term sheet értelmezése, feltételeinek értékelése, azok tárgyalása sem az.

Egy tőkebevonási szakértő épp ebben tudja támogatni a vállalkozásokat; a naprakész szaktudás, a valóban „sztenderd” feltételek ismerete, a befektetőkkel kapcsolatos tapasztalatok, az évek alatt szerzett szakmai, tárgyalási és tranzakciós tapasztalat növeli annak az esélyét, hogy valóban „jó deal” születhessen. Egy rossz megállapodás ugyanis gyümölcsöző együttműködés helyett évekre előnytelen és demotiváló „együttszenvedésbe” betonozza a feleket.

A megállapodás, tárgyalások során vajon elvárhatjuk-e befektetőnktől, hogy drag along jogáról lemondjon? Elfogadhatjuk-e az irányításhoz való vétójogait teljes mértékben? Hogyan állapodjunk meg egy korai exittel kapcsolatban? Likvidációs elsőbbség esetén mire számíthatunk, mikor és milyen arányban részesülünk az exitkor megadott vételárból? Egyáltalán cash-t fogunk kapni az exitnél? Vajon melyik befektető milyen álláspontot képvisel a fentiek tekintetében?

Talán Ön is érdemesnek látja, ha

  • ezeket a kérdéseket egy objektív szakértővel beszéli meg, vele készül fel,
  • a kiválasztott befektető preferenciáit előzetesen megérti, és felkészül taktikailag is, és
  • a befektető által adott ajánlatot egy „sokat látott” csapat segít értékelni.

Keressen minket, hogy a szakmai kérdések mellett, taktikailag is felkészült legyen!

A term sheet leginkább „rázós” feltételeiről és pontjairól alábbi bejegyzésünkben olvashat részletesebben: A term sheet – avagy hogyan kössünk jó megállapodást a befektetővel?

Hazai vagy nemzetközi befektetőt?

Gyakran keresnek minket azzal, hogy „mi nemzetközi befektetőt akarunk, csak olyan jöhet szóba”. Amennyiben átnézik referencia listánkat, az általunk szervezett nemzetközi befektetőket is felvonultató rendezvényeinket, akkor meggyőződhetnek róla, hogy számunkra nem akadály egy nemzetközi befektető megszólítása, velük egy tranzakció lebonyolítása. Sőt, tranzakcióink többségében valamelyik fél nemzetközi.

Mindemellett tisztában kell lenni a tényekkel és a statisztikákkal is. A hazai vállalkozások 90-95% lokális befektetőtől kap finanszírozást. Amennyiben mégis nemzetközi befektető finanszírozza a céget, akkor többségében régiós szereplőről van szó, és a legritkább esetben UK, amerikai vagy ázsiai befektetőről. Az is jellemző, hogy a nemzetközi befektető nem az első lépésben, hanem a második vagy harmadik körben (Series A, stb.) lép be.

Feltéve, hogy az első befektetőnket elfogadja… Ennek fontosságáról szól pld. az alábbi két videónk:

Hogyan van esélyünk nemzetközi befektetőre?

  • nem elég jónak lenni, nemzetközi szinten kell a versenyképességünket, a USP-t demonstrálni,
  • vélhetően már nem csak a hazai piacról származik a bevételünk, igazoltuk, hogy képesek vagyunk nemzetközi üzletfejlesztésre, ügyfélszerzésre,
  • csapatunk is képes nemzetközi céget építeni, jó eséllyel van külföldi csapattagunk,
  • tervezzük a megjelenést a célpiacon (iroda nyitás, akár founder költözése, stb.) , még jobb, ha már folyamatban van.

Gyakori mintázat, hogy az alapítók éltek / dolgoztak külföldön, esetleg külföldi egyetemre jártak vagy később egy akcelerátor programban vettek részt – tehát nem a befektető pénzén fog kiderülni, megállják-e a helyüket egy idegen kultúrában, sőt, sikeres üzletet tudnak majd építeni.

Mikor nem nekünk való a kockázati tőke?

  • Amennyiben a tervezési fázisban szembesülünk azzal a ténnyel, hogy a projekt, a cég nem képes évi 30-40%-os növekedést biztosítani
  • Ha a piacelemzés során kiderült, hogy versenyelőnyünk csak ideig-óráig védhető
  • piac esetleg nem elég nagy ahhoz, hogy még egy szereplőt elbírjon
  • Ha nem szeretnénk eladni a céget 3-5-7 év után

Ezekben az esetekben érdemes átgondolni, hogy tényleg képes-e ötletünk, tervünk azt a megtérülést biztosítani, amit egy befektető elvár. Ahogy az előzőekben is bemutattuk, a kockázati tőke befektetés hosszú, igencsak idő- és energiaigényes folyamat.

Továbbá akkor sem javasoljuk, hogy nekivágjon a befektető keresésnek, ha:

  • céljai megvalósításához azonnal szüksége van külső forrásra, a minimum várható 6 hónapos periódus is „lassú megoldás”,
  • számos alapítóhoz hasonlóan küzd azzal a gondolattal, hogy elfogadja a befektetőket, mint tulajdonostársakat a vállalkozásában, idegenkedik attól, hogy tulajdonrészt engedjen át, akár rövid időre is, sőt, beleszólást engedjen az irányításba. Kockázati tőke bevonása egy-egy vállalkozásba azonban együtt jár ezzel a ténnyel, befektetőnk tulajdonostársunk lesz egy meghatározott ideig – így érdemes ezzel a ténnyel már a folyamat elején számolni.
  • Nem ért egyet azzal a ténnyel, hogy a növekedés megtervezése, a stratégiaalkotás, üzleti számítások elkészítése vagy bemutatása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy befektetőt, partnert találjunk projektünk finanszírozásához. A stratégiával kapcsolatos kérdéseket ugyanis egészen biztosan fel fogják tenni!

Biztosra akar menni? Tanácsadóval dupla akkora az esély a sikeres tranzakcióra.

Keresse tanácsadóinkat, akik segítenek Önnek a megfelelő felkészülésben, a projekthez és az elképzeléseihez leginkább megfelelő befektető(k) meghatározásában és megkeresésében, valamint a teljes tőkebevonási folyamat menedzselésében!

Szeretné kicsit mélyebben megérteni a tőkebevonás és a befektetők világát, és fontosnak tart egy jó erős elméleti alapozást, mielőtt belevág a tőkebevonási folyamatba? Ajánljuk figyelmébe Balogh Péter tőkebevonási alapok tanfolyamát; további részleteket a tematikáról és a következő kurzusról az alábbi linken talál: Balogh Péter – Tőkebevonás tanfolyam

Nem vesznek meg bárkit a technológiai óriások – az IT tranzakciók aktualitásai

A 2020. első félévi COVID-sokk hatásából ébredve az év második felében elképesztő növekedésnek indult globálisan az M&A tranzakciók piaca. A pozitív trendek, a növekvő befektetési kedv és az optimista várakozások bizakodásra adtak okot 2021-re vonatkozóan. Így is lett.

A 2021. első félév eredményei alapján a globális M&A piac várhatóan egy új rekordévet fog zárni mind tranzakciószámot, mind értéket tekintve a Pitchbook adatai alapján. A COVID-hatás minden szektort érintett így vagy úgy; a technológiai szektor azonban – különösen azok a szegmensek, amelyek képesek a felgyorsult digitalizációt innovatív technológiákkal és szolgáltatásokkal támogatni – elképesztő növekedést produkált.

Egész konkrétan, a Mergermarket elemzése szerint az európai tech M&A tranzakciók értéke 2020-ban duplázódott 2019-hez képest, 2021. első félévben pedig több mint másfélszeresére, 122,2 milliárd euróra nőtt az előző év első félévéhez képest.

2021-2022-ben a technológiai szektor szárnyalása minden bizonnyal folytatódik. Pénz van, étvágy van, ám félreértés ne essék, ez nem jelenti azt, hogy minden céget jó áron, jó feltételekkel és magától értetődően valamelyik technológiai óriásnak lehet eladni.

Mi mozgatja a technológiai tranzakciókat, mit keresnek a vevők?

Szinte naponta kapunk megkeresést, ahol elsődlegesen a féltve nevelt (vagy sem) cég új tulajdonosát keresik. Egy cégértékesítés, cégeladás elindítása mindig nehéz döntés.

Ha meghozták a tulajdonosok a döntést, akkor rendszerint jön a dilemma: kit tudok elképzelni vevőnek? Nagyon ritkán keresnek meg minket azzal, hogy „de jó lenne egy albán gyomkereskedő”, mint vevő. Technológiai cégek tulajdonosai jellemzően nyugat-európai, amerikai, skandináv vevőt szeretnének: minél ismertebb név, minél globálisabb cég, annál jobb.

Ezek a cégek azonban

  • gyakran heti száz megkeresést kapnak eladó cégekről,
  • sokszor tőzsdén vannak vagy valamilyen private equity tulajdonában, szinte bizonyosan stratégia mentén növekednek és akvirálnak.

A sok megkeresés versenyt jelent az eladóknak, nekik pedig választási lehetőséget (és akár áralkut!). A stratégia pedig nem minden esetben tartalmazza magas prioritással azt, hogy kicsiny hazánk kalandos demokráciájában kell a következő célpontot megvásárolni.

Az elmúlt években pár tucatnyi technológiai céget (legyen az egyedi szoftverfejlesztő, Saas IT terméket fejlesztő, medtech, agrártech, edutech stb.) megmutattunk a régióból nyugat-európai vagy amerikai stratégiai befektetőknek, lefolytattunk több száz befektetői beszélgetést, amelyek alapján a következő tapasztalatokat (külföldi kollégáinkkal összegezve) tudjuk megfogalmazni:

Számít, hogy kik az ügyfelek

Ki szavazott a cégnek, a terméknek bizalmat? Ha a Kukutyin Bt. már a technológiád használja, az még nem hoz lázba senkit. De ha a világ legnagyobb bankjai vagy telco-cégei is az ügyfelek közt vannak, az már figyelemre méltó.
Hol vannak? Csak lokális ügyfelek jó eséllyel nem lesznek érdekesek. Milyen iparágban tevékenykednek? KKV vagy nagyvállalat? Van-e állami kitettség? Tudsz új ügyfél-szegmenst biztosítani a potenciális vevőnek?
A vevőkoncentráció, túlzott kitettség akár deal breaker is lehet, a KKV ügyfélkör (kontra enterprise) pedig alacsonyabb értékelést jelent.

Unikális nagy piacmérettel

Ellentmondásnak is tűnhet, de nem az: legyen egyedi a megoldásunk, de közben ez az egyediség ne szűkítse a piacméretet. Minél több piaci szegmenst ki tud szolgálni a megoldásunk, annál jobb. A nagy piacméret a későbbi növekedési potenciál kulcsa lehet.

Nem a csúcson adunk el

Süllyedő hajót ki akar venni? Akkor kell eladni, amikor növekedési szakaszban van a cég, és a következő időszakban is ez várható. A vevő is „akar keresni” a cégen, piacon, ügyfeleken; ne várjuk meg, amíg valamilyen sokk éri a piacunkat vagy az ügyfelek nagy arányban pártolnak el tőlünk. A vevők a sikersztori közepén lesznek izgatottak.

De, a méret (is) lényeg

Ha nem érünk egy el látható méretet bevételben és/vagy EBITDA szintjén, akkor kis eséllyel keltjük fel a nemzetközi befektetők figyelmét.

Irányadóként a következőket érdemes figyelembe venni:

  • 20-30 millió euró ARR (tehát éves, ismétlődő bevétel) esetén már bárki szóba áll Veled, feltéve, ha van egy kétszámjegyű növekedés még ehhez.
  • Ha 15-20 millió euró bevételt ér el a cég, ami nem recurring, hanem projekt alapú, sajnos nem fognak sorban állni a tech-óriások. Fel lehet kelteni már a régiós nagyobb szereplők figyelmét, szegmenstől és ügyfélkörtől függően néhány európai játékos is érdeklődni fog, de még mindig kicsi a konverzió.
  • A kisebb private equity befektetők megnézik már a lehetőséget olyan 5-10 millió euró bevételtől, főként, ha ún. add-on befektetésről lehet szó, tehát valamely meglévő portfólió céghez vásárolhatnak. A kisebb alapok esetén kb. 1 millió euró EBITDA a belépő, a nagyobbak inkább 2-3-5 milliótól fognak beszélni velünk.
  • És ha nagyon speciális területen, igen unikális a technológiánk, kiemelkedő a növekedés vagy a piaci potenciál, akkor ezen méret alatt is lehet érdeklődés. De minél kevésbé egyedi globális szinten a tevékenységünk, annál inkább igaz, hogy kell a jelentős méret.

Az EBITDA még mindig kulcskérdés

Nem elég a – lokális piacon – unikális termék. Hiába fektetett euró milliókat a cég termékfejlesztésbe, monetizálni kell, és képesnek kell lenni EBITDA-t, pontosabban pénzt termelni.

Gyakran halljuk, hogy „az adott termék tényleg innovatív” és „nincs ilyen a világon”. De akkor miért nem lehet bevételt generálni, sőt, profitot? Nos, a felvásárlások mindössze 0,1%-a olyan, hogy bevétel nélküli startupot vesz meg a kaliforniai óriás, de a trend nem erről szól.

Ne feledjük, azok a menedzserek, akik majd meghozzák a döntést, hogy kiadnak egy kisebb vagyont a felvásárolt cégért, kétszer is átgondolják, bevállalnak-e nagy buktát (nincs még EBITDA, de a lehetőség persze óriási…). És miért tennék ezt pont a magyar piacról? Miért nem valamelyik neves akcelerátor vagy kockázati tőkés cégét vennék meg, amivel vélhetően csökkentenék a hibázás lehetőségét?

Stratégiai befektetőkhöz idő kell

Minél bonyolultabb a technológia, annál hamarabb ismernie kell a céget, a megoldást a későbbi vevőnek. A bölcs eladó már akár 2-3 évvel hamarabb építeni kezdi a kapcsolatot. Ismerjék meg a technológiát, a stratégiai befektető ügyfelei is kerüljenek kapcsolatba a termékkel, legyen jó visszajelzés a technikai és sales csapattól is, a menedzsmentnek se legyen idegen a történet.

Ahogy fentebb is szóba került, minél nagyobb a felvásárló cég, annál inkább stratégia mentén növekednek és akvirálnak. Néha ki kell várni, bele kell „férni” abba a stratégiába, ehhez bizony idő kell, ha maximalizálni akarjuk az esélyeket.

Ne becsüljük le a „mid market” vevőket

Ahogy az egyik befektető mondta: minden vállalkozó boldogan mesélné el, hogy a Google vagy a Cisco vette meg a cégét. De a statisztikák szerint a régiós cégeket (főleg, ha a méret nem elég nagy) sajnos igen ritkán vásárolják fel a nagy tech mamutok.

Az egyik leggyakoribb hiba, amit elkövetnek a folyamat során, ha csak a „nagyokat” próbálják megszólítani – ezzel persze a legnagyobb versenybe kerülnek be, mert a világ minden pontjáról nekik akarnak eladni céget. Lebecsülik a „mid market” cégeket. Továbbra is több száz millió eurós bevételű, akár több ezer főt foglalkoztató, 10-20 irodával rendelkező vállalatokról van szó. Viszont töredék annyi megkeresést kapnak, és bizony gyakran „sokkal jobb helye” lenne ott a hazai vagy régiós csapatnak. Csak a német, francia, angol, skandináv, svájci cégek százával elérhetőek ilyen méretben, de már egyre több balti, lengyel vagy épp olasz és spanyol cég is szóba jöhet akvizíció szempontjából.

A versenytársak esete

A legtöbb eladó úgy gondolja, hogy a versenytársak fizetnének a legtöbbet a cégükért, de ez az esetek többségében nem igaz. Mi úgy gondoljuk, a mi technológiánk jobb, de bizonyára a versenytárs CTO-ja a saját megoldására esküszik… Biztos be fogja ismerni, hogy ki kell dobni, amit évekig (évtizedekig) építettek? Persze a konszolidációnak vannak előnyei a vevő számára is, de a potenciális szinergiák (technológia, új ügyfélszegmensek stb.) limitáltak.

Arról nem is beszélve, hogy az esetleges tranzakció során (átvilágítás) érzékeny adatok átadására kerül(het) sor, ami bizony komoly kockázatot rejt magában. Azaz bár jó ötletnek tűnik, a versenytársak felé történő eladás kapcsán kiemelten óvatosan kell eljárni.

Senki sem lehet vonzó örökké

Nem szabad elszalasztani a momentumot. Díjat kapunk, írnak rólunk, új kulcsügyfelek, a piac épp berobbant – hányszor láttuk, hogy aztán a momentum elmúlt, az eladó kivárt, és már nem (csak) ők voltak a rivaldafényben. A jó időzítés a cégértékesítésnél is fontos, ne várjunk túl sokáig, ha látjuk a tényezők kedvező együttállását.

Ő lesz a befutó

Akár a tranzakciós folyamat elején, akár az első néhány érdeklődő után az eladókban kialakul egy érzés: „figyeld meg, ők adják a legjobb ajánlatot”. Érdekesség: 10-ből 9 alkalommal nem az a jelölt lesz végül a befutó. Az első lelkesedés jó hír, de nem sorsdöntő. A dalnak nincs vége, míg a hölgy énekel…

A horgászat még várhat

Egy élet munkáját átadni másoknak nem könnyű. Sokan határozottan akarják lezárni a korábbi fejezeteket, azaz „másnap már be se menni”. Ám ez a gyakorlatban a legritkább esetben valósul meg ilyen formában. Minél függetlenebb a menedzsment a tulajdonostól, ez az „átadás-átvételi” időszak annál rövidebb (akár 6-12 hónap). Minél jobban kötődik a csapat, a technológia, a kiemelt ügyfél az eladóhoz, ez annál hosszabb lehet (1-3 év). Ha pedig a cég leginkább ránk épül, mi vagyunk a motor, akkor bizony látunk 3-5 éves „röghöz kötést” is – legalábbis, mint kérés. Minél hamarabb mennénk inkább horgászni vagy búvárkodni, annál inkább szükséges erre időben felkészülni, kiépíteni a tőlünk független működést.

Tehát a piac jó, a tehetséges cégekre van kereslet, ám a fenti néhány ponttal érdemes tisztában lenni, hogy a realitások talaján maradjon az elképzelésünk az esély, az időtáv, a későbbi vevő, illetve a vételár vonatkozásában.


A bejegyzés Horgos Lénárd a a témában megjelent cikke nyomán készült.

A határzárak sem állítják meg a befektetőket: lehet-e céget venni videohívásban?

Miközben a világjárvány kezdetén még egyáltalán nem tűnt reálisnak, hogy az online térben vegyenek cégeket a befektetők, ma már egyáltalán nem ritka, hogy úgy zárulnak tranzakciók, hogy a felek soha nem találkoztak „élőben”. A befektetők is alkalmazkodtak az új körülményekhez, mert alkalmazkodniuk kellett, a dealek során pedig felértékelődött a bizalom kérdése.

Egy éve tavasszal az – akkor még – ismeretlen vírus sokkolta a világgazdaságot. A cégeladások és felvásárlások piaca (M&A) is megtorpant. Sokan megijedtek, leálltak, kivártak. Az egyik felmérésben a befektetők fele mondta azt, hogy szünetet tartanak, figyelnek mi lesz: összeomlás, valamilyen alakú válság, egy hullám vagy több, és így tovább. Aztán szép lassan rájöttek a szereplők, hogy nincs más hátra, mint előre. Ugyanis a pénznek dolgoznia kell. A tulajdonosok egy idő után megkérdezik: „értem, hogy lezárások és pandémia van, de akkor addig senki nem fektet be, nem vesz céget sem?” Nincs megállás, azok a motivációk, amelyek hajtják a dealeket, nem múltak el: menni kell, venni kell.

Odamenni, megnézni, megfogni

Szeptemberben egy német befektető az egyik tranzakciónk során elutasította még az adott felvásárlási lehetőséget, egyértelműen kimondta: „Nem fizetünk ki milliárdokat egy cégért, amit nem láttunk, nem mentünk el személyesen megnézni”. Persze oda lehet küldeni a helyszínre egy helyi átvilágítót „megbizonyosodni”.

Nyilván a tranzakcióknak van egy hivatalos, szakmai vetülete: excelek, beszámolók, prezentációk, kimutatások, adatszoba. De van egy másik oldala is: az üzlet itt is hús-vér emberek között köttetik. Ideális esetben tulajdonostársakká válnak, közösen fognak örömteli és kemény pillanatokat megélni (osztalékot fizetünk vs. nagy baj van). Döntéseket hozni kollégákról és a jövőről. Egy teljes cégeladás esetén – ahol az eladó tulajdonos egy idő után „elsétál” – sem mindegy, kivel kötök üzletet, elhiszem-e, hogy amit kapok, az a mutatott, vélt (vagy valós?) értéket képviseli.

Ahogy az egyik nagy magántőkealap hazai vezetője mondta: nem utalok át milliárdokat, ha nem ismerem meg jobban a partnert, nem beszélünk a hobbijáról, nem ittam meg vele egy sört (vagy kávét). Tudnom kell, ki lesz az üzlettársam.

Prezentációt nézegetni lehet home office-ból. Drónnal lehet ellenőrizni raktárkészletet, vagy egy telefonnal, tablettel videón keresztül bemutatni a gyárat. Az átvilágítás – és így az ún. adatszoba – amúgy is virtuális. De tulajdonostárssal kezet rázni online nehéz.

„Séta a parkban”

A lezárásokra és szociális távolságtartásra a befektetőknek is reagálniuk kellett. Az egyik nemzetközi kockázati tőkés vezette be az ajánlataiban, hogy bár megállapodhatunk az üzleti feltételekben online, de mielőtt az utalás megtörténik, a járványügyi előírások betartása mellett tegyünk egy közös sétát a parkban. Beszélgessünk kicsit offline, a való világban.

„Elmegyek, a szemébe nézek, megrázom a kezét – ez a megszokott folyamat. Nem hittem volna, hogy videóhívásban veszek céget” – mondta nevetve egy akvizíciókban érdekelt hazai informatikai cég vezetője.

Bizony változnak az idők. Úgy zárunk le rövidesen egy tranzakciót, hogy személyesen nem találkoztunk a vevővel. Ennek természetesen sokan örülnek, nem kell annyit utazni, nő a hatékonyság – de rengeteg hátránya is van. Azonban a friss elemzések azt mutatják, hogy a tranzakciók üzleti feltételeiben komoly negatív változás (tehát ezeknek a kockázatoknak a leképezése) nem látszik.

Felértékelődik a bizalom

Képernyőn keresztül meg lehet-e állapítani egy cégről, hogy kivételes, valóban „főnyeremény”? Vélhetően remegni fog a keze az utalásnál az adott befektetési igazgatónak. Ez azt is jelenti, hogy felértékelődik a bizalom: van-e már korábbi befektetője, egy hiteles tanácsadója, van-e egy fix pont, ami erősíti a komfortot. El kell hinned, hogy amit mondanak, amit látsz a virtuális anyagokban, az tényleg úgy van. Lehet, hogy szörfdeszkás pólóban, DJ-fejhallgatóban akarnak meggyőzni, hogy adj nekik 2 milliárdot – és közben a háttérben átsétál egy családtag vagy beinteget egy kisgyerek, aki épp digitális oktatásban vesz részt. És ez ma már tényleg nem kandikamera.

Felértékelődik ezáltal, hogy még inkább helytálló és makulátlan legyen a bemutatott sztori és a kapcsolódó szakmai anyagok. Ha korábban egy ártalmatlannak tűnő ellentmondás nem okozott gondot, most a bizalmat könnyen megtörheti, és hiába a hónapok verejtékes munkája, végül mégsincs deal.


A bejegyzés Horgos Lénárd a a témában megjelent cikke nyomán készült.

Cégeladások, felvásárlások – érdemes-e céget eladni 2021-ben?

2020-ban a cégeladások, felvásárlások és összeolvadások piaca (M&A) a világjárvány következtében globálisan visszaesett az előző évhez képest – ahogy sok más szektor is. Az első féléves adatok összeomlást mutattak, ám amint az első sokk után bízni kezdtek a befektetők abban, hogy a világ talán még nem ér véget most, és a szereplők is alkalmazkodtak a következményekhez, megtanultak videocall-on keresztül, az egyébként kulcsfontosságú személyes találkozók nélkül, „online” céget venni, a tranzakciók új erőre kaptak.

Idén pedig folytatódhat a növekedés, hiszen a felvásárlásoknak számos hajtóereje lesz 2021-ben.

Cégeladások, felvásárlások: mélyrepülés után erős fellendülés

Az új koronavírus tavaly mindenkinek felforgatta az életét, a járvány pedig az M&A piacot sem hagyta érintetlenül. Míg az első félév tranzakciós számai tragikus képet festettek fel, addig 2020 második féléve elképesztő eredményeket produkált. Vélhetően a tavasszal leállt, „bedugult” tranzakciók is részben megvalósultak, így végül az év összképe a Mergermarket adatai szerint csak kb. 7%-os visszaesést mutat 2019-hez képest, így a globális tranzakciós volumen 2020-ban 3163 milliárd dolláron alakult.

Mindeközben Európában 5%-kal magasabb lett a tranzakciók összértéke az előző évhez képest, ami elérte a 847 milliárd dollárt. Érzékeltetésül: míg az első félév 294 milliárd, addig a második félév 553 milliárd volt, ami majdnem duplázást jelent. A technológiai szektorban megvalósult tranzakciók összértéke 120 milliárd dollárt tett ki, amire nem volt még példa az adatok rögzítése óta, abszolút rekord.

Érthető módon a tavaszi lezárások kérdőjeleket vetettek fel a vállalkozások bevételi tervei és kilátásai kapcsán, megnehezítettek egy lehetséges cégfelvásárlást is. Magunk is belefutottunk olyan helyzetbe, hogy egy német befektető visszalépett, mondván, nem fog elkölteni sok millió eurót úgy, hogy nem volt lehetősége megnézni az utazási korlátozások miatt a céget, a telephelyet, és nem tudott találkozni a menedzsmenttel sem. Valljuk be, érthetőek ezek az érvek.  A második félév lendülete azonban bizakodásra ad okot az idei évre vonatkozóan is.

2021-es várakozások – nemcsak étvágy, de pénz is van

A West Monroe & Mergermarket kutatása szakmai és pénzügyi befektetőket kérdezett meg, hogy készülnek az idei évre, milyenek a várakozásaik. A válaszadók kb. 70%-a tervez legalább egy akvizíciót évente 2021 és 2022 során is. Azaz nemcsak étvágy, hanem pénz is van.

Pénz van és lesz is

A befektetők továbbra is rengeteg szabad, elkölthető forrással rendelkeznek. Csak az intézményi szereplőknél hozzávetőlegesen 1700 milliárd dollár befektethető tőke várja a jó célpontokat. Hogy lehet-e ez több, csak rajtuk múlik. 10-ből 9 alapkezelő úgy nyilatkozott, hogy nem látja komolyabb akadályát annak, hogy új alapot indítsanak, vagy további forrásokat vonjanak be a meglévő alapjaikba. Sorban állnak náluk az LP-k (azaz azok a befektetők, akik a kockázati vagy magántőke alapokba pénzt tesznek, de operatív módon nem vesznek részt az alap tevékenységében, a döntéshozatalban). A kvázi nulla kamatkörnyezetben nyilván a pénz helyet keres a megtérülésre. Már „csak” el kell költeni.

Kettészakadt a piac

A célpontok szempontjából egy érdekes és fájdalmas kettőség jellemzi már most a piacot. Egyrészt ott vannak a világjárvány által közvetlenül vagy közvetetten érintett vállalkozások, vélhetően legyengülve, akár még ki is szolgáltatva. Vannak tulajdonosok, akik nem akarnak újabb 3-5 évet keményen dolgozni, mire visszatornázzák a bevételeket, eredményt a pre-COVID időszakra. Nyugdíjba akarnak menni, el szeretnék adni a vállalatot. Sajnos gyenge tárgyalási pozícióban érheti őket a tranzakció, jó eséllyel nem remélhetnek kiemelkedő cégértéket (sőt, lehet, hogy az idő előrehaladtával még kevesebbet kaphatnak a vállalkozásért).

A túloldalon pedig felértékelődik a biztos, stabil bevétel, kiszámítható növekedés (az úgynevezett ismétlődő bevétel preferált!), akinek a válság ellenére is jól megy. Ha kevés a jó célpont, ezen kivételes helyzetben lévő vállalkozások árazása nőhet is.

Tehát vannak, akikért nagyon sokat fognak fizetni, és lesznek, akik rosszabbul járnak a cégeladás, felvásárlás során a COVID-19 járványnak és a válságnak „köszönhetően”.

Mely szektorok profitálhatnak?

Miközben visszaesett a tranzakciós piac 2020-ban, addig a technológiai szektorban megvalósult akvizíciók, tranzakciók száma sosem látott szintre emelkedett. Nem kérdés, hogy a trend folytatódni fog. Azok a vállalkozások, amelyek megoldásai a digitális transzformációt támogatják, a big data és üzleti intelligencia területén működnek, vagy például az e-kereskedelemhez kapcsolódó technológiát fejlesztenek, minden bizonnyal jobb eséllyel várják az évet. Ugyanígy az egészségipar, a pharma, a biotech szektor továbbra is izgalmas lesz.

A jó célpontokért folyó verseny rákényszerítheti a befektetőket, vevőket, hogy gyorsabban lépjenek (akár megelőzve a publikus tranzakciós folyamatot), hatékonyan bonyolítsák le a tranzakciót. A szűkmarkúság pedig azt jelentheti, hogy lemaradnak a lehetőségről.

Mi hajtja a tranzakciókat? A szakmai befektetők motivációi

A pénzügyi befektetők mellett a stratégiai, szakmai befektetők lesznek a tranzakciók, akvizíciók motorjai. Az organikus növekedés helyett gyorsabban akarnak előrelépni, piacot, tudást, ügyfeleket szerezni. De vajon mi hajtja az ő döntéseiket a következő időszakban?

  • Diverzifikálás: új piacokra, új szektorokba való belépés, a termék-, szolgáltatás-portfólió bővítése. Amikor új szektorról beszélünk, akkor ma már valóban nagyobb lépések is gyakoriak: autóipari cég vesz szoftverfejlesztőt, élelmiszeripari cég adatelemzőt, az offline vállalkozás igyekszik az online irányba, és fordítva.
  • Nemzetközi terjeszkedés felgyorsítása: egy akvizícióval gyorsan beléphet a stratégiai vevő új földrajzi piacokra, időt és jelentős költségeket megtakarítva, alacsonyabb kockázat mellett (ami a töredezett régiónk esetén külön kihívás lenne).
  • Ellátási lánc biztonsága: a lezárások miatt sok vállalkozás szenvedett az alkatrészek, alapanyagok késése miatt, amire válasz lehet, ha „házon belülre kerül” egy kulcsbeszállító.
  • Lokális, regionális konszolidáció: a töredezett piacok esetén az egyes, kisebb-nagyobb szereplők felvásárlása, konszolidálása – ideálisan – hatékonyabb, nagyobb profitot termelő cégcsoportokat hozhat létre.
  • Európai „bajnokok” megerősítése: Európa felismerte, hogy fel kell vennie a versenyt az ázsiai és amerikai óriásvállalatokkal, ehhez szükséges a helyi, európai „bajnokok” létrehozása, az ő növekedésük, akvizíciók támogatása.
  • Verseny konszolidálása: néha azért kell megvenni egy céget, mert jobb a „trónkövetelőt” házon belül tudni, mielőtt nagyobb lesz nálunk és elveszi a piacunk… 

Vannak olyan ritkán tárgyalt szempontok is, amelyek talán első látásra nem tűnnek racionálisnak; a menedzsmentet „ütik” a tulajdonosok, hogy növekedjenek, vegyenek. Ahogy egy multi cég helyi ügyvezetője annak idején megfogalmazta: „Akvirálni fogunk… vagy én, vagy az utódom. De jobban szeretném, ha inkább én tenném.” Néha pedig a tranzakciót szorgalmazó vezető leginkább egy szép mérföldkővel szeretné gazdagítani az önéletrajzát.

Pozitív kilátások 2021-re – érdemes megkezdeni a felkészülést!

A kilátások ezek alapján pozitívak az idei és a következő évekre, ha cégeladásban vagy vásárlásban gondolkozunk. Mint röviden összefoglaltuk, a tranzakciók várható motivációi is szerteágazóak. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy – ahogy sok európai országban – hazánkban sem automatikus a nemzetközi befektetők részesedésszerzése, legalábbis 2021. június 30-ig miniszteri jóváhagyásra van szükség.

A vakcinák engedélyezésével, az oltások megindításával azonban egyre inkább látszik a fény az alagút végén. Mivel egy tranzakciónak – legalább – több hónapos átfutása van jellemzően, így a legtöbb befektető már a COVID-19 járvány utáni időszakra tervez a dealekkel, és a vállalkozások tulajdonosainak, vezetőinek is így kell számolniuk, esetleg megkezdeni a felkészülést.

A bejegyzés Horgos Lénárd a a témában megjelent cikke nyomán készült.

Kockázati tőke piac és a járvány: mit mutatnak a 2020-as adatok?

A járvány és annak gazdasági hatásai, bizonytalansági tényezői miatt – talán nem meglepő módon – az első féléves hazai befektetési adatokban erőteljes visszaesés mutatkozott. A harmadik negyedévben ugyan már növekedés látszik, ám eközben a hasonló európai adatok alapján rekord év várható a kockázati tőke befektetések száma és volumene tekintetében. Nincs elég pénz itthon vagy más tényezők vannak a háttérben?

A járvány kitörése, a világgazdaság megrogyása természetesen a magán- és kockázati tőke piacra is kihat. A kiszámíthatatlan környezet megkérdőjelezi az üzleti terveket, a megvalósítási kockázatot és így a megtérülést is. Iparági elemzők óvatosságot vártak a befektetőktől az első hullám és a lezárások, korlátozások idejére.

Talán mondanom sem kell, hogy nagyon nem mindegy a GDP-nek és a vállalkozásoknak, hogy az a pár százmilliárd forint kivár vagy „fűti” a gazdaságot.

A kockázti tőke piac aktivitása itthon – visszaesés, lassulás első félévben, növekvő trend Q3-ban

A HVCA (Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület – amely a befektetői piac nagyobbik hányadát tömöríti) – 2020. évi első félévre vonatkozó hazai magán- és kockázati tőke piaci aktivitási adatait figyelembe véve, az elemzőknek igaza lett: az elmúlt évek azonos időszakához viszonyítva visszaesés látható: 63 vállalkozás jutott közel 10 milliárd forint befektetéshez. Ez hozzávetőlegesen 30%-os csökkenés a tranzakciók számában, ill. az átlagos tranzakció méretet tekintve is, a 2019 első féléves teljesítményhez képest pedig felére esett a befektetett összeg.

Talán még dermesztőbbek ezek az adatok, ha hozzátesszük, hogy a meglévő kockázti tőke alapkezelők és források mellett az állam is igyekezett ellensúlyozni a COVID hatását és újabb forrást biztosított a vállalkozásoknak – lásd Hiventures Startup Mentő program, ami áprilisban indult 30 milliárd forintos kerettel, egyfajta könnyített eljárásrenddel.

Mi lehet a visszaesés háttérben?

  • némely alapkezelők azonnal leálltak az új befektetésekkel, a meglévő portfólió cégekre fókuszáltak, tudni szerették volna, mi történik velük, esetleg kell-e új finanszírozás számukra,
  • egyes cégeknek összezuhant a piaca, így a kockázati tőkéseknek nem voltak már izgalmasak,
  • számos vállalkozásnak pedig újra kellett rajzolnia az üzleti tervét, ez is kihatással volt a folyamatokra és a megvalósuló tranzakciókra.

A piaci rémületet jól mutatja, hogy több alapkezelő (európai szinten mozgalom is indult erre) aktív kommunikációba kezdett és igyekezett biztosítani a cégeket, hogy COVID ide vagy oda, ők nyitottak a befektetésekre, van pénz, ne ijedjenek meg a vállalkozások.

Míg egyesek lefagytak, kivártak, eközben néhány alapkezelő azt tapasztalta, hogy sosem látott felhozatal „esett be” hozzájuk más befektetők befékezése miatt.

A harmadik negyedévbenszintén a HVCA adatai szerint 44 vállalkozás kapott kockázati tőkét összesen 10 milliárd forint értékben, amely ugyan szinte megegyezik az előző év azonos időszakának befektetési aktivitásával, az összesített adatokat tekintve azonban továbbra is erőteljes az elmaradás 2019-hez képest: közel 30%-kal kevesebb cég jutott 40%-kal kevesebb befektetéshez.

Európa: szintén lassulás… vagy mégsem?

Az európai számok alapján mind globálisan, mind európai szinten meglepően jók az adatok a befektetési összegeket és tranzakciók számát tekintve.

Bizonyos mutatókban rekord évre (!) van esély – pedig az európai piacok egésze is GDP visszaeséssel, lezárásokkal szembesül.

Az európai kockázati tőke befektetések adatai alapján meglepően jók az adatok a befektetési összegeket és tranzakciók számát tekintve

Forrás: Pitchbook – European Venture Report Q3 2020

Pénz nincs? Vagy nem érdemes befektetni?

Tőkéből pedig nincs hiány: továbbra is ott vannak a piacon az utolsó körös Jeremie alapok, jelentős forrással a Széchenyi Alapok, Hiventures, piaci alapkezelők, sőt, új alapot is indítottak nemrég (PortfoLion).

Az igazán kivételes cégek pedig – bár miniszteri jóváhagyást követően – nemzetközi befektetőktől is bevonhatnak tőkét (évi 1-2 ilyen tranzakcióra van példa).

Ha tőkebőség van a piacon, akkor az lenne az oka a befektetési volumen csökkenésének, hogy nem érdemes befektetni válságok közepén? Megértve persze az óvatosabbakat, de amint csökken a bizonytalanság, bíztatnám az összes befektetőt, hogy tárja ki az ajtót a tehetséges csapatok előtt.

Már talán közhely, de az ínséges idők mindig is kreatív megoldásokra késztették a vállalkozókat is. Ne feledjük, hogy a 2008-2009-es recesszió idején indult a WhatsApp, az Uber, a Slack vagy az Instagram. Könnyen lehet, hogy a következő nagy magyar sikersztori már érlelődik.

Az ún. ökoszisztéma persze dolgozik azon, hogy legyen hova befektetniük a kockázati tőkéseknek, szinte minden héten van egy hackathon, egy pitch esemény, indul egy új akcelerátor program. De akkor mire várnak még a befektetők, miért nem jobbak a hazai adatok?

Ha figyelmesen olvassuk a híreket, akkor azt látjuk, hogy nem restek ők sem, vannak befektetések. Csak nem feltétlenül itthon. Ha nem találnak elég vagy jó befektetési lehetőséget a magyar piacon, menniük kell a határokon túlra. Így az is látszik, hogy egyre nő a magyar alapkezelők régiós vagy európai befektetéseinek száma is.

Execution risk

Szóval járvány ide vagy oda, kedves vállalkozók kössük fel a nadrágot, mert tény, hogy van pénz, csak ambíció, tervezés, felkészülés kell, nemzetközi szinten is versenyképes üzleti potenciál, a befektetést követően pedig agilis megvalósítás!

Az „execution risk” ugyanis az egyik legnagyobb a mai – tőkéből gyors növekedést remélő – magyar cégeknél. A jó ötlet, az innovatív termék önmagában nem elég a sikerhez, ha lassan, fókusz nélkül, gyenge csapattal akarnak nekivágni a nemzetközi növekedésnek, az bizony jelentős befektetési kockázatot jelent.

A bejegyzés Horgos Lénárd a a témában megjelent cikke nyomán készült.